5p

Kijózanító összehasonlítani a jelenlegi helyzetet egy olyan múltbeli évtizeddel, amelynek végkifejlete globális háború lett. 1929 és 2008 pénzügyi megrendülése pusztító társadalmi és politikai válságot indított el. Káncz Csaba jegyzete.

1929 októberében nem csak a Wall Street omlott össze, a kibontakozó társadalmi- és politikai válság sokak szemében aláásta az Egyesült Államok és a világ számos részén uralkodó ideológiát: a liberalizmust. Az 1930-as években ez a szkepticizmus azt a kérdést vetette fel, hogy a demokrácia és a kapitalizmus, amely már akkor is ellentmondásokkal terhelt volt, alkalmas-e a modern világ követelményeinek kielégítésére. 

Edmund Wilson amerikai esszéíró 1931-ben így siránkozott: „Elvesztettük nem csupán az utunkat a gazdasági útvesztőben, hanem a meggyőződésünket is arról, hogy amit teszünk, annak értéke van.” A 2008-as globális pénzügyi megrendülést követő elmúlt 16 évben a világ különböző országaiban a választók milliói hasonló módon fordulnak el a liberalizmustól a tekintélyelvű populisták felé. 

Közös pontok

Mindkét korszak közös jellemzője a világgazdaság növekvő széttöredezettsége, amelyben az országok, köztük az Egyesült Államok is, a vámok emelésével próbálták - és próbálják - megvédeni a hazai iparágakat. A gazdasági nacionalizmus, bár hevesen vitatott és ellenzett, az 1930-as években globálisan meghatározó erővé vált. Ma hasonló protekcionista felhívásokat hallunk számos országban, köztük az Egyesült Államokban is.

Sokan megdöbbennek napjainkban a nagyszabású háborúk visszatérésén és a globális stabilitást fenyegető kihívások miatt. Mindezek azonban határozottan párhuzamba állíthatóak a gazdasági világválság éveivel.

Erősödő revíziós hullám

Az 1930-as évek elején az olyan országok, mint Japán, arra törekedtek, hogy erőszakkal felülvizsgálják a világrendszert - ezért is nevezték ezeket a nemzeteket „revizionistáknak”. Mandzsúria 1931-es lerohanása Japán részéről halovány nyugati reakciókat hozott - hasonlóan a Krím 2014-es orosz elfoglalásához. A Nyugat megelégedett azzal, hogy nem ismerte el a hódítást.

Passzívan nézte a nyugat, hogy az oroszok annektálják a Krímet
Passzívan nézte a nyugat, hogy az oroszok annektálják a Krímet
Fotó: Ukrinform

Az évtized előrehaladtával azonban a nyílt katonai agresszió egyre inkább elterjedt. Kína birodalomellenes, önfenntartásért vívott háborúját más hatalmak is elkezdték tétován támogatni. A mai ukránok jól megérthetik ezt a párhuzamot.

Az 1920-as évek optimizmusa - amelyet egyesek a demokratizálódás „első hullámának” neveztek - összeomlott, amikor Japántól Lengyelországig az országok populista, tekintélyelvű kormányokat hoztak létre. Ezen totalitárius rezsimek némelyike már korábban is sérelmezte az első világháború után kialakult világot, és miután a liberális elveken alapuló globális rend nem tudta biztosítani a stabilitást, nekiláttak, hogy a saját feltételeik szerint alakítsák át azt.

Európában Csehszlovákia és végül Lengyelország lett a „revizionista” államok célpontja, amelyek katonai agresszióval, vagy azzal való fenyegetéssel próbálták a nemzetközi rendet a saját képükre formálni.

A gyeplő átvétele

Valóban, kijózanító összehasonlítani jelenlegi pillanatunkat egy olyan múltbeli évtizeddel, amelynek végkifejlete globális háború lett.

Miközben napjainkban Ausztriától kezdve, Kelet-Németországon át Hollandiáig a jobboldali populisták átütő sikert ünnepelnek, a baloldaltól a jobbközépig terjedő pártok tehetetlennek érzik magukat a masszív európai jobbra-tolódással szemben. Attól is tartanak, hogy a kontinens a két világháború közötti időszakhoz hasonló sorsra juthat, amikor a demokratikus kormányoknak egymás után kellett átadniuk a helyüket a jobboldali diktatúráknak.

