Egy friss közvélemény-kutatás szerint Putyin az az államférfi, akit a szerbek a legjobban csodálnak a világon. A szerbek 95 százaléka igaz szövetségesnek tekinti Oroszországot, míg az EU-t csak 11 százalékuk látja így – annak ellenére, hogy az EU Szerbia fő pénzügyi támogatója.
A szerbek 68 százaléka pedig ugyanebben a közvélemény-kutatásban úgy vélekedett, hogy nem Putyin, hanem a NATO indította a háborút Ukrajnában, 82 százalékuk pedig határozottan ellene van az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak.
Szerb pávatánc
Míg Európa nagy része támogatja Ukrajnát a jelenlegi háborúban, Szerbia egészen más álláspontot képvisel.
Szerbiában a kormány és a közvélemény egyaránt nagymértékben támogatja Putyint és Oroszországot.
Szerbia például nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és nem is távolodott el Putyintól.
Ehelyett Szerbia megállapodást írt alá Oroszországgal, hogy „konzultálnak” egymással külpolitikai kérdésekben. Sőt, Putyin és Alekszandar Vučić szerb elnök aláírt egy új gázmegállapodást, az állami irányítású Air Serbia légitársaság pedig megkétszerezte Belgrádból Moszkvába tartó járatait.
Mindez szembemegy az EU azon külpolitikai döntésével, miszerint megszakítja Putyinnal való kapcsolatait Ukrajna ügyében. Szerbiától mint EU-tagjelölt államtól ugyanezt várják.
Nyílt támogatás
Miután Putyin megtámadta Ukrajnát,
komoly politikai támogatást kapott Szerbiából,
ahol több nagygyűlést is tartottak a tiszteletére. Belgrádban, Szerbia fővárosában megjelentek olyan graffitik, amelyek a „Z” szimbólumot is tartalmazták – jelképezve az orosz ukrajnai invázió nyilvános támogatását.
Az ukrajnai háború kezdete óta egy Putyint ábrázoló falfestmény Oroszország és Szerbia zászlajával és a „testvér” szóval látható Belgrádban. Putyin 70. születésnapja alkalmából olyan óriásplakátokat helyeztek ki, amelyeken Putyin képe látható, a „boldog születésnapot Putyin elnöknek a szerb testvérektől” felirattal, a többinél jóval nagyobb Z betűvel nyomtatva.
Szerbia és Oroszország szoros kapcsolatai hosszú múltra tekintenek vissza, közös szláv és ortodox örökségüknek köszönhetően. A szerb nyelv is szorosan kapcsolódik az oroszhoz.
Azóta, hogy Putyin Ukrajna elleni támadása után bevezették az Oroszországgal szembeni szankciókat, Szerbia az orosz vállalkozások és a magasan képzett egyének számára – különösen a technológiai iparágban – kiemelt célpont lett, ahová átköltöznek, hogy elkerüljék a szankciókat.
Hogyan kalkulál Belgrád?
A Szerbia és Oroszország közötti legutóbbi politikai szövetség a NATO iránti mélységes neheztelésen alapul, amiért közreműködött a Szovjetunióhoz és Jugoszláviához tartozott új köztársaságok – nevezetesen Koszovó és Ukrajna – létrejöttében. Putyin és Vučić azzal érvel, hogy Szerbiát és Oroszországot tévesen agresszorként ábrázolják, amikor csak etnikai testvéreiket próbálják megvédeni.
Putyin közelmúltbeli támogatásának fő mozgatórugója Szerbia azon reményén alapul, hogy Moszkva remélt ukrajnai győzelme valamilyen módon lehetővé teszi számukra, hogy visszanyerjék az irányítást Koszovó egyes részei felett és a Balkán más részein. Nemrég Vučić azt sugallta, Szerbia beavatkozhat Koszovóban, hogy megvédje szerb kisebbségét.
Fenyegetései részben annak a nyomásnak a következményei, amelyet Putyin Vučićra gyakorolt, hogy fegyveres behatolással fenyegesse Koszovót, így destabilizálja a Balkánt, és elterelje a figyelmet Oroszország ukrajnai háborújáról.
Szemfényvesztés szerb módra
Vučić tíz évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta Szerbia megőrizte a semlegesség homlokzatát Oroszország és az EU között. Jó munkát végzett azzal, hogy
kijátszotta a két felet egymás ellen, hogy növelje Szerbia alkuerejét olyan kérdésekben, mint az energia, a biztonság, az EU-tagság,
és elhúzni Koszovó elismerését öt EU-tagállam részéről.
Eközben Szerbia közvéleményének ragaszkodása az EU külpolitikájához jelentősen csökkent, a 2020-as 64 százalékról a 2022-es 45 százalékra. Ez a stratégia sikeres volt Szerbia érdekei szempontjából, hiszen Belgrád a balkáni EU-finanszírozás elsődleges kedvezményezettje, és a 2025-ös EU-csatlakozás éllovasának számít.
Putyin befolyásának fő forrása a Balkánon Szerbia, és ennek megerősítéseként Vučić üdvözölte egy orosz katonai létesítmény felállítását Szerbiában. A NATO szerint a létesítmény az orosz kémműveletek központjaként működik.
Putyin a Balkánt – különösen Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát – aduként használja a NATO-val és az EU-val való kapcsolataiban. Még az 1990-es években a NATO volt Jugoszláviában történő beavatkozását is megpróbálja felhasználni Ukrajna elleni támadásának támogatására.
Putyin támogatja a balkáni politikusokat
Putyin hatékonyan támogatja azokat a politikai jelölteket és pártokat, amelyek javíthatják hírnevét, és gyengíthetik a NATO és az EU befolyását a Balkánon. Albánia konzervatív Demokrata Pártja közel 500 ezer dollárt kapott a 2017-es parlamenti választások során – derül ki egy nemrégiben feloldott amerikai titkosszolgálati jelentésből.
Egyes montenegrói, észak-macedóniai, valamint bosznia-hercegovinai törvényhozók is részesültek támogatásban Oroszországtól.
Európa többi része még nem ismerte fel teljes valójában Oroszország befolyását a Balkánon és Szerbia szerepét Putyin geopolitikai céljainak előmozdításában. De azért az Európai Parlament néhány képviselője a közelmúltban már azt javasolta, hogy
az EU-nak újra kell értékelnie Szerbia tagságát.
Az EU-tagállamok, különösen Németország és Franciaország továbbra is megosztottak Putyin jelentős balkáni befolyása miatt, és csak „csalódottságukat” fejezték ki Vučić döntései miatt.
Márpedig Putyin balkáni befolyását nem szabad figyelmen kívül hagyni, ráadásul
Szerbia nyilvánvalóvá tette, hogy el akarja mélyíteni kapcsolatait Oroszországgal.
Ha az EU arra figyelmezteti Szerbiát, hogy egy EU-tagjelölt állam Oroszországgal való kapcsolata nem lehet „business as usual”, akkor lehet, hogy Belgrádnak újra kell gondolnia oroszbarát politikáját.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
