Az EU legkeletibb tagállama igen bonyolult szomszédságban kell, hogy lavírozzon. A nicosiai kormánynak a török csapatok ötven évvel ezelőtti inváziója és a sziget máig tartó felosztása óta nincsenek hivatalos kapcsolatai az északi, Ankara által kitartott Török-Ciprussal.
Keletre, légvonalban kevesebb mint 200 kilométerre van a krónikusan instabil Libanon. A polgárháborús Szíria mindössze 100 kilométerre van a sziget törökök által megszállt északi részének partjaitól. Legalábbis földrajzilag Ciprus egy válságövezet része.
Titkos előkészítő munka
Senkit sem lephet meg tehát, hogy Nikosz Hrisztodulisz ciprusi köztársasági elnök a Joe Biden amerikai elnökkel az Ovális Irodában folytatott október 30-i találkozója során ismertette Ciprus esetleges jövőbeli NATO-integrációjának elméleti és gyakorlati szempontjait – kedvező politikai feltételek esetén. A vezető görög Kathimerini című lap exkluzív információi szerint a javaslat, amelyet részletes és hosszú távú megközelítés jellemez, egymástól függő szakaszokból áll, és máris pozitív visszajelzést kapott Washingtonból.
Fotó: Depositphotos
Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó állítólag „win-win”-ként jellemezte, hangsúlyozva, hogy egy ilyen fejlemény jelentős lehetőségeket teremthet. Washingtoni látogatását követően Hrisztodulisz a tervről Mark Rutte NATO-főtitkárral is tárgyalt Bukarestben, az Európai Politikai Közösség november 7-i csúcstalálkozóján.
Nyitott ajtók a Fehér Házban
A tekintélyes görög lap értesülése szerint Ciprus amerikai segítséget kér katonai képességeinek NATO-szabványoknak megfelelő korszerűsítéséhez.
Az ország már most is jelentős infrastruktúrával büszkélkedhet, beleértve a kikötőket, repülőtereket és katonai létesítményeket, amelyek jelenleg az amerikai erőket szolgálják.
Ezek az eszközök lenyűgözték Washingtont, és létfontosságúnak tekintik őket a hosszú távú regionális stratégia szempontjából. A további fejlemények között akár az is előfordulhat, hogy Ciprusnak a külföldi értékesítési programokon keresztül ingyenes védelmi felszereléseket és cikkeket biztosítanak.
Az egyik kulcsfontosságú terület az Andreas Papandreou légibázis Páfoszban, amely a jelentések szerint felkeltette az USA figyelmét egy esetleges állandó katonai jelenlétre. A meglévő külföldi telepítések miatti területi korlátok azonban jelenleg kizárják ezt a lehetőséget. Ennek megoldására Nicosia kész pénzügyi támogatást kérni Washingtontól a bázis bővítéséhez, hogy az megfeleljen az amerikai szabványoknak és állandó jelleggel fogadhasson amerikai személyzetet.
Ezt a stratégiai érdekeltséget hangsúlyozta a kritikus kongresszusi bizottságokban befolyással bíró amerikai szenátorok magas rangú delegációjának októberi látogatása. A küldöttség értékelte Ciprus létesítményeit, és a helyszínt „hatalmas stratégiai jelentőségűnek” minősítette.
Ciprusi értékelések szerint Trump külügyminiszter-jelöltje, Marco Rubio mélyen ismeri a Kelet-Mediterráneum geopolitikai dinamikáját, és az Izrael-Görögország-Ciprus háromoldalú partnerséggel az együttműködés megerősítését tervezi.
Erdogan dühös
Ankara idegesen figyeli ezeket a fejleményeket. A török külügyminiszter június végén azzal érvelt, hogy Ciprus az izraeli-gázai háború „műveleti központjává” válik, és figyelmeztette földközi-tengeri szomszédját, hogy ne váljon a nagyobb konfliktus részévé. „Gyakran látjuk a hírszerzési jelentésekben, hogy bizonyos országok bázisként használják a dél-ciprusi görög ciprusi közigazgatást, különösen a gázai műveletekhez” – mondta Hakan Fidan.
Ankara félelmei nem alaptalanok, hiszen a törökellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengely (Eastern Mediterranean Alliance) már tizenegy éve folyamatosan egyezteti álláspontját az egyre forróbb térségben.
Athén és Tel-Aviv pár éve fölépített föl egy közös radar-központot Kréta szigetén. Az izraeli és a görög légierő pedig idén májusban közös éleslövészetet tartott Krétánál.
A feszültséghez az is hozzájárul, hogy Ciprus 2011-ben tengeri gázlelőhelyeket fedezett fel. A gázvita 2018-ban eszkalálódott, amikor Törökország elutasította a 2003-as ciprus-egyiptomi tengeri határmegállapodást, és blokád alá vette egy európai energetikai vállalat gázkutatásra szerződött fúróhajóját. A vita miatt mindkét fél fokozta az egymással versengő diplomáciai és biztonsági megállapodások megkötésére irányuló erőfeszítéseket, és ez arra késztette Ciprust, hogy növelje a biztonsági együttműködést Franciaországgal és az Egyesült Államokkal – ami felbőszítette Törökországot.
Cipruson két brit katonai bázis is található, Akrotiri és Dekelia. Áprilisban brit vadászgépek szálltak fel onnan, hogy védekezzenek az Irán által Izraelre kilőtt rakéták ellen. Izrael gázai háborúját kritikusan szemlélő körökben olyan hírek is keringenek, hogy a bázisokat a háborús erőfeszítések támogatására használják. A brit katonai bázisokon amerikai különleges erők is állomásoznak.
A Kreml féltékenyen figyel
De nemcsak Ankara, hanem Moszkva is idegesen figyeli a washingtoni terveket a Kelet-Mediterráneumban.
„Az USA számára Ciprus NATO-csatlakozása erősítheti a nyugati befolyást a Földközi-tenger keleti részén, és stratégiai hozzáférést biztosíthat Oroszország térségbeli jelenlétének ellensúlyozásához. Ezeket az előnyöket azonban mérlegelni kell a NATO-n belüli feszültségek súlyosbodásának kockázatával szemben, különösen tekintettel Törökország és Ciprus régóta fennálló vitáira” – hangsúlyozza Dr. Marco Marsili velencei nemzetközi kapcsolatok elemző a Szputnyik nevű orosz állami médiának.
Ciprus NATO-törekvései „már régóta napirenden vannak, de a probléma az, hogy Ciprust Törökország nem ismeri el szuverén államként” – mondta Haszan Ozertem ankarai biztonsági és politikai elemző a Szputnyiknak. Törökország egyszerűen megvétózhatná Ciprus kérelmét – mutatott rá.
Az energiaválság miatt. 
