A több mint három éve tartó orosz-ukrán háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre keddre virradó éjjel Ukrajna Moszkva és környéke ellen, több száz kilométerre az orosz-ukrán határtól.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint összesen 337 drón vette célba az országot, közülük 91 Moszkvát. A támadásban három ember életét vesztette, 18 megsérült. Több helyütt tüzek keletkeztek, a légi- és vasúti közlekedést ideiglenesen fel kellett függeszteni.
Az eddigi leghangosabb éjszaka
Az orosz Telegram-csatornák képeket is közöltek a támadás okozta károkról. Moszkva egyik külvárosában, Domodedovóban például az egyik legnagyobb orosz húsgyár, a Miratorg előtti autóparkolóban csapódtak be drónok – itt halt meg három biztonsági őr, mintegy negyven autó pedig megrongálódott.
„Reggel három óra óta ébren vagyok. A drónok hangja ébresztett fel, azután hallottuk a robbanásokat. Ez volt az elmúlt három év leghangosabb éjszakája, nagyon rémisztő volt,” mondta egy helyi boltos a The Guardian szerint.
Az orosz állami média képeket közölt egy, a támadásokban megrongálódott, többemeletes lakóépületről is, Moszkvától mintegy 50 kilométerre.
Fotó: MTI/AP/Andrej Vorobjov Telegram-csatornája
Többen dühösek voltak, mivel a támadás váratlanul érte a fővárost, az orosz hatóságok pedig a jelek szerint nem figyelmeztették előzetesen a lakosságot.
„Hogyan tudott ilyen sok drón észrevétlenül eljutni idáig az ukrán határtól? Miért nem volt riadó?” – kérdezte egy másik helyi lakos.
A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy a dróntámadások ellen nagyon nehéz védekezni – erről az ukrán hatóságok is tudnának mesélni, hiszen Oroszország is rendszeresen támadja ilyen módon Ukrajnát.
Az nem tisztázott, hogy az orosz védelmi rendszer minden, Moszkva felé tartó drónt le tudott-e lőni. Orosz hivatalos szervek sok esetben azt állítják, hogy ártalmatlanították őket, és a lehulló darabjaik okoztak károkat.
Az orosz nyomozóhatóságok már vizsgálják a támadást, és terrorizmusként kezelik azt.
Az mindenesetre tény, hogy ami néhány évvel ezelőtt még szinte álomnak tűnt ukrán szemszögből (az akkori fejlesztésekről itt írtunk), az mostanra valósággá vált: Ukrajna ma már Oroszország szívében is képes halálos csapást mérni az ellenségre.
Az ukrán titkosszolgálatok persze már eddig is elérték Moszkvát: múlt decemberben például az orosz fővárosban gyilkolták meg Kirillov altábornagyot.
Jelzés a sorsdöntő tárgyalások előtt
Az egybehangzó sajtóhírek szerint minden eddiginél nagyobb dróntámadásra néhány órával azelőtt került sor, hogy Szaúd-Arábiában elkezdődtek a magas szintű tárgyalások Ukrajna és az Egyesült Államok között egy esetleges tűzszünetről.
Az ukrán delegációt Andrij Szibiha külügyminiszter, Rusztem Umerov védelmi miniszter és Andrij Jermak, az elnöki adminisztráció feje, az amerikai delegációt pedig Marco Rubio külügyminiszter és Mike Waltz, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója vezeti.
Az időzítés nyilván nem véletlen, és az ukrán vezetés sem csinált titkot abból, hogy konkrét célja volt az akcióval – Putyin presszionálása a kijevi tűzszüneti javaslat elfogadására.
„A történelem legnagyobb dróntámadása lett végrehajtva Moszkvában és a moszkvai régióban. Ez egy újabb jelzés Putyinnak, hogy neki is érdeke a tűzszünet a légtérben”, mondta Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanács szóvivője a Moscow Times szerint.
Kovalenko ezzel Volodimir Zelenszkij múlt heti javaslatára utalt, amelyet az ukrán küldöttség Szaúd-Arábiában is letett az asztalra.
Az ukrán elnök szerint a háború befejezéséhez vezető út első szakasza egy fogolycsere és egy „tűzszünet az égbolton” lehetne, tehát nem támadnák az orosz energia- és más civil infrastruktúrát rakétákkal, nagy hatótávolságú drónokkal és bombákkal, amennyiben Oroszország is tartózkodik mindettől. Emellett Zelenszkij azonnali tűzszünet javasol a tengeren is.
Mit szól ehhez Washington?
Az ugyanakkor szinte kizárt, hogy Putyin engedni fog az ilyen presszionálásnak. Sokkal valószínűbb – és erre már számos példa volt a háború során –, hogy hasonlóan nagyívű támadással áll majd bosszút Ukrajnán.
Ráadásul kérdéses, hogy miként „sül majd el” az ukrán támadás híre a szaúd-arábiai tárgyalásokon.
„A most történt támadással egyrészt azt jelzik, hogy lenne mitől tartani Moszkvának, tehát Putyin érdekeit is szolgálná a fegyverszünet. Másrészt pedig azt, hogy amerikai hírszerzési támogatás nélkül is képesek az ehhez hasonló támadásokat véghez vinni Oroszország területén. Kérdés, hogy az amerikai delegáció is hasonlóképpen értékeli-e mindezt” – írta Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője Facebook oldalán.
A hírszerzési támogatást Washington múlt héten felfüggesztette, egyes sajtóhírek szerint ugyanakkor ezt a döntést azóta részben már visszavonta. Az amerikai fegyverszállítások továbbra is fel vannak függesztve.
A támadás tehát egyfajta erődemonstráció volt, amit ugyanakkor megkérdőjelez, hogy Kelet-Ukrajnából még mindig általában orosz sikerekről érkeznek hírek, a Kurszki területen pedig az orosz erők kezdik bekeríteni az ukránokat.
Jermak szerint mindenesetre a találkozó „nagyon konstruktív módon” kezdődött, és egy „igazságos és tartós békéért” fognak dolgozni.
Marco Rubio előzetesen azt nyilatkozta, hogy meg akarják érteni az ukrán álláspontot, és nagyjából tudni szeretnék, hogy milyen engedményekre hajlandó Kijev. Egyúttal figyelmeztetett: „Addig nem lesz tűzszünet és nem lesz vége a háborúnak, amíg nem tesz mindkét fél engedményeket.”
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Frissítés: Ukrajna beleegyezett egy azonnali, 30 napos tűzszünetbe az Oroszországgal folytatott háborúban.
Gyengült a forint péntek reggelre. 
