TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A hétfői háromoldalú megállapodás lényegében két kétoldalú megállapodást jelent: az EBRD-vel a konszolidáció szintetizálójaként írt alá megállapodást a kormány, az Erste megállapodás pedig egyfajta üzenetként fogható fel - a kabinet minden területen versenyt akar.

Nagyon távolról indultak a felek, ehhez képest sikerült olyan megállapodást kötni, amely a nemzetközi pénzvilág számára is elfogadható, jónak értékelhető - így summázható a hétfőn aláírt kormány-EBRD-Erste megállapodás - de ebben az esetben érdemes ezt a háromoldalú szerződést inkább két kétoldalú megállapodásként kezelni.

Az első - és a bankszektor számára fontosabb - megállapodás lényegében az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) és a kormányzat között jött létre, ez az, ami új irányt szab a hazai bankszektor jövőbeli fejlődésének.

Ennek a megállapodásnak legfőbb eleme természetesen a bankadó csökkentésének ütemterve, de még mielőtt ezzel foglalkoznánk részletesebben is, emeljük ki a további lényegi pontokat.

Mit ad "cserébe" az EBRD

Az EBRD kinyilvánította, hogy növelni fogja hitelezési Magyarországon, vállalta, hogy részt vesz a nem teljesítő hitelek kezelésében, a bankszektor magánpiaci alapú konszolidációjához szükséges részvény- és kötvénytranzakciókban (azaz 3 év múlva maga is vevőként léphet fel a piacon az állami bankcsomag egy részéért), valamint a vállalkozói és vállalati hitelezést támogató eszközökkel segít (vagyis újabb EBRD-hitelkeretek nyílhatnak a szektor kedvezményes hitelezését támogatandó, pl. az MNB nhp kiváltására).

Nem nő tovább a kisgömböc - bár...

A kabinet lényegében vállalta, hogy nem nő tovább a kisgömböc és a jövőben már nem célja további állami tulajdon szerzése a hazai bankrendszer tagjaiban (mondjuk keret sem nagyon lenne rá), illetve a meglévő állami érdekeltségeket 3 éven belül ismét magánkézbe adja. (Ezzel lényegében a kormány-Erste megállapodás futamidejét is megkötötték.)

A fenti vállalástól csak abban az esetben térhet el a kabinet, ha olyan helyzet lépne fel, amely a hazai bankszektor egészének pénzügyi stabilitását veszélyeztetné - a megfogalmazás egyértelműen a szanálási törvény pontjainak hatályosulására utal, vagyis olyan esetre, amikor az MNB-nek be kell avatkoznia a hazai pénzügyi közvetítő rendszer életébe. A Privátbankár.hu több cikkben foglalkozott korábban a szabályozással, s annak pozitív pontjai mellett több aggályos részére is felhívtuk a figyelmet (ezekről itt és itt olvashat).

Az Unióra még hivatkozhatnak

A kormány vállalta, hogy a jövőben nem alkot olyan jogszabályt, amelynek közvetlen negatív hatása lenne a bankszektor - jelenleg nem igazán létező - profitabilitására, ez