9p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Lengyelországban tovább ketyeg a 2008-as pénzügyi válság előtti svájcifrank-alapú jelzáloghitelek bombája, miután ott nem történt olyan hazai devizába való átváltási program, mint 2014-ben Magyarországon. Egy nagy lengyel bankot már ki kellett menteni, de az energiaválsággal és a geopolitikai helyzettel párosulva katasztrofális bankválság jöhet, akár öt lengyel nagybank is bedőlhet.

Hasonlóan a magyar gyakorlathoz, 2006 környékén Lengyelországban is több százezer lengyel lakásvásárlónak tanácsolta a bankjuk, hogy vegyenek fel svájci frankban jelzáloghitelt, hogy a lengyelországinál alacsonyabb svájci kamatlábak nyújtotta előnyökből részesüljenek. Akkoriban azonban senki sem beszélt komolyabban arról, hogy a jelzáloghitele árfolyamkockázatnak van kitéve. Ezt a hitelfelvételi módot a legjobb lehetőségként mutatták be a piacon, a svájci frank nagyon stabil és nagyon népszerű volt.

Két évvel később azonban beütött a globális pénzügyi válság. A befektetők özönlöttek a svájci frankhoz, amely menedéket jelentett a piaci zavarok elől, így az értéke megugrott a lengyel zlotyval és más devizákkal szemben. A frank most közel két és félszer annyit ér, mint a pénzügyi válság előtti 2 zlotys árfolyama.

Ha a lengyelországi és európai bíróságok a fogyasztók oldalára állnak, rosszabb esetben akár öt bank is az összeomlás szélére kerülhet. Fotó: Depositphotos
Ha a lengyelországi és európai bíróságok a fogyasztók oldalára állnak, rosszabb esetben akár öt bank is az összeomlás szélére kerülhet. Fotó: Depositphotos

Noha a svájcifrank-alapú hitelezés Lengyelországban 2008-ban megszűnt, az ilyen hitelek az azóta eltelt években időzített bombává váltak a lengyel bankszektor számára, miután az ügyfelek elkezdtek pereket nyerni a bankjukkal szemben, arra kényszerítve a hitelt nyújtó intézményt, hogy viseljék a látványosan rosszul sikerült devizahitelezés költségeit.

A helyzet mára odáig fajult, hogy ha a jelzáloghitelesek továbbra is sorozatban nyerik a bírósági csatáikat, egyes hitelezők összeomolhatnak

– foglalta össze a Financial Times.

„Kötelességem felemelni a vörös zászlót, mert ha úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, annak drámai következményei lesznek” – nyilatkozta Jacek Jastrzębski, a lengyel pénzügyi felügyelet (KNF) elnöke a lapnak.

Svájci frank / lengyel zloty árfolyam alakulása. Forrás: Investing.com
Svájci frank / lengyel zloty árfolyam alakulása. Forrás: Investing.com

A svájcifrank-alapú jelzáloghitelezés nemcsak Magyarországon és Lengyelországban, de más közép- és kelet-európai országban is igen népszerű volt a 2008-as válságot megelőzően. Azt követően azonban több ország kormánya közbelépett, hogy korlátozza a törlesztési árfolyamokat, vagy helyi devizára váltsa át a hiteleket.

Magyarországon például 2014-ben a bankoknak 12 milliárd dollár értékű devizahitelt kellett forintra váltaniuk, a horvátországi bankoknak pedig a következő évben egy hasonló átváltási program mintegy egymilliárd dollárjába került.

Lengyelország ehelyett hagyta, hogy a svájcifrank-hitelezés problémája tovább gyűrűzzön, így sok hitelező még mindig jelentős kitettséggel rendelkezik. A KNF szerint a bankok mérlegében 347 ezer svájci devizahitel van, összesen 14,3 milliárd svájci frank értékben.

Ha a bíróságok úgy döntenek, hogy minden banknak viselnie kell a svájcifrank-alapú befektetések teljes költségét, Jastrzębski attól tart, hogy legalább egy vagy két bank összeomolhat.

Egy bank már el is bukott

Az ország tizedik legnagyobb hitelezőjét, a Getin Noble Bankot szeptemberben a lengyel állami bankgaranciaalapnak és egy bankkonzorciumnak kellett megmentenie. Ez a 10,3 milliárd zloty (2,2 milliárd dollár) értékű mentőcsomag volt Lengyelország legnagyobb ilyen pakkja a szovjet korszak óta.

A Getin már több éve veszteséget termelt a másodlagos jelzáloghitelek agresszív értékesítése miatt, de nagymértékben ki volt téve a svájcifrank-hiteleknek is, amely hitelportfóliójának egynegyedét tette ki.

