Folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése, amelynek hatására évről-évre folyamatosan csökken a készpénz aránya a lakossági pénzforgalomban – ismertette az MNB legfrissebb elemzését Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója. Annak ellenére, hogy a „párnacihában” tartott összegek közel 5 milliárdos értéke még mindig magasnak tekinthető.
Mindenesetre 2018-ban duplaannyi, több mint 1,25 milliárd darab tranzakció bonyolódott elektronikusan, mint 2012-ben. Legintenzívebben a bankkártyás fizetések bővültek. A jelenleg létező, nagyjából 10 millió plasztikkal tavaly kártyánként 84 tranzakciót bonyolítottak le. Ennek egy hónapra eső 7-es értéke bőven meghaladja az átutalások 2,5-es számát. Ez utóbbin belül a vállalatok voltak az aktívabbak, miután egy lakosra csak 0,95 átutalás jutott.
Egyre kedveltebb az érintéses fizetés
Az átutalások aránya a GDP-hez viszonyítva a 2012-es 13,6 százalékról 2018-ra 15,5-re nőtt, ami még elmarad az EU-átlagtól, ez 2017-ben 17,7 százalék volt (2018-ról még nincs adat). Jelentős az elmaradás a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak elektronikus fizetésénél, ezek aránya tavaly 47,8 százalék volt, szemben a tavalyelőtti 70 százalékos uniós átlaggal.
A bolti fizetéseken belül – ha lassan is, de – elkezdett csökkenni a készpénzes vásárlás aránya. Míg ez utóbbi 2015-ben még 90 százalékot tett ki, addig a 2018-ban lebonyolított 4-4,5 milliárdos tranzakciójának még mindig a 85 százalékát.
Jelentősen bővült a fizetési kártyás elfogadói hálózat, miközben rohamosan terjed az érintéses technológia. A kártyás vásárlások ellenértékének kezelését lehetővé tevő POS-terminálból országszerte 145 ezer működik. Az érintéses fizetést lehetővé tevő terminálok aránya pedig közel 86 százalékra emelkedett – ezzel az MNB szerint Magyarország messze az elsők közé tartozik Európában.
A hazai pénzforgalmi rendszerekben lebonyolított forgalom értéke 11,7, darabszáma 3 százalékkal volt magasabb 2018-ban az előző év azonos időszakához képest. A napi átlagos forgalom 6 ezer milliárd forintra rúgott, ami azt jelenti, hogy az éves hazai GDP csaknem 41-szer fordult meg a hazai pénzügy infrastruktúrákban (csak érzékeltetésül: ez a szám az Egyesült Királyságban 120).
A tranzakciós illeték eltörlése segítene, de...
A visszaélések aránya a teljes kártyás forgalomhoz viszonyítva elenyésző, a hazai kártyás fizetési rendszer az MNB szerint nemzetközi összehasonlításban továbbra is rendkívül biztonságos, ami azzal magyarázható, hogy a chipes megoldásra való áttérés idehaza hamar elkezdődött. A kibocsátói oldalon felmerült károk mindössze 8 százalékát viselték a kártyabirtokosok.
Nemzetközi összehasonlításban a hazai pénzforgalmi szolgáltatások drágák és a magyar bankok árazásában több kedvezőtlen sajátosság is fellelhető – ismételte meg az MNB a márciusban közzétett versenyképességi programban megfogalmazott kritikáját. A jegybank célja, hogy az átutalások olcsóbbá váljanak, ami úgy valósítható meg, ha a lakossági ügyfelek a havi számlavezetési díjak megfizetése mellett korlátlan számban és értékben indíthatnának azonnali átutalásokat. A tranzakciós díjak eltörlése a bankok versenyképességének elengedhetetlen növelését is támogatná, ám ez eddig a kormánynál süket fülekre talált. Arra a banki magyarázatra pedig, miszerint a tranzakciós illetékek terhe drágítja meg az átutalásokat, Bartha Lajos úgy reagált, számításaik szerint nemzetközi szinten az illetékektől megtisztított díjak is magasak.
| Váratlan pofont kapott a magyar bankrendszer Minden jól megy a magyar bankszektorban, sikerült leépíteni a kockázatok jó részét, a működési környezet is kedvező - csupa pozitív dologgal indokolta kedden a Moody's hitelminősítő, hogy miért rontotta a magyar bankok osztályzatának kilátását. A devizabetétek magas arányában kockázatot lát a hitelminősítő. Az MNB pedig nem most először ostorozta a bankokat a gyenge hatékonysággal - részletek >> |
