Összeomlás szélén a fél évszázados békemegállapodás Izraellel

Az elmúlt napokban egyre több nemzetközi felhívás érkezett Izraelhez, hogy tartózkodjon a rafahi hadművelettől, és jobban védje a civileket. Az ENSZ óva intett a Rafah elleni teljes körű szárazföldi támadástól, mondván, hogy az "hatalmas humanitárius katasztrófához" vezetne, és aláásná a menekültek támogatására tett erőfeszítéseket a fenyegető éhínség közepette. "A civileket arra kényszeríteni, hogy Rafahból evakuálják, tűrhetetlen" - hangsúlyozta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az X-en a hétvégén közzétett nyilatkozatában.

Izrael újabb evakuálásokat rendelt el Rafahban - amely mintegy 1,4 millió embernek nyújt menedéket -, mivel az ottani katonai műveletek kiterjesztésére készül. A jelentések szerint eddig mintegy 300 ezer civil hagyta el eddig a várost Izrael figyelmeztetése után. A Jerusalem Post beszámolója szerint Izrael az elmúlt napokban csapásokat mért Rafah keleti részére.

Blinken súlyos kritikája

Izrael jó úton halad afelé, hogy egy felkelést örököljön sok fegyveres Hamász-harcossal - mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap az amerikai televízióban.

Az esetleges rafahi invázióval nem fog sikerülni a Hamászt felszámolni – figyelmeztetett. „Vákuum fenyeget, amelyet káosz, anarchia és valószínűleg a Hamász fog betölteni” – tette hozzá.

A CBS-nek arra a kérdésére, hogy az Egyesült Államok egyetért-e Netanjahu miniszterelnök kijelentésével, miszerint az izraeli erők több civilt öltek meg, mint Hamász-harcost a háború október 7-i kezdete óta, Blinken egyszerűen így válaszolt: "Igen, egyetértünk". Blinken bírálta, hogy Izraelnek vannak olyan eljárásai, amelyekkel enyhítheti a civilek szenvedését. Ezeket azonban nem alkalmazzák "következetesen és hatékonyan".

Egy múlt pénteken közzétett jelentésben az amerikai kormány leszögezte: lehetségesnek tartja, hogy Izrael megsértette a nemzetközi humanitárius jogot az USA által a Gázai övezetben biztosított fegyverekkel. A háborús övezetben kialakult helyzet miatt azonban nehéz végleges megállapításokat tenni. Arra a kérdésre, hogy az USA elkerülné-e, hogy Izraelt felelősségre vonják tetteiért, Blinken azt mondta, hogy Washington nem alkalmaz kettős mércét.

Kairónál betelt a pohár

Egyiptom a hétvégén közölte, hogy hivatalosan is csatlakozik a Dél-Afrika által Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon benyújtott keresethez, amely azzal vádolja Izraelt, hogy a Gázai övezetben megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit.

Egy magas rangú egyiptomi tisztviselő az Associated Pressnek elmondta, hogy Kairó hivatalosan tiltakozott Izraelnél, az Egyesült Államoknál és az európai kormányoknál, mondván, hogy a rafahi művelet nagy veszélybe sodorta az Izraellel 45 éve kötött békeszerződést, amely a regionális stabilitás egyik sarokköve. Kairó kilátásba helyezte a békeszerződést felfüggesztését, ha Izrael kiterjeszti szárazföldi hadműveleteit Rafahban.

Egyiptom az elmúlt hónapokban többször figyelmeztetett arra, hogy az izraeli katonai csapatok jelenléte az úgynevezett „Philadelphia folyosó” palesztin oldalán a Camp David-i megállapodások és a Philadelphiai jegyzőkönyv megsértését jelenti, amely szerint ezt a területet demilitarizálni kell.

Az Izrael és Egyiptom közötti Camp David-i békeszerződést 1979-ben az USA közvetítette és garantálta. Később, 2005-ben a Philadelphia jegyzőkönyvvel módosították, miután Izrael kivonult a Gázai övezetből. Egyiptom betartotta a megállapodás rendelkezéseit, de most úgy tűnik, hogy Izrael nem, és behatolt az övezetbe.

A török-izraeli kapcsolat is omlik

Május 2-án Törökország betiltott minden import/export tevékenységet Izraellel, és bejelentette, hogy a bojkott mindaddig fennmarad, amíg "nem biztosított a tartós tűzszünet és a humanitárius segélyek biztosítása a Gázai övezetben".

A lépés egy sor célzott kereskedelmi korlátozást követett, amelyeket április 9-én adtak ki.

Ha ezeket a döntéseket végrehajtják, sokkal jelentősebb gyakorlati hatásuk lehet, mint Ankara korábbi háborús magatartásának Izraellel szemben - a két ország közötti kereskedelem tavaly 7 milliárd dollárt tett ki, és Törökország Izrael ötödik legnagyobb exportőre. Korábban a török vezetők finom határvonalon mozogtak Izrael Hamász elleni katonai hadjáratával kapcsolatban: keményen bírálták Netanjahu miniszterelnök kormányát, ugyanakkor általában tartózkodtak a konkrét megtorló lépésektől, amelyek újból kárt okozhatnának a kétoldalú kapcsolatoknak.

A palesztin kérdés

Izrael szélsőjobboldali kormánya láthatóan nem ismeri a mértéket Gázában és ez a világpolitikában is érezhető folyamatokat indított el. Az ENSZ Közgyűlése múlt pénteken 143-9 arányban megszavazta a palesztinok nem tag megfigyelő állam státuszának felemelését, ami a plenáris üléssel kapcsolatos valamennyi tevékenységgel kapcsolatos szavazati jog kivételével minden egyéb jogot biztosít a palesztinoknak. Argentína, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Izrael, Mikronézia, Nauru, Pápai Új-Guinea, Palau és az Egyesült Államok ellenezte a határozatot.

Spanyolország, Írország, Szlovénia Málta pedig tárgyalásokat folytat a palesztin államiság május 21-i közös elismeréséről - jelentette az RTE ír közszolgálati televízió meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A négy ország miniszterelnöke márciusban közös nyilatkozatban fejezte ki "készségét Palesztina elismerésére", és közölte, hogy ezt akkor fogják megtenni, "ha az pozitívan tud hozzájárulni, és a körülmények megfelelőek".

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)