A lengyel bankok összesen 30 milliárd zloty céltartalékot képeztek svájcifrank-alapú hitelezésük fedezésére. Jastrzębski szerint azonban a végső számla további 100 milliárd zlotyval emelkedhet, ha az igazságszolgáltatás úgy dönt, hogy az érvénytelenített svájcifrank-alapú jelzáloghitelek után nem számíthattak volna fel kamatokat.

A lengyel bíróságok már számos svájcifrank-alapú jelzáloghitelt érvénytelenítettek, miután úgy döntöttek, hogy a bankok a lengyel nemzeti bank által alkalmazott árfolyamokhoz képest „visszaélésszerű” devizaárfolyamokat alkalmaztak.

A bírósági harc azonban nemrégiben arra a kérdéskörre is átterjedt, hogy a bankok jogosultak voltak-e a jelzáloghitelek érvénytelenítéséig felszámítani az ügyfeleknek a tőkehasználat díját. Ezt a kérdést a múlt hónapban egy varsói bíróság az Európai Bíróság elé is vitte.

Ha a lengyelországi és európai bíróságok a fogyasztók oldalára állnak, a lehetséges következmények még súlyosabbak lesznek. Rosszabb esetben akár öt bank is az összeomlás szélére kerülhet

– figyelmeztet Cezary Stypułkowski, az mBank vezérigazgatója.

A pénzintézet vezetője hangsúlyozta azonban, hogy „nem lehet működőképes egy olyan rendszer, ahol az emberek ingyen kapják a lakásaikat úgy, hogy nem fizetnek semmit a tőkehasználatért, és semmilyen kockázatot nem vállalnak”.

Az újabb bírósági csörtére azt követően kerül sor, hogy a bankok már viselik a kormány által júliusban engedélyezett nyolc hónapos törlesztési moratórium költségeit, hogy segítsék a jelzáloghitel-tulajdonosokat megbirkózni az inflációval, amely a múlt hónapban 26 éves csúcsra, 17,9 százalékra emelkedett.

A jövő őszi, keménynek ígérkező választások előtt álló lengyel jobboldali kormány megpróbálja a szavazók szimpátiáját megnyerni azzal, hogy jelzáloghitel-törlesztési moratóriumot ajánlott nekik. A bankok politikai eszközzé váltak az infláció emelkedése miatti vitában is, majd júliusban a kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke, Jarosław Kaczyński felszólította a bankokat, hogy „térjenek észhez, és növeljék radikálisan a betéti kamatokat”.

Az mBank a harmadik negyedévre több más lengyel bankhoz hasonlóan lejtmenetbe került. A harmadik negyedévben 2,28 milliárd zloty veszteségről számolt be, szemben a tavalyi év azonos időszakának 27 millió zloty nyereségével. A német anyavállalat, a Commerzbank már szeptemberben bejelentette, hogy egyszeri 490 millió eurós költséget számol el az mBank svájcifrank-alapú hiteleinek kockázatokkal szembeni tartalékaként.

Miközben az infláció az egekbe szökött, a lengyel gazdaság az ukrajnai orosz invázió óta zsugorodik, ami szöges ellentétben áll a két évtizeddel ezelőtti szilárd növekedési előrejelzéssel. „Egy bankválság az energiaválsággal és a geopolitikai helyzettel párosulva katasztrófához vezethet” – mondja Jastrzębski.

Az ígéret az volt, hogy Lengyelország négy éven belül csatlakozik az euróhoz

Miután Donald Tusk 2007-ben miniszterelnök lett, ígéretet tett arra, hogy Lengyelország négy éven belül csatlakozik az euróhoz. Az ő szava zöld jelzést adott a hitelezőknek a svájcifrank-alapú hitelezés felgyorsításához. Abban az évben, amikor Tusk hatalomra került, a lengyel jelzáloghitelek több mint felét svájci frankban adták ki.

„Még ha nem is volt szokványos nem helyi devizában hitelt adni, a gondolkodás az volt, hogy ha belépünk az euróba, a kockázat alacsony” – foglalta össze emlékeit az FT számára Józef Wancer bankár, a BNP Paribas Poland felügyelőbizottságának tiszteletbeli elnöke.

„Hol volt akkoriban az összes közigazgatási és szabályozó szerv, amelyek ellenőrizték a bankokat? Akkor miért nem kiabáltak, hogy ez visszaélésszerű?”

– tette fel a költői kérdést Wancer.

Az ING Bank Śląski vezérigazgatója, Brunon Bartkiewicz szerint néhány lengyel bank kezdetben vonakodott csatlakozni a svájcifrank-alapú hitelezés divatjához, és elmondása szerint ő lobbizott is a szabályozó hatóságoknál a svájcifrank-hitelek betiltása érdekében.

