Szijjártó: majdnem szakadékba lökték az országot a szocialisták

A munkahelyteremtés és az adósságcsökkentés áll a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában, és hat tetszik a szocialistáknak, ha nem, az elmúlt egy esztendőben komoly sikereket lehetett elérni ezeken a területeken – így reagált  Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő Török Zsoltnak, az MSZP szóvivőjének minapi kijelentésére, miszerint a Fidesz olyan eredményeket tüntet fel saját érdemeként, amelyek az előző kormányoknak köszönhetőek.

“Ha csak azt nézzük, hogy tavaly nyáron, kormányváltáskor az országot a szakadék széléről kellett visszarángatni, ahová majdnem belelökték az országot a szocialisták” – vetette fel a miniszterelnöki szóvivő.

Szijjártó Péter elismerte, hogy ezt a Bajnai-kormány több volt tagja, köztük Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is vitatja. Arra viszont a mai napig nem kapott választ senkitől: miként lehet, hogy a bankadó és a válságadók bevezetése és a költségvetési zárolások kellettek a hiány 3,8 százalékon tartásához. Ezen érték és a hét százalék közötti különbözetet pedig nem lehet egyetlen adónem, például a társasági adó úgymond elkalkulálására írni – tette hozzá a miniszterelnöki szóvivő.

Legfontosabb az államadósság csökkentése

Orbán Viktor németországi tárgyalásán elhangzott, hogy az euró hazai bevezetésének céldátuma 2020 körülre tehető. Sokan viszont azt mondják, hogy a kormány által kitűzött versenyképességi célok eléréséhez szükség lenne az euró mihamarabbi bevezetésére – vetette fel a Közbeszéd.

Vannak, akik ezt mondják, mások pedig azt, hogy a versenyképességi cél eléréséhez az euró bevezetése nem szükséges – reagált Szijjártó Péter. Tény az – tette hozzá –, hogy az euróra való átállás dátuma a jelenlegi feltételek mellett 2020 lehetne Magyarország számára. Azonban az is látszik, hogy a csatlakozási feltételek változnak vagy változhatnak.

“Például az euró plusz paktum során olyan új előírásokat, egyezségeket rögzítettek az euroövezeti országok, amelyekről korábban nem volt szó. Például az adóharmonizáció kifejezetten a magyar nemzeti érdekkel ellentétes, Magyarországnak komoly versenyelőnye származhat az adóverseny során” - érvelt a szóvivő.

Most azonban legfontosabb cél az államadósság csökkentése – hangzott az interjúban. “Ha 2014-re sikerül elérni a célkitűzésünket, és az államadósságot a GDP hatvanöt-hetven százalékára csökkenthetnénk, azzal nagyon komoly lépést tennénk a versenyképességünk  visszanyerése érdekében” - hangoztatta Szijjártó Péter.

A termelő cégekre nem vetettek ki válságadót

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara nemrég készült felméréséből az derül ki, hogy a német befektetők bizakodóak 2011-re vonatkozóan a nálunk lévő befektetéseiket illetően, de ez alapvetően a nemzetközi klíma javulásának, nem pedig a magyar kormány lépéseinek köszönhető. Megállapították például, hogy az Orbán-kormány munkáját rosszabbnak ítélték, mint a Bajnai-kormányét, a háttérben valószínűleg a különadók kivetése állhat - vetette fel a Közbeszéd.

Nyilván egy vállalat sem örült a különadó kivetésének – reagált a miniszterelnöki szóvivő –, ugyanakkor a válságadók kifejezetten a szolgáltató és a pénzügyi szektorra vonatkoznak átmeneti, három éves időtartamra.

A termelő szektort – ahol a német vállalatok jelentős mértékben jelen vannak – egyáltalán nem sújtja a válságadó; ez a szektor képes a legtöbb munkahelyet teremteni, itt pedig nagyon komoly megállapodások születtek a magyar kormány és a német nagyvállalatok között – például az Audi, az Opel, a Mercedes beruházásai említendők – hangoztatta Szijjártó Péter, hozzátéve: remélik, hogy újabb beruházások érkeznek hozzánk.

A magyar miniszterelnök németországi látogatásán pénzügyi befektetőkkel és a termelő szektor nagy vállalataival is folytak konzultációk a magyarországi beruházási lehetőségekről, és alapvetően pozitív volt a hozzáállás. Az pedig önmagáért beszélő adat, hogy a nálunk működő külföldi vállalatok közül éppen a németek forgatják vissza a profitjuk legnagyobb részét újabb magyarországi befektetésekbe – hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő. Megjegyezte: nem véletlenül hangzott el a német kancellár és a magyar miniszterelnök találkozóján, hogy a német vállalatok komoly szövetségesei Magyarországnak, hosszú távra terveznek; "mi pedig ennek örülünk, mert a német vállalatok tipikusan megadják a tiszteletet és a megbecsülést az országnak és munkavállalóknak, ami a kormánynak fontos".

Különadó: az egyetlen nyitva maradt utat járja a kormányoldal

Arra a legújabb alkotmánybírósági közlésre, miszerint a törvénysértő módon szerzett végkielégítésekre a legutóbbi AB-döntés után is kivethető visszamenőlegesen a kilencvennyolc százalékos különadó, Szijjártó Péter – kérdés kapcsán – úgy reagált: újabb kérdés, hogy mit minősítenek majd törvénytelennek. Ha pedig az ilyen végkielégítést felvevőknek szerződésük van a felvett összegről, a törvénysértést talán lehetetlen is bizonyítani; ezért tartja jónak továbbra a kormányoldal korábbi javaslatát, hogy különadó kapcsán kelljen visszafizetni ezen végkielégítések kettő, illetve három és fél millió forint feletti részét.

“Itt olyan viták nyílnak megint, amelyek hátráltatják, hogy megfeleljünk a magyar emberek akaratának. A múlt héten született alkotmánybírósági döntés ellentétes az ország érdekével és az emberek igazságérzetével is” - tette hozzá.

A felvetésre, hogy az vajon nem ütközik-e az igazságérzettel, ha valakin, például egy pedagóguson az évekkel korábban törvényesen felvett és azóta esetleg elköltött végkielégítést kérnék most számon, Szijjártó Péter azt mondta: nagyon kevés pedagógust ismer, aki három és fél millió forint feletti végkielégítést kaphatott.

Viszont annál több esetet látott állami cégeknél és intézményeknél, kormányzati intézményeknél, ahol húsz-, harminc-, ötven-, vagy százmillió forintos végkielégítéseket tettek zsebre emberek, miközben a kifizető cégek veszteséget termeltek és növelték az államadósságot.

Ám az Alkotmánybíróság ismert döntése nyomán az egyetlen nyitva maradt utat választotta a kormányoldal, és a 2010-ben felvett “pofátlan végkielégítések” visszaszerzését lehetővé tevő módon fogadták el újra a különadó-törvényt hétfőn az Országgyűlésben. Meggyőződése, hogy ez a jogszabály megfelel majd az alaptörvény normáinak és az AB múlt heti döntésének – hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő a Közbeszéd stúdiójában.

Privátbankár