Pénteken országszerte sztrájkok és tüntetések rázzák meg Görögországot – írta még csütörtökön a Deutsche Welle. A köz- és magánszektor szakszervezetei 24 órás általános sztrájkot hirdettek, ami azt jelenti, hogy a hajók nem futnak ki, a repülők nem szállnak fel, és a vonatok a telephelyeken maradnak. Az ország számos pontján az üzletek és vállalkozások is zárva tartanak majd néhány órára. Az éjszakai szórakozóhelyek sem nyitnak ki, sőt Anna Vissi, Görögország egyik legnagyobb zenei sztárja sem lép fel péntek este.
Pénteki helyzetkép Thesszalonikiból:
Δεν υπάρχουν λόγια γι' αυτή τη λαοθάλασσα στη Θεσσαλονίκη.
— NEWS 24/7 (@News247gr) February 28, 2025
Aλέξανδρος Λιτσαρδάκης – NEWS 24/7#28_Φλεβαρη #Τεμπη pic.twitter.com/RzsYjBgyXJ
Általános sztrájk, általános elégedetlenség
Tüntetések szinte minden városban, faluban és településen várhatók. Az emberek a közösségi médiában is mozgósítják honfitársaikat, hogy minél többen csatlakozzanak a megmozdulásokhoz.
Még a külföldön élő görögök is csatlakoznak a demonstrációkhoz: Európa és Amerika számos városában, valamint olyan távoli helyeken, mint Sydney, Zanzibár, Buenos Aires vagy akár az észak-izlandi Akureyri is megemlékezéseket szerveznek.
A demonstrálók mind egy dolgot követelnek: igazságot a Görögország történetének legsúlyosabb vasúti katasztrófájának ügyében.
Hazai áthallásként, egy általános sztrájk eshetőségéről Magyar Péter vezető ellenzéki politikust kérdezte riporterünk a Tisza Párt első nagy országos gyűlésén február 15-én, ezt a Klasszis Média Youtube-csatornáján nézheti meg.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint tízből hét görög úgy véli, hogy a kormányzó Új Demokrácia párt megpróbálja megvédeni a tragédiáért felelős politikusokat. Az athéni kormány visszautasítja a vádakat – írja az Euractiv. Ennek ellenére számos kulcskérdés továbbra is megválaszolatlan maradt, például hogy a balesetben érintett tehervonat illegális üzemanyagot szállított-e, ami hatalmas robbanást okozott.
Az izlandon tiltakozók videót is küdtek. A felirat „Nem kapok levegőt” az egyik áldozat utolsó szavaira utalnak, amely a pénteki tüntetések egyik jelszava.
#ΜΕΧΡΙ_ΤΕΛΟΥΣ – Höfn, Ισλανδία – 27.02.2025#ΔΕΝ_ΕΧΩ_ΟΞΥΓΟΝΟ #Τέμπη_εγκλημα pic.twitter.com/090dM92OS9
(@jodigraphics15) February 27, 2025
A szörnyű tragédia
Az InterCity 62-es személyvonat 2023. február 28-án éjfél előtt frontálisan ütközött egy tehervonattal Tempi falu közelében, Larissza térségében, Görögország középső részén. Az ország történetének legsúlyosabb vasúti balesetében 57 ember vesztette életét, köztük sok diák, akik gyakran utaztak ezen az útvonalon, és rengetegen megsérültek.
A vonatbaleset előtt nyolc nappal Kosztasz Karamanlisz akkori közlekedési miniszter elutasította az ellenzék vasúti biztonsággal kapcsolatos aggályait. „Szégyen és engem is zavarba ejt, hogy biztonsági kérdéseket hoznak fel” – mondta. A tragédia után, március 2-án lemondott, vállalva a „politikai felelősséget.”
Fotó: X/@prezatv
Furcsa eljárások
A biztonsági protokollokkal ellentétben a baleset helyszínét március 4-én megtisztították, megsemmisítve ezzel kulcsfontosságú bizonyítékokat. A helyi ügyész tagadta, hogy ilyen utasítást adott volna, ami azt jelenti, hogy az utasítás kizárólag a kormánytól érkezhetett.
Az áldozatok hozzátartozói azzal vádolják a hatóságokat, hogy megpróbálták eltussolni az ügyet.
Számos videó rögzítette a hatalmas robbanást a baleset során, ami felerősítette a gyanút, hogy a tehervonat illegális gyúlékony anyagokat szállított. Akkoriban azonban nem állt rendelkezésre olyan felvétel, amely ezt egyértelműen bizonyította volna.
A kormány összeesküvés-elméletnek minősítette ezeket a vádakat, és az általa létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság nem talált büntetőjogi felelősséget egyetlen politikus esetében sem.
A görög igazságügyi minisztérium vizsgálatának lassú haladása hatalmas felháborodást váltott ki az áldozatok családjai körében, akik megalapították az Áldozatok Hozzátartozóinak Egyesületét, amelyet Maria Karisztiánu gyermekorvos vezet, aki lányát vesztette el a tragédiában.
