A magyar és a lengyel kormánynak máig kellene világosan jeleznie az EU felé, hogy visszavonják vétójukat az uniós költségvetési csomaggal szemben, írja a Bloomberg egy magasrangú brüsszeli diplomatára hivatkozva.
Jöhet a B-terv
Ha nem lesz áttörés, akkor az EU életbe lépteti a B-tervet, mondta a diplomata. Ez azt jelenti, hogy a két ország kihagyásával kezdi meg felállítani a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alapot.
Ennek lehetőségére már múlt héten felhívta a figyelmet az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa.
Ha mégsem vonják vissza vétójukat, azzal saját polgáraiknak ártanak, hiszen jelentősen csökkenni fog a hozzájuk érkező uniós pénzek mennyisége
-mondta Johannes Hahn a Financial Timesnak.
A Die Welt számításai szerint Lengyelország 23,1, Magyarország 6,2 milliárd euróval részesedne az alapból – azaz ennyit veszíthetnek, ha kihagyja őket az EU.
Egyelőre azonban hivatalosan sem a magyar, sem a lengyel kormány nem adta jelét annak, hogy meggondolta volna magát. Tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy
kitartanak a vétó mellett, és megerősítette a döntést Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is.
Szijjártó Péter szerint ugyan továbbra is folynak tárgyalások, részleteket azonban nem közölt. A vétó-ügy a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcson folytatódhat. (A magyar kormánypárt egy másik ügyben ugyanakkor hajlani látszik a kompromisszumra: Orbán Viktor szerint a jövőben lazábbra kellene fűzni a kapcsolatot a Fidesz EP delegációja és az Európai Néppárt parlamenti frakciója között.)
Eközben Budapest és Varsó vezetésével mintegy 250 magyar és lengyel önkormányzat próbálja megmenteni az uniós pénzeket. Levelükben azt kérik Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, hogy
az önkormányzatok akkor is részesülhessenek a helyreállítási alap forrásaiból, ha a magyar és a lengyel kormány fenntartja vétóját, és emiatt a két ország nélkül jön létre az alap.
Mi áll a háttérben?
A helyreállítási alap a 2021-2027 közötti uniós költségvetéssel együtt része annak a jogalkotási csomagnak, amit Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózott a szintén a csomag részét képező jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt.
A mechanizmusról a júliusi EU-csúcson előzetes megállapodás született, azt azonban ősszel a német uniós elnökség - főleg az Európai Parlament nyomására - szigorította.
A vétó ügye és az annak nyomán előállt patthelyzet az e hét csütörtöki-pénteki EU-csúcs egyik fő témája lesz.
A helyreállítási alap szűkítésének veszélyéről itt (Meredek, de nem kizárt lehetőség a nukleáris opció), a vétó hátteréről itt (Orbán Viktor vagy Brüsszel rántja előbb félre a kormányt?), a német álláspontról pedig itt írtunk (Megtudtuk a német kormánytól, mit gondol Orbán Viktor vétójáról.)
A nemzetközi gazdasági hatásokat ebben a cikkben (Ők lesznek Orbán Viktor vétójának a nagy vesztesei), a magyarországi következményeket pedig ebben az írásban (Magát is lábon lövi a magyar kormány, ha bukik az uniós csomag) elemeztük.
Jegyzetünket arról, hogy a magyar kormány feladná-e az EU-tagságot, itt olvashatják (Mire készül Orbán Viktor? Az EU elhagyására?).
Videókommentárunkat az eseményekről és az EU szétszakadásának veszélyéről pedig itt tekinthetik meg:
Vegyesen zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
