Miből futja az államnak bankvásárlásra?

100 milliárdos kiadások

100 milliárdot kell előteremtenie az államnak, hogy végrehajthassa a takarékszövetkezeti rendszer egy nap alatt átvitt teljes újraszabását, de közben az is kiderült, hogy két bankban is tulajdont szerez tőkeemeléssel. Mindez összesen 6 milliárd forintjába fog kerülni az adófizetőknek, ami költségvetési szempontból ugyan nem számít soknak, de az elmúlt 10 napban az is kiderült, a kormány nem hagy fel a presztízs beruházásokkal, ezeket azonban nem a folyó kifizetések terhére finanszírozza mostantól, hanem erre is plusz forrást szerez. Akárcsak a takarékszövetkezetek központosításánál, itt is az állami vagyon értékesítéséből jöhet össze a pénzügyi fedezet. De belefér-e ebbe a bankvásárlás, honnan lesz arra pénz?

3 napon belül utalnak

A Privátbankár kérdésére a nemzetgazdasági tárca elárulta, hogy a Töröcskei István nevéhez köthető Széchenyi Bankban és a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Gránit Bankban való tőkeemeléshez az állam a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból csoportosított át 6 milliárd forintot az NGM-nek. Az összeget a kormány a 2012. költségvetésből különíti el, ami azt jelenti, hogy a június 30-áig meg kell történnie a pénzügyi teljesítésnek, vagyis 3 napon belül.

A Gránit Bank új részvényeket bocsát ki, az azokat felvásárló állam így tőkét emel a bankban, és 49%-os tulajdonos lesz. A bank azt közölte a Privátbankárral, hogy a tőkeemelést előkészítő tárgyalások másfél évet vettek igénybe. Közben - ahogy azt a bank alapításakor a főtulajdonos Demján jelezte - több hazai üzletember is lehetőséget látott a főleg elektronikus banki szolgáltatásokra fókuszáló pénzintézetben, és tulajdonosként beszállt Demján régi üzlettársa, Nyúl Sándor, a brokernetes Kostevc Péter, illetve a bankot eddig is vezető Hegedűs Éva, valamint a bank együttműködik a Coop hálózatával is.

Az NGM 2,85 milliárddal száll be a Gránitba, de a bank menedzsment jogai megmaradnak a főtulajdonosnál, aki már most jelezte, hogy a bank stratégiáján a továbbiakban sem kíván változtatni.

Orbán Viktor és Demján Sándor a kormányváltás után: "vannak filozófiai különbségek"

Az állam szerint jó üzlet a bankolás

A gazdasági tárca ugyanakkor jelezte, hogy áttekintette a bank üzleti tervét a kormány, s arra rá is bólintott. Mint írták, az állam piaci alapon száll be a két pénzintézetbe, a befektetéstől pedig magas megtérülést vár.

A Gránit Bank alapítása óta eltelt három év alatt kilencszeresére növelte mérlegfőösszegét, ami 2013 április végén meghaladta a 60 milliárd forintot. A bank portfóliójának minősége a konzervatív hitelezési politikának köszönhetően kiváló, a dinamikus növekedés fenntartása mellett a cél az, hogy lehetőleg 2 év múlva tőzsdére mehessenek (ehhez újabb tőkeemelésekre is szükség lehet).

A Gránit Bank eddig is a kkv-k felé nyitott, és továbbra is a hazai cégeket célozza meg, ennek alárendelve bővítik majd szolgáltatásaikat is.

3 milliárd a vidék bankjának

A Széchenyi Bankba 3 milliárdos tőkeemeléssel szerez 49 százalékos kisebbségi tulajdonrészt a magyar állam. A pénzintézet deklarált célja a vidéki kkv-k hitelezése, segítése, az is tudható a bank vezetőségéről, hogy támogatja a magyar állam azon törekvését, hogy a pénzintézeti szektorban növelje a magyar tulajdonhányadot.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank eddig is összedolgozott a vidéki szövetkezetekkel, az együttműködés még szorosabb lehet, miután a kormány arról is döntött, hogy központosítja a szövetkezeteket egy ernyőbank alá terelve az eddigi integrációkat. A banknak korábban az okozott fejfájást, hogy a jellemzően (vidéki) középvállalati réteget nem tudta meghitelezni, a tőkeemeléssel azonban már ez sem lehet probléma, noha továbbra is inkább a kisebb cégekre fókuszálnak majd. A Széchenyi Bank márciusban már csatlakozott az állami Eximbank programjához, melyen keresztül kedvezményes hitelekkel támogatták az exportra dolgozó cégek előfinanszírozását.

Az NGM kérdésünkre válaszolva azt közölte, hogy a mostani két befektetéstől hosszú távon azt reméli, hogy azok hozama a szektorátlag felett lesz majd. A magyar bankszektor 2011-ben több mint 10 év után fordult veszteségbe, 2012-ben is 306,7 milliárdos mínuszt hozott össze, bár a veszteség nagy részét három bank adta. Az idei első negyedévben ugyan nyereséges volt a szektor, de az összképen ez sem javít, a nagyok közül minden második pénzintézet veszteséggel zárta az idei első 3 hónapot, nyereségükből a szövetkezetek is sokat vesztettek, az egy évvel korábbi eredményük kétötödét érték csupán el.