EU már a baleset előtt is vizsgálódott
Az Európai Bizottság már 2019-ben megállapította, hogy Görögországban hiányzik egy állandó, független vasúti baleseteket vizsgáló testület, ami sérti az uniós jogot. Ennek ellenére semmilyen intézkedést nem hoztak Athénnal szemben.
A baleset előtt 2022 novemberében az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruța Kövesi vizsgálatot indított egy 2014-ben aláírt, 85 százalékban az EU által finanszírozott szerződés végrehajtásának ügyében, amely a görög vasúti irányító-, és jelzőrendszer felújítására vonatkozott az érintett Athén–Thesszaloniki–Promachonas vasúti szakaszon.
Az összegyűjtött bizonyítékok alapján 23 személy – köztük 18 köztisztviselő – ellen emeltek vádat támogatási csalással és pénzeszközök visszaélésével kapcsolatos bűncselekmények miatt – írta a Railway Pro.
Szakértők szerint a tragédia elkerülhető lett volna, ha ezek a rendszerek megfelelően működnek.
2024 márciusában Kövesi azt állította, hogy a görög hatóságok akadályozzák a vizsgálatát. Emellett kérte Karamanlisz közlekedési miniszter felelősségre vonását is, de a görög alkotmány által biztosított mentelmi jog ezt megakadályozta, mivel Karamanlisz a tavalyi választásokon ismét parlamenti képviselő lett.
A görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz támadta Kövesit, azzal vádolva őt, hogy túllépte hatáskörét.
Brüsszeli kapcsolat
2024 augusztusában az Euractiv exkluzív jelentése szerint Görögország az EU közlekedési biztosának pozícióját kérte a júniusi választások után felálló új Európai Bizottságban. Ursula von der Leyen végül ki is nevezte Aposztolosz Cicikosztaszt a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztosnak.
Cicikosztasz EU-biztosi meghallgatása előtt az áldozatok hozzátartozóit képviselő Maria Karisztiánu emailt küldött von der Leyennek – aki eddig nem szólalt meg az ügyben –, valamint az Európai Parlament elnökének, Roberta Metsolának, amelyben figyelmeztette őket: a görög kormány eltussolta a vonatbaleset felelőseinek ügyét. Választ azonban nem kapott.
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Decemberben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a görög kormány ellen, és magyarázatot kért arra, hogy miért nem felel meg továbbra sem a vasúti biztonsági előírásoknak. Az eljárást maga Cicikosztasz írta alá.
Idén február 5-én az EU parlamenti baloldali csoportja kérte Cicikosztasz meghallgatását az Európai Parlament plenáris ülésén a görög vasúti biztonság ügyében. A politikai pártcsaládok elnökeinek konferenciáján azonban a jobbközép Néppárt, a szocialisták, a szélsőjobb patrióták, és a szuverének is elutasították ezt. Újabb meghallgatási kérelmet ismét elutasítottak.
Február 7-én az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki a görög jogállamiság helyzete miatt, és a Tempi-tragédiát is példaként hozta fel. Eközben a görög vizsgálóbizottság csütörtökön megerősítette, hogy a mozdonyok önmagukban nem indokolhatták a balesetben tapasztalt robbanást, és nem zárta ki az ismeretlen eredetű üzemanyag jelenlétét.
Maria Karisztiánu szerint a görögországi vizsgálóbizottság nem független. „A közlekedési minisztérium felügyelete alatt működik, és tagjait a miniszter nevezi ki objektív kritériumok nélkül, ami befolyásolja a bizottság függetlenségét” – érvelt.
És hogy jön ide Lázár János?
A magyar vasúti rendszer állapota hosszú ideje aggodalomra ad okot. A MÁV-inform Facebook-oldalán gyakran számolnak be késésekről és járatkimaradásokról, amelyeket többnyire a pálya rossz állapota, felsővezeték-szakadások, szerelvényhiány vagy meghibásodások okoznak.
A Publicus Intézetnek a Népszava felkérésére készített felmérése szerint a magyar lakosság nagy többsége elégedetlen a vasút jelenlegi állapotával, és nem fogadják el azt a helyzetet hogy a MÁV járműparkja és vasúti pályái harmincéves lemaradásban vannak.
Többek között erre reagálhatott Lázár János építési és közlekedési miniszter egy január 8-ai közlekedési sajtótájékoztatón kijelentette: „Azonnal le fogok mondani, ha valaki súlyos sérülést szenved vagy meghal egy vasúti balesetben Magyarországon” – a 444 videója szerint.
Ezt követően, 2025. február 2-án, Bagnál egy vonat halálra gázolt egy embert. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az esettel kapcsolatban azonban azt közölte, hogy „a gázolás nem a MÁV hibájából történt”, így Lázár János nem mondott le, mivel nyilatkozata szerint csak akkor vállalná a felelősséget és mondana le, ha a baleset a MÁV hibájából következne be – számolt be róla a Telex.
A magyar vasúti rendszer állapotával kapcsolatban Lázár János elismerte, hogy a MÁV jelenlegi helyzete nem kielégítő, és kijelentette, hogy 30 év lemaradását nem lehet két év alatt behozni, de négy év alatt lehetségesnek tartja a felzárkózást.
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség. 
