Az IEP a 98 oldalas felmérésben kiemelte, hogy az index csaknem másfél évtizedes történetében soha nem volt annyi halálos áldozata a belső és nemzetközi háborúknak, mint 2022-ben. Ebben az egyik fő tényező az etiópiai Tigrében dúló polgárháború volt, amelyben az intézet adatai szerint csak tavaly augusztus és október között több mint százezren vesztették életüket.
Az IEP jelentése szerint az ukrajnai háborúban 2022-ben legalább 82 200-an haltak meg, de az intézet hangsúlyozza, hogy ez óvatos becslés, és a halálos áldozatok tényleges száma ennél valószínűleg sokkal magasabb.
A régóta konfliktusoktól sújtott országok közül ugyanakkor Afganisztánban egy év alatt 91 százalékkal, Jemenben 63 százalékkal csökkent a fegyveres erőszak halálos áldozatainak száma. A kutatóintézet kimutatta, hogy a szélesebb értelemben vett erőszakcselekmények világgazdasági kihatása - e kategóriába sorolja a cég a katonai kiadásokat is - 2022-ben 17 500 milliárd dollár volt vásárlóerő-paritáson számolva.
Ez a globális hazai össztermék (GDP) 12,9 százalékával egyenlő, és azt jelenti, hogy a világ minden lakójának átlagosan 2200 dollárjába került tavaly a békétlenség, 6,6 százalékkal többe, mint egy évvel korábban.
A jelentés szerint a világ tavaly 16,8 százalékkal költött többet katonai kiadásokra, mint 2021-ben. A gazdasági hatás az erőszaktól leginkább érintett tíz országban a GDP-érték átlagosan 34 százalékát emésztette fel; az erőszakcselekményektől legkevésbé sújtott tíz országban a GDP-veszteség aránya 2,9 százalék volt 2022-ben.
A fegyveres erőszak Ukrajnában okozta tavaly a legnagyobb gazdasági kárt: a háború az ukrán hazai össztermék 63 százalékával egyenlő veszteséggel járt a szerdán ismertetett globális felmérés szerint.
Az IEP kidolgozott egy elméleti forgatókönyvet is arra, hogy milyen világgazdasági hatásokkal járna, ha Kína blokád alá vonná Tajvant.
Az intézet számításai szerint a világgazdasági szinten számolt GDP-érték egy éven belül 2,8 százalékkal visszaesne, ami azt jelenti, hogy egy ilyen fejleménynek kétszer akkora negatív hatása lenne, mint a 2008-as globális pénzügyi válságnak.
Kína hazai összterméke 7 százalékkal, Tajvané 40 százalékkal zuhanna, és mindez együtt 2700 milliárd dolláros globális GDP-veszteséget okozna egyetlen év alatt - áll a kutatóintézet szerdán bemutatott éves jelentésében.
A 163 országot számláló békeranglistán a legrosszabb átfogó indexet idén is Afganisztán kapta, és a sereghajtó tízes mezőnyben szerepel Jemen, Szíria, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Oroszország, Ukrajna, Szomália, Szudán és Irak.
A legbékésebb felső ötös csoportban van Izland, Dánia, Írország, Új-Zéland és Ausztria.
A közép- és kelet-európai EU-térségen belül Szlovénia került a legjobb helyre: az IEP az idei listán a nyolcadik helyre sorolta.
A közép-európai EU-mezőnyön belül a második legjobb hely Csehországé, amely a 12. helyre került, a harmadik legjobb értékelést pedig Magyarország kapta, amely a 18. helyen szerepel.
Észtország a 25., Szlovákia a 26., Lettország a 27., Lengyelország a 29., Bulgária és Románia a 30., illetve a 31. helyre került az idei globális békeindexben. (MTI)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
