A romló profitabilitás azonban nem feltétlenül negatív, alapvetően annak tudható be, hogy a hitelintézetek tavaly jóval kevesebb értékvesztést írtak vissza, amelyek így kisebb mértékben tudták növelni az eredményt. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben már egyre inkább a banki tevékenység minősége befolyásolhatja az eredménytermelést, az, hogy ki mennyire tudja növelni hatékonyságát és bővíteni a hitelezését. Ahogy a Privátbankár.hu-nak adott interjújában az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radován fogalmazott: „2020-2021-ben már sokkal reálisabb képet kapunk arról, mely bankok lesznek képesek hosszabb távon is hatékonyan működni Magyarországon.”
Persze a bankok hitelezése 2018-ban is növekedett: a lakosságnak több mint 7, a vállalatoknak pedig mintegy 14 százalékkal többet helyeztek ki a tavalyelőttihez képest. Ezt az MNB a kedvező gazdasági környezet, valamint – ahogy szakértői a jelentésükben fogalmaztak – „a kiterjedt szabályozói eszközöknek” tudja be. Ez utóbbi alatt egyebek mellett a kedvezményes hitelekhez való hozzájutás gyarapodását kell érteni.
Más kérdés, hogy a háztartások ingatlanvételi hitelfelvételi lehetőségeinek ösztönzésével a budapesti lakáspiac túlfűtöttségének kockázata növekedett – ismeri el a jegybank jelentése. A fővárosi ingatlanárak 2018-ban tovább emelkedtek, s az év végén közel 23 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, a 2013 végit pedig mintegy 153 százalékkal. Ugyanakkor a lakásárak emelkedésével párhuzamosan nem nőtt jelentősen a kockázatos, magas hitelfedezeti mutatóval (HFM) jellemezhető hitelek aránya, a 70 százalék feletti HFM-mel rendelkező jelzáloghitelek – mind a fennálló állomány, mind az új folyósítások tekintetében – csak a töredékét teszik ki a banki szavatoló tőkéknek. Mindezekből az MNB arra következtet, hogy a lakáspiac élénkülése nem jelent érdemi stabilitási kockázatot a bankoknak.
Márpedig a jegybanki számok alapján a hitelezési boom az idén is folytatódik, az már megközelíti a 2008 őszén kirobbant válság előtti szintet. A 2019. március végéig eltelt 12 hónap alatt 29 százalékkal nőtt az új lakossági hitelek kihelyezése, ezen belül a lakáscélúaké 27, míg a személyi kölcsönöké 44 százalékkal. Ezek következtében a fennálló hitelállomány 8,5 százalékkal gyarapodott, ezen belül a lakáscélúaké 11, a fedezetlen fogyasztási hiteleké 25 százalékkal nőtt, csupán a szabad felhasználású jelzáloghiteleké csökkent, 11 százalékkal.
Kedvezőnek tekinthető, hogy a banki lakossági jelzáloghitelek 7 százaléka nem teljesítő – azaz felvevőik nem törlesztik azt időben –, a 90 napnál hosszabb késedelembe esettek aránya pedig 4,5 százalék. Mindenesetre 2018 végéig mindössze 1451 nem teljesítő adós kapta vissza ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelőtől abból a mintegy 36 ezerből, amelyet a hitelek nem fizetése miatt gazdátlanná vált otthonok közül felvásárolt.
A vállalatok banki hitelezésének bővülése is tovább tart. Az MNB adatai szerint az idei első negyedévben a nagyobb cégek hitelállománya 14,3, míg a kis- és középvállalkozásoké 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb arányban a feldolgozóiparban, az építőiparban, az ingatlanpiacon, a kereskedelemben, a javításban és a szolgáltatásban tevékenykedők igényeltek bankhiteleket.
Matteo Patronéval, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) banki tevékenységéért felelős alelnöke Kármán Andrással és Vitézy Dáviddal tárgyalt. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
