A Hamász és Izrael tűzszünetben állapodott meg egymással, amelynek köszönhetően egy időre szünetelnek a harcok és befejeződhet a 15 hónap óta tartó brutális konfliktus – jelentette be csütörtökre virradó éjjel Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari miniszterelnök.
A tűzszünetet hivatalosan még jóvá kell hagynia az izraeli kormánynak – a legutolsó hírek szerint ezt egyelőre elnapolták. Ha ez végül megtörténik, akkor a fegyvernyugvás vasárnap életbe lép. (A vérontás csütörtökön még folytatódott: izraeli légicsapásokban 70 palesztin vesztette életét.)
Az egyezséget több hetes, közvetítőkön keresztül zajló tárgyalássorozat előzte meg, amely a katari fővárosban, Dohában zajlott. A The Guardian szerint tegnapi sajtótájékoztatóján a katari miniszterelnök elismerte, hogy az elmúlt napokban Donald Trump megválasztott amerikai elnök – aki jövő hétfőn lép majd hivatalba – fokozott nyomást gyakorolt Izraelre (Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő egyik fontos szövetségese) a megegyezés érdekében.
Fotó: MTI/EPA/Haiszam Imad
Miről szól a megállapodás?
Joe Biden amerikai elnök azt közölte, hogy az ő adminisztrációja tárgyalta ki az egyezséget, de a Trump-adminisztráció feladata lesz a végrehajtás biztosítása.
A megállapodás központi eleme a fogoly/túszcsere, az izraeli erők visszavonása a Gázai övezet jelentős részéről, a gázai palesztinok visszaengedése lakhelyükre, illetve az övezetbe beengedett segélyszállítmányok számának jelentős növelése.
A tűzszünet három egymásra épülő fázisban valósulna meg. Az első fázis – mint a BBC összefoglalójából kiderül – hat hétig tart majd, és ez idő alatt teljes fegyvernyugvás lenne. A Hamász, amelyet az Egyesült Államok és több más nyugati ország is terrorszervezetnek tart, katari források szerint 33 izraeli túszt, köztük nőket és gyerekeket enged majd szabadon (őket még a 2023. október 7-i terrortámadás során raboltak el), három túszt pedig azonnal elengednek.
Cserében Izrael egyrészt palesztin foglyok százait engedi el a börtönökből. Az amerikai AP hírügynökség értesülései szerint minden szabadon engedett izraeli katonanőért cserébe 50 palesztint ad ki a zsidó állam, a többi túsz esetében pedig 30:1-hez lesz az arány.
Emellett az izraeli erők kivonulnának Gáza minden lakott területéről, így a hadműveletek miatt lakhelyük elhagyására kényszerült palesztinok (a 2,3 millió itt élő palesztin mintegy 90 százaléka) elkezdhetnek visszatérni otthonaikba. (Sok esetben persze nincs hova visszamenniük, hiszen az izraeli hadműveletekben a lakóépületek egy jelentős része is megrongálódott vagy megsemmisült.)
Izrael vállalta azt is, hogy jelentősen növeli a Gázai övezetbe beengedett segélyszállítmányok mennyiségét – az ígéretek szerint napi több száz teherautó lépheti át a határt.
Palesztin közlések szerint a második és harmadik fázisra vonatkozó részletes tárgyalások a tűzszünet 16. napján kezdődnek majd.
A második fázis „a háború tartós végét” jelenti Joe Biden ígérete szerint. Ennek részeként a Hamász minden, még életben lévő túszt szabadon engedne, még több palesztin fogolyért cserébe.
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan
Izrael összesen mintegy ezer palesztin foglyot engedne ki a börtönökből, közöttük olyanokat is, akiket 15 éves vagy hosszabb börtönbüntetésre ítéltek.
Ebben a fázisban az izraeli csapatok teljes egészében kivonulnának a Gázai övezetből.
A harmadik fázis a gyakorlatilag a kőkorszakba visszabombázott Gáza teljes újjáépítését jelentené, ami évekbe telhet. A szembenálló felek eközben az áldozatok (túszok és Hamász-tagok) holttesteit is visszaadnák egymásnak.
Biztonság, megszállás, palesztin állam
Számos kérdés ugyanakkor egyelőre megválaszolatlan marad.
Az egyik, hogy ki fogja majd irányítani a Gázai övezetet az izraeli kivonulás után. Izrael hivatalos célja az, hogy megsemmisítse a Hamászt, ez azonban – mégha jelentősen meg is gyengítette – máig nem sikerült.
Kérdés az is, hogy az izraeli hadsereg kivonul-e az úgynevezett puffer zónából (tehát a Gázai övezet vele határos részéről), vagy meghatározatlan ideig ott fog állomásozni.
És vannak még ennél bonyolultabb kérdések is. Az egyik oldalon ott van Izrael biztonsági igénye – tehát garanciákat szeretne arra, hogy ne érhesse a jövőben jelentős támadás a Gázai övezet felől.
A másik oldalon viszont ott van a több mint 50 éve tartó megszállás és a jövőbeni palesztin állam létrehozásának a kérdése. (A megszállás nemzetközi jogi értelemben tény, Izrael ezt vitatja.) A zsidó állam 1967 óta tartja megszállás alatt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, a nemzetközi tiltakozás ellenére is folytatja a telepépítéseket ezen a területen, és erőszakkal próbálja elűzni az ottani palesztinokat. Mindezzel pedig egyre inkább ellehetetleníti a palesztin állam megvalósulását.
„Ez egy nulla összegű játék”, egy területért folyó küzdelem „a folyótól a tengerig”, mondta korábban N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Klubban. Szerinte a palesztin államnak gyakorlatilag már nincs hol létrejönnie.
Iszonyatos mérleg
Az elmúlt egy év és három hónap mérlege humanitárius szempontból mindenesetre iszonyatos. A Hamász tavaly október 7-én hajtott végre terrortámadást Izrael ellen, amelyben mintegy 1200-an haltak meg. Emellett mintegy 250 embert túszul ejtettek. Egy részük életét vesztette azóta, több mint 100 túsz kiszabadult, csaknem száz túsz feltehetően továbbra is fogságban van.
Az ezt követően indult izraeli hadműveletekben már több mint 46 ezer palesztin vesztette életét helyi közlések szerint. Korábbi becslések szerint az áldozatok kétharmada nő és gyerek. Az övezetben éhínség pusztított, mivel Izrael nem engedett be elegendő segélyszállítmányt segélyszervezetek szerint – az izraeli vezetés hamisnak tartja a vádat.
Múlt év végén két nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International és a Human Rights Watch is népirtással vádolta meg Izraelt a lefolytatott vizsgálatai alapján, a Nemzetközi Büntetőbíróság pedig egy Hamász-vezető mellett Benjámin Netanjahu ellen is elfogatóparancsot adott ki háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt. Az izraeli kormány élesen visszautasította a vádakat.