Emmanuel Macron francia elnök egy közel hat évvel ezelőtti interjúban a nacionalista mozgalmak újjáéledésére és az 1930-as évekhez való visszatérésre figyelmeztetett. Európa félelem általi megosztottsága, a nacionalizmus visszatérése és a gazdasági válság hatásai „szinte szisztematikusan megmutatják mindazt, ami abban az évtizedben jellemezte Európát” - jelentette ki.

Vannak törésvonalak

Mindazonáltal az európai jobboldali populisták nem alkotnak egységes és homogén tömböt. Ez megmutatkozik például az eltérő gazdaságpolitikai elképzelésekben: az AfD példának okáért egyértelműen neoliberális gazdaságpolitikát hirdet, míg a francia Rassemblement National (RN) sokkal baloldalibb irányba pozícionálja magát. Az RN a protekcionista intézkedések mellett magasabb béreket követel az alacsony keresetűek számára, ugyanakkor korlátozni akarja az állampolgársággal nem rendelkező lakosok szociális juttatásait.  

Emellett a Putyin Oroszországához fűződő viszony is megosztja a jobboldali populista pártokat: a Fidesz, az AfD és az RN például inkább oroszbarát, míg a PiS és az olasz miniszterelnök pártja, a Fratelli d'Italia ellenzi Putyin expanziós politikáját. 

A jobboldali populistákat az ellenőrizetlen bevándorlás következetes elutasítása köti össze; a migrációs politikát illetően mindannyian hasonló koncepciókkal rendelkeznek, amelyek csak radikalizmusukban különböznek egymástól.

Refeudalizálódó Magyarország 

Az 1930-as években Horthy Miklós Kormányzó Úr Ő Főméltóságának kurzusa teljes politikai tőkéjével a revansizmust erőltette és ahhoz kereste Budapest számára a támogatókat. Akkor Berlin és Róma voltak a politikai vezetés stratégiai szövetségesei, ma pedig a szintén revansista Moszkva, Peking, Ankara és Baku. Akárcsak azokban az években, most is egy félfeudális hatalmi-, intézményi- és társadalmi struktúrában hívő politikai vezető és annak szűk köre viszi hazánk ügyeit.

Térségünk újra a geopolitikai konfrontáció és a megkérdőjelezett határok terepe lett. A történelem keselyűi újonnan itt vijjognak a fejünk fölött.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Sorsdöntő hét jön az EU számára, megszólalt egy diplomata
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 16:31
Az EU csak korlátozott megállapodásra számíthat Trump vámfenyegetései közepette.
Nemzetközi Kína az orvosi eszközökkel üt vissza az Európai Uniónak
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 15:49
Peking megtorló lépésekkel válaszolt az EU korlátozásaira.
Nemzetközi Kizárják a szexmunkások szolgáltatásait igénybe vevő tagjaikat a spanyol szocialisták
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 13:54
Új szabály tiltja a Spanyol Szocialista Munkáspárt tagjainak, hogy szexmunkások szolgáltatásait vegyék igénybe.
Nemzetközi Ennyiből él havonta egy szegény és egy gazdag német család
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 12:59
Sokan rosszul látják jövedelmi helyzetüket.
Nemzetközi Zelenszkij meglepő kijelentést tett, miután Trumppal beszélt
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 11:56
Olvad a jég?
Nemzetközi Izrael nemet mond a Hamász feltételeire
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 11:29
Újabb gázai légicsapások után Izrael és a Hamász még mindig vitázik a tűzszünet feltételeiről.
Nemzetközi Nem mindenki ijedt meg Trump határidejétől
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 10:49
A piacok meglehetősen nyugodtak.
Nemzetközi Oroszország több tucat ukrán drónt lőtt le, Ukrajna katonai repülőteret támadott
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 10:32
Voronyezsben ukrán támadás ért egy orosz katonai repülőteret.
Nemzetközi Forrongó Kaukázus: Erdogan osztja a lapokat
Káncz Csaba | 2025. július 6. 09:59
A Zangezur-folyosót most már többnek kell tekinteni, mint egy regionális logisztikai projektnek. A dél-kaukázusi geopolitikai tájkép kulcsfontosságú elemévé vált. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Nem csak fenyegetés volt: Elon Musk pártot alapított
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 09:10
Az X-en jelentette be.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG