A drónok már az orosz-ukrán háború kitörése óta szerepelnek a hírekben. Emlékezhetünk, az első hónapok egyik nagy „sztorija” a török Bayraktar TB-2-es drónok diadalmenete volt, amelyekről olyasmiket is lehetett olvasni, hogy szinte egyedül állították meg, de legalábbis lassították le végzetesen az első hetek orosz offenzíváit.
A drónok aztán fontos szerepet játszottak a frontvonalak megszilárdulásában, illetve azután is, de „nagyot szóltak” az orosz oldalon bevetett iráni Shahed drónok is. A téma iránt érdeklődők is rendszeresen találkozhatnak a legújabb dróntípusokat, -taktikákat bemutató cikkekkel is, de a háború, illetve a háborúról szóló tudósítások zajában talán elvész, milyen alapvető változások is történtek a drónok ukrajnai használatában, és mit is jelenthet mindez a nagyon közeli, illetve a kicsit távolabbi jövőre nézve.
Annyit már előzetesen elárulhatunk, hogy ami a szemünk előtt kibontakozik, az egyrészt nagyon érdekes, másrészt viszont nagyon-nagyon félelmetes.
Fotó: X (Twitter)
Mindent látnak
A témáról szokás szerint kiváló összefoglalót készítő ausztrál védelemgazdasági szakértő, Perun nyomdokain haladva induljunk ki onnan, hogy a drónok, elsősorban azok relatíve kicsi, illetve olcsó változatai már 2022 végére, de 2023-ra biztosan eljutottak odáig, hogy az ukrán frontvonalakat még egy fejlett fegyverekkel, tömeghadseregekkel megvívott háború viszonylatában is sokkal veszélyesebb hellyé tegyék. (A következőkben elsősorban a kisebb, FPV-nek – a First Person View kifejezés rövidítéséből – nevezett drónokról lesz szó, amelyeknek létezik öngyilkos, tehát a célpontba becsapódó, illetve a célpontokat valamilyen bombákkal támadó, illetve csak megfigyelésre használatos verziói is.)
Ezt ígérte a kormány a Brüsszelhez elküldött Konvergencia Programban. 
