Rég nem látott „vendégként” maga Csányi Sándor elnök-vezérigazgató tartotta a bank eredményéről szóló sajtótájékoztatót. A komoly céltartalékolás indokaként a szakember arról beszélt, hogy egyes országokban nem a tervek szerint alakulnak az eredmények, de például a legigéretesebb orosz piacon szavai szerint már tudják kezelni azt, hogy a fogyasztási hitel piacán immár a legnagyobb hazai pénzintézettel, a Sberbank-kal is versenyezniük kell.

Az adózott eredmény komoly csökkenése 82 milliárdos korrekciós tételnek köszönhető, ebből a bankadó 43, goodwill leírás 29 milliárd forintot tett ki. Ugyancsak korrekciós tényező volt a GVH bírság, amit a bank indokolatlannak tart.

A OTP likviditási tartaléka hatmilliárd euró, az idén nem várható nagyobb lejárat.

Magyarországon az OTP megítélése szerint az egyensúlyi mutatók stabilak, a növekedés kedvezően alakul, a beruházásoknál azonban látszanak problémák. E tekintetben fontos tétel lehet az NHP. A második fázis vártnál lassabb indulásátát Csányi Sándor azzal magyarázta, hogy a vállalkozások várnak az új uniós pályázatokra, amelyekhez kiegészítőleg vennék igénybe az olcsó forrást.

Hol a megtérülés?

A bankszektor kockázat arányos minimális nyereségét az elemzők a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékos szintben határozzák meg előszeretettel (a magyar bankok esetében általában ennél magasabb a szint) – mondta Csányi Sándor. A magyar bankszektor az elvárt minimális megtérülést 2008 óta nem tudja elérni, az elmúlt 6 évben 2139 milliárd forint hiányzik, miközben 2003 és 2007 között az elvárt minimális megtérülésnél mindössze 387 milliárd forinttal tudott a benchmark felett teljesíteni a banszektor. Ha ehhez a számhoz hozzávesszük, hogy a bankszektorra kivetett különadók összege 850 milliárd forint volt 2007 óta (ebből az első három évben 39 milliárd forintot fizetett a szektor), s jövőre évente további 320 milliárdos pluszadóra kell készülni, látható, hogy Magyarországon egyelőre nem megtérülő befektetés a bank. Ehhez képest a tulajdonosok a válság kezdete óta 995 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre hazai bankjukban - mondott korábbi számításunkkal közel azonos adatot az OTP Bank elnök-vezérigazgatója..

„Túltartalékolt” orosz és szerb piac

A gyorsjelentés és a komoly céltartalékolás részleteiről szólva Bencsik László vezérigazgató-helyettes szerint az orosz leánybankban meglehet, túl konzervatív tartalékosi rendszerre tértek át – itt 11,5 milliárd forintos a többletkockázat-képzés. A módszertani váltásnak a kamateredményekre is volt hatása: a nem fizető hitelek esetében leírták az éven túl be nem folyó bevételeket 4,8 milliárd forint értékben. Hasonlóan konzervatív céltartalékolásra álltak át 9,4 milliárd forint értékben a szerb leánybanknál – itt leginkább a vállalati hitelek terén volt szükség a komolyabb óvatosságra. Ezek egyszeri tételek – hangsúlyozta Bencsik László, így a 25,7 milliárdos hatás az adózás előtti eredményre a következő negyedéveket már nem fogja rontani, ám az adózott eredményre most közel 20 milliárd forintos negatív hatás vetül

Második negyedéve tartó folyamattal a félév végén még 20,8 százalékon álló NPL ráta 19,8 százalékra csökkent, a kockázati költségek emelkedésének és a fenti adatnak köszönhetően a 90+-os állomány fedezeti szintje a 2010-es 74,4 százalékról 84,4 százalékra emelkedett.

A negyedéves 18 milliárdos portfolióromlás a legjobb adat a válság óta, ehhez jön még, hogy 78 milliárd forint értékben leírtak és eladtak követeléseket.

Ukrajna? Nincs para

Az ukrán bank goodwill-je jelenleg a könyvekben 28 milliárdos tételt jelent. Egyelőre a bank nem számol ennek teljes leírásával, hiszen – miként Csányi jelezte - extrém forgatókönyvek teljesülése esetén lehet komoly a baj, ebben azonban a nagyhatalmak közül senki nem érdekelt. Az már más kérdés, hogy ebben a helyzetben aligha lehet majd profitot termelni az országban – e tekintetben szerencse, hogy az OTP a 14. legynagyobb bank az országban.

146 forint az osztalék – vagy akvirálnak

A tavalyi osztalékszintet meghaladó, 146 forintos osztalékkal számol jelenleg az igazgatóság, de Csányi jelezte, hogy a tőkehelyzetet befolyásoló döntések születhetnek a közgyűlésig hátralévő időszakban, így még nem biztos, hogy a 40,6 milliárdos osztalékra „félretett” összeg ennyi marad. A potenciális befolyásoló tételeken belül a bank továbbra is vizsgál akvizíciókat, eredménye ennek még aligha születik meg a közgyűlésig, de befolyással lehet az osztalékra. Csányi szerint a most vizsgált akvizíciók önmagukban nem veszélyeztetik az osztalékfizetést.

A potenciális lehetőségekről szólva Szerbiában, Horvátországban szeretne a bank növekedni és kacérkodik a bank a világ leggyorsabban fejlődő ázsiai országokban való megjelenéssel – ehhez most kicsit közelebb vagyunk, mint korábban – mondta Csányi.

A hazai bankrendszer konszolidációja lassabban halad, mint számítottunk, ezért – bár továbbra sem mondunk le a növekedésről, egyelőre nincs mit mondani. Csányi szerint a potenciális eladó bankok esetében inkább a vállalati üzletágban erős bank jöhet szóba az OTP piaci súlyát tekintve, mint potenciális célpont. A Takarékbankot ennek nyomán aligha tudnánk megvásárolni – mondta az elnök-vezérigazgató, aki szerint bármilyen akviziciót a magyar piacon csak akkor kommentálna a bank, ha az ügyfelek nem piaci eszközökkel történő átterelése kapcsolódna hozzá.