Oroszország kísérletei egy nagy gázvezeték-üzlet megkötésére Kínával zátonyra futottak, mivel Moszkva szerint Peking ésszerűtlen ár- és szállítási követelményeket támaszt - jelentette vasárnap a Financial Times három, az ügyet ismerő személyre hivatkozva. A jelentés szerint Kína az erősen szubvencionált orosz belföldi árakhoz közeli árat kért, és csak a vezeték tervezett évi 50 milliárd köbméteres kapacitásának kis töredékére vállalta a vételt.
Oroszország évek óta tárgyalásokat folytat a „Szibéria Ereje-2” gázvezeték megépítéséről, amely évi 50 milliárd köbméter földgázt szállítana az észak-oroszországi Jamal régióból Mongólián keresztül Kínába. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszország és Kína „a közeljövőben” szerződést kíván kötni a gigantikus gázvezetékről.
Miután elvesztette a nagy európai piacot - ahová a háború előtti csúcson több mint 150 milliárd köbméter gáz ment évente -, a Gazprom tavaly kénytelen volt negyedével csökkenteni a termelést, ez rekord a cég történetében.
Fotó: TCC
Már tavaly viharfelhők gyülekeztek
A kínai média tavaly novemberi beszámolói szerint Peking már akkor elutasította a „Szibéria Ereje-2” földgázvezeték építésébe való befektetést, és ehelyett azt javasolta, hogy Moszkva teljes egészében fedezze a több milliárd dolláros projektet. Kína emellett ragaszkodik az orosz gáz jelentős árengedményeihez, erős "alkupozíciót" demonstrálva a Kremllel folytatott tárgyalásokon.
A legtöbb közgazdász szerint Moszkva nem tudja teljes mértékben kompenzálni az európai piacokhoz való korlátozott hozzáférésből eredő veszteségeket.
Mihail Krutyihin orosz olaj- és gázipari elemző hangsúlyozza, hogy Pekingnek kevés érdeke fűződik a „Szibéria Ereje-2” vezeték megépítéséhez, mivel Kínának nincs szüksége óriási mennyiségű földgázra.
Megjegyzi, hogy az új vezeték tervezett kapacitása 50 milliárd köbméter (bcm), míg a Gazprom eddig átlagosan 155 bcm-t exportált Nyugatra. Krutyihin szerint a kedvezményekkel együtt a Kínába irányuló orosz gázexport még a kitermelés és szállítás működési költségeit sem fedezi. A Kreml mindazonáltal kénytelen egy második gázvezetéket építeni, mert a „Szibéria Ereje-1”-et támogató korlátozott gázlelőhelyek miatt a meglévő megállapodásokban ígért gázszállításokat enélkül nem tudja garantálni.
Az, hogy Kína kihasználja az orosz sebezhetőségeket, nem meglepő. Számos szakértő már 2022-ben megállapította, hogy Peking csak azért támogatja Moszkvát, hogy kínai érdekeket szolgáljon, például kihasználva az orosz nyugatellenes narratívákat saját propagandájában, és az orosz Távol-Keletet "nyersanyaggyarmatként" kezelve.
Egy másik fronton is csak a bajok gyűlnek
Ezzel párhuzamosan az orosz üzemanyagpiacon halmozódnak a problémák, amelyeket az ország olajipari infrastruktúrája elleni ukrán támadások, áradások, logisztikai nehézségek és a technológiai szankciók hatása okoz.
A kihívások nagyságrendjének tudatában az orosz kormány különböző ellenintézkedéseket tesz, többek között embargót vezetett be a benzinexportra és csökkentette a finomítás minőségét. Oroszország problémái a világpiaci olajárak csökkenéséhez vezethetnek, ronthatják Oroszország gazdasági helyzetét, és megnehezíthetik az Ukrajna elleni háborút.
Oroszország üzemanyag-feldolgozó bázisa 32 nagy és 40 kisebb finomítóból áll. A legtöbb állami vállalat - a Rosznyefty, a Lukoil és a Gazprom - tulajdonában van. 2023-ban a megtermelt üzemanyagok több mint fele a hazai piacra került. Az export az állami bevételek mintegy 15 százalékát, a finomított termékek globális tengeri kereskedelmének pedig mintegy százalékát tette ki.
Az ágazat gazdasági, társadalmi és katonai stratégiai jelentősége, valamint a gyenge légvédelem miatt az olajipari infrastruktúra az orosz területre irányuló ukrán támadások fő célpontjává vált.
A nyugati média és a Pentagon értékelése szerint ezek és más incidensek miatt legalább 14 százalékkal csökkent az oroszországi olajfeldolgozás.
A szankciók működnek
Emellett az orosz olajszektor működését negatívan befolyásolják az ellene bevezetett nyugati technológiai szankciók, amelyek nehézségeket okoznak a karbantartási vagy javítási munkák elvégzésében, és csökkentik a kiberbiztonság szintjét, például a szoftverek frissítésének ellehetetlenülése miatt.
Oroszország a finomított olajtermékek értékesítéséből származó bevételkiesésre a nyersolajexport növelésével válaszolt. Ezzel elutasítja az OPEC+ kartellben való együttműködés keretében történő exportcsökkentés lehetőségét. Emellett egyre inkább tankhajókból álló „árnyékflottát” és más mechanizmusokat használ a nyugati államok által előírt olajárkorlátozás megkerülésére.
Kilátások
Az oroszországi üzemanyagágazat problémái várhatóan az idei nyári szezonban csúcsosodnak ki. Ez a megrongálódott finomítók javításának időzítésétől, a karbantartás hiánya okozta meghibásodásoktól és az ukrán csapások intenzitásától függ majd. Nagy jelentősége lesz a tárolás és a szállítási logisztika megszervezésének, különösen a vasúti szállításnak.
A hatóságok várhatóan arra fognak törekedni, hogy növeljék az üzemanyagkínálatot a hazai piacon, fenntartsák az árakat, és biztosítsák a hadsereg ellátásának folyamatosságát.
Oroszország feldolgozási problémái a kapcsolódó piacokon – például Belaruszban - is üzemanyagár-emelkedést okozhatnak.
A nyugati országoknak továbbra is érdekükben áll a szankciók hatékony végrehajtása, beleértve az „árplafon” további csökkentését és a technológiai korlátozások fenntartását. Ez alacsonyabb olajárat eredményezhet, és az orosz költségvetést is sújtaná.
Célszerű támogatni Ukrajnát abban, hogy folytassa az Oroszország olajinfrastruktúrája elleni támadások elfogadott taktikáját, és növelni a fegyverek, különösen a nagy hatótávolságú fegyverek (engedélyezve azok oroszországi célpontok elleni használatát) és a légvédelmi rendszerek szállítását a megtorló támadások kivédésére.
A megosztottságot is a legsúlyosabb gondok közt említette. 
