Peking tegnap ünnepelte néphadserege (PLA) megalapításának 90. évfordulóját és Hszi Csin-ping elnök személyesen is részt vett az ünnepségeken Belső-Mongólia tartományban. Hszi tartja magát Mao Ce-tung néhai elnök 88 évvel ezelőtt kidolgozott katonai doktrínájához, miszerint a PLA nem az ország fegyveres ereje, hanem a kommunista párté. Hszi tegnapi üdvözlő beszédében is hangsúlyozta a csapatok előtt, hogy „mindig figyeljenek és kövessék a párt utasításait - és masírozzanak oda, ahova a párt mutat!”
A párt kardja
Nos, az elmúlt hónapokban a párt több irányba is mutogatott és a PLA Kína számos regionális szomszédját módszeresen zaklatta. Továbbra is tart a másfél hónapja kezdődött katonai feszültség – amely Kína provokációjával indult – az indiai határon Himalája térségében. Júliusban a PLA vadászgépei többször behatoltak Tajvan légterébe. Eközben Peking Vietnamot is megfenyegette a Dél-kínai-tengeri olajkitermelése miatt.
|
| Káncz Csaba |
A Pentagon éves jelentése szerint a PLA költségvetése tavaly 180 milliárd dollárt tett ki, de a meglehetősen átláthatatlan könyvelés miatt több kiadási tétel ebbe az összegbe nincsen beleszámolva.
A PLA-re komoly szerep hárul Kína új Selyemút projektjének védelmében és ennek keretében a közeljövőben támogató és logisztikai bázisokat létesítenek Tadzsikisztánban, Pakisztánban és Afganisztánban.
Pekingnek tervei vannak az Indiai óceán térségében is, ezért egyes hírek szerint már évek óta puhítgatja Pápua Új Guinea kormányzatát egy kínai katonai bázis létrehozásának szándékával. Peking múlt évben kezdte el építeni első külföldi bázisát a stratégiai fekvésű afrikai Dzsibutiban, amely tervekről mi már két éve beszámoltunk.
Légy mérsékeltebb!
Kína 2009 óta utal úgy a Dél-kínai-tengerre, mint „alapvető érdekre’. A gyors ütemű gazdasági növekedés és a stabil politikai vezetés ellenére az ország alvó konfliktusokat élesztett föl több szomszédjával. Úgy tűnik, hogy Hszi elnök erőskezű vezetőnek próbál látszani azon tábornokai előtt, akik szerint Washington hanyatlik és az évszázad közepére Peking lesz a Csendes-óceáni térség domináns hatalma.
Pedig Peking valószínűleg jobban tenné, ha mérsékelné a szárnyakat kapott politikai és katonai ambícióit. Itt nemcsak egy esetleges komolyabb katonai konfliktus kimenetelére gondolunk, hanem a kínai pénzügyi szektor elképesztően törékeny állapotára. Elég, ha arra utalunk, hogy az elmúlt öt évben a teljesen ellenőrizetlen árnyék-bankrendszerének mérete megháromszorozódott és mára 9400 milliárd dolláros szintre nőtt, amely a kínai GDP 87 százalékának felel meg. Egy másik brutális sérülékenységi mutatója az eladósodottság szintje: a kínai vállalati szektor ugyanis a világon a legeladósodottabb, amelynek szintje eléri az ország GDP-jének 170 százalékát.
Káncz Csaba jegyzete
