Az első regisztrált Covid elleni vakcina
-hirdeti magáról a Szputnyik hivatalos honlapján. Az orosz koronavírus elleni vakcinát, amelyet az állami Gameleja Epidemológiai és Mikrobiológiai Kutatóintézet fejlesztett ki, már bő fél évvel a járvány kitörése után, 2020 augusztusában engedélyezték Oroszországban – hivatalos közlések szerint az első adagok egyikét Vlagyimir Putyin egyik lánya kapta.
Eddig bevált
Bár az oltóanyagot eleinte számos nemzetközi kritika érte a fejlesztés gyorsasága és a klinikai vizsgálatok harmadik fázisának hiánya miatt, az idő – legalábbis jelen állás szerint – az oroszokat igazolta.
A The Lancet orvosi szaklapban idén februárban megjelent, immár a harmadik fázis eredményeit is tartalmazó kutatás szerint
a Szputnyik a Covid-betegséget összességében 91,6, a komoly megbetegedést pedig 100 százalékos hatékonysággal akadályozza meg.
Hasonlóan pozitív visszajelzések érkeztek eddig számos országból, így hazánkból is – a Szputnyik gyakorlatilag egy súlycsoportba került a nyugati „elitvakcinákkal”.
Az orosz oltóanyagot eddig 64 ország engedélyezte Argentínától kezdve Szerbián és Magyarországon át a Fülöp-szigetekig, mintegy 30 ország már olt vele,
gyártásában pedig részt vállalhat a többi közt Brazília, Kína és Dél-Korea is. (A brazil projektnek ugyanakkor keresztbe tehet, hogy a dél-amerikai ország a közelmúltban elutasította az oltóanyagot.)
Az EU-ban elsőként Magyarország engedélyezte a Szputnyikot, majd a szlovák kormány is rendelt belőle – igaz, Igor Matovic miniszterelnök ebbe belebukott –, és egyre több uniós ország kezdett vele "szemezni". Még annak ellenére is, hogy a tudományos kérdés – hatékony-e a vakcina vagy sem – időközben politikai dimenziót kapott, hiszen egyes országok az orosz befolyásszerzés puha eszközét látják benne.
A Szputnyikkal kacérkodók sora a közelmúltban egy fajsúlyos európai állammal, Németországgal bővült. De mi vonzza a németeket az orosz oltóanyaghoz azon túl, hogy szeretnék felgyorsítani az oltási programjukat?
Tartományi nyomás
Jens Spahn német egészségügyi miniszter még áprilisban jelentette be, hogy Németország vételi szerződést kötne az orosz oltóanyag gyártójával – azaz a közös uniós beszerzést kikerülve, kétoldalú megállapodás keretében jutna vakcinához. Spahn ezt azután közölte az uniós egészségügyi miniszterekkel, hogy az Európai Bizottság továbbra sem jelezte érdeklődését a Szputnyik iránt.
A vakcina németországi használatára akkor kerülhet sor, ha az oltóanyagot az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is jóváhagyja – az uniós felügyeleti szerv vizsgálata folyik, döntés májusban vagy júniusban várható. Emellett zajlanak egyeztetések a németországi gyártásról is.
A Deutsche Welle szerint elsősorban
a német tartományi kormányfők hónapok óta tartó nyomásának köszönhető, hogy a szövetségi kormány megváltoztatta álláspontját, miszerint csak az uniós beszerzési csatornákat használja.
Ehelyett már maga is vásárolna vakcinát, ráadásul oroszt.
Egy kis nosztalgia
A Szputnyikért elsősorban kelet-német tartományok, például Szászország, Türingia, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Szász-Anhalt vetették be magukat – tehát azok a régiók, amelyek az NDK és ezáltal az egykori szovjet blokk részei voltak a német újraegyesítés előtt.
Kelet-Németországban az orosz vakcina támogatottsága “kéz a kézben jár” a szövetségi kormánnyal szembeni bizalmatlansággal, valamint azzal az érzéssel, hogy a keleti országrész továbbra sem kap elég figyelmet a központtól.
Az évtizedek folyamán a keletnémetek nagyon bizalmatlanokká váltak az állammal szemben, ami most a berlini kormányt jelenti
- mondta a német lapnak Silke Satjukov Oroszország-szakértő, a Hallei Egyetem történelem-professzora, akit anno szovjet vakcinákkal oltottak be az NDK-ban.
Szerinte sok keletnémet továbbra is azonosul az orosz tudományos vívmányokkal.
A keletiek Szputnyik-éhségét jelzi, hogy Michael Kretschmer, Szászország kormányfője áprilisban személyesen tárgyalt Moszkvában Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszterrel. Akkor azt mondta, hogy Németország 30 millió adag Szputnyikot vásárolna nyáron – feltéve, ha az EMA jóváhagyja az oltóanyagot.
Oroszország tudományos nagyhatalom, és a legkisebb kételyem sincs afelől, hogy az ottani tudomány képes hatásos vakcina előállítására
-fogalmazott Szászország miniszterelnöke.
Egyedül is vennének
Egyes tartományok akár egyedül is vennének Szputnyikot: Mecklenburg-Elő-Pomeránia például egymillió adagot biztosítana magának.
Mivel eddig nem volt egyértelmű, hogy a szövetségi kormány biztosít-e magának vételi opciót, már korábban arra kértem az egészségügyi miniszteremet, hogy önállóan kezdjen tárgyalásokat a Szputnyik-vásárlásról. Persze még jobb lenne, ha ezt a szövetségi kormány intézné az egész ország számára
-mondta Manuela Schwesig tartományi miniszterelnök. Emellett egy nyugati tartomány, Bajorország is jelezte, hogy 2,5 millió adag Szputnyikra köt elővásárlási szerződést egy közvetítő cégen keresztül – a lehívás itt is az EMA engedélyének a függvénye.
Egy berlini kormányközeli forrásunk szerint a Szputnyik-kérdésben a németek bíznak a tartományi és a szövetségi kormányokban, valamint egyre inkább figyelembe veszik a Robert Koch Intézet (a helyi járványügyi hatóság) és a német Egészségügyi Minisztérium iránymutatását.
Persze vannak fenntartások is az orosz oltóanyaggal kapcsolatban, ezek kialakulásában a média is szerepet játszik
- tette hozzá forrásunk. Őt egyébként már beoltották egy nyugati vakcinával, de adott esetben az orosz vakcinát is elfogadta volna.
Lehet azonban, hogy – mint azt Jens Spahn jelezte – a Szputnyik-üzletből akkor sem lesz semmi, ha megjön az EMA engedélye. Elképzelhető ugyanis, hogy addigra más forrásból már lesz elég oltóanyag.
A BUX csökkenéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy a magyar távközlési részvényeket egy lengyel brókerház vételre ajánlás helyett csak tartásra javasolta. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