Miután ez a törekvés kudarcot vallott, az ING csatlakozott a fősodorhoz, mert - mint fogalmaztak - „problémává kezdett válni, hogy nem a fő terméket kínáljuk a piacon”.

Az ING 2008 márciusában kezdte el a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek értékesítését, mindössze néhány hónappal azelőtt, hogy a Lehman Brothers csődje elindította a pénzügyi válságot, amely Tusk euró-ambícióinak is véget vetett.

A svájcifrank-alapú jelzáloghitelek tulajdonosainak helyzete tovább romlott, miután Svájc 2015-ben leválasztotta a frankot az euróról, aminek következtében a frank értéke 20 százalékkal emelkedett. Ez a lépés arra késztette a lengyel kormányt, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki a devizahiteles veszteségek korlátozására.

A törvény arra kényszerítette volna a bankokat, hogy minden svájcifrank-alapú jelzáloghitelt zloty jelzáloghitelre váltsanak át, ami mintegy 9,5 milliárd zlotyba került volna nekik. A bankok azonban sikeresen lobbiztak a törvény bevezetése ellen, amiben az is erősítette őket, hogy megnyerték a bajba jutott ügyfelek által indított első bírósági pereket.

Ám a bankok súlyosan elszámolták magukat, amikor elutasították az egyezséget, és ehelyett a kérdést a bírák kezében hagyták – véli Paweł Borys volt bankár, aki jelenleg az állami tulajdonú Lengyel Fejlesztési Alap elnöke.

Az Európai Bíróság 2019-ben a jelzáloghitelesek számára kedvező első véleményt adott ki, ami után a lengyel bíróságok is a lakásvásárlók pártjára álltak, ami viszont további perek indítására ösztönzött.

Ironikus módon ugyanazok a bankok, amelyek blokkolták a 2015-ös átalakítási törvényt, most „lobbiznak azért, hogy ez a kormány olyan jogszabályt alkosson”, amely megvédi őket a bíróságok elmarasztaló ítéleteitől – mondja a lapnak Borys.

Ennek ellenére bízik abban, hogy a bírák nem teremtenek „igazságtalan” helyzetet azzal, hogy úgy döntenek, a svájcifrank-alapú jelzáloghitelesek számára vissza kell téríteni a kamatfizetések költségeit, amelyeket viszont a zloty jelzáloghitelesek kötelesek megfizetni. „Ha igazságosságról beszélünk, akkor ennek semmi köze nem lenne az igazságossághoz” – mondja.

Jastrzębski arra sürgeti a bírákat, hogy vegyék figyelembe a bankok összeomlásával fenyegető ítéletek szélesebb körű következményeit Lengyelország gazdaságára nézve. „A fogyasztóvédelem kezd olyanná válni, mint a kígyó, amely nemcsak a saját farkába harap, de azt eszi, és a végén az ügyfelek lesznek azok, akik fizetni fognak ezért a zűrzavarért” – mondta a FT-nek a pénzügyi felügyeletet elnöke.

„Nem hiszem, hogy olyasmire kell számítanunk, mint Görögországban az euróválság idején, de a lengyel bankok helyzete egyértelműen nem sziklaszilárd” – tette hozzá Grzegorz Kołodko volt pénzügyminiszter.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Lépett a Revolut, itt van, mire számíthatnak a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 14:27
Közleményben reagált a szolgáltató a szabályozásra.
Pénzügyi szektor Úgy veszik fel a hiteleket a magyarok, mintha nem lenne holnap
Privátbankár.hu | 2025. július 6. 12:31
Történelmi csúcsra ugrott a lakossági hitelpiac májusban, rekordszintű lakás- és személyi kölcsönökkel, meglepő jelzálogfelfutással.
Pénzügyi szektor Leolvadtak az amerikai tőzsdék
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 16:26
Szerény csökkenéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán.
Pénzügyi szektor Fontos változás jön az OTP fintech cégénél
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:50
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Pénzügyi szektor Új korszak indul a bankolásban, minden bankszámlás érintett
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:41
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Pénzügyi szektor Meghosszabbították a kamatstopot, de szükség van rá?
Herman Bernadett | 2025. június 30. 20:14
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában. 
Pénzügyi szektor Az amerikai GDP a vártnál is jobban csökkent az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 16:21
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
Pénzügyi szektor Új adószabályok jönnek – ezeket érdemes tudni
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 14:21
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Pénzügyi szektor Különleges engedélyt adtak a világ legrégebbi bankjának
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 16:04
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Pénzügyi szektor Nagy bejelentésekre készül a Hungarikum Alkusz
Herman Bernadett | 2025. június 25. 15:02
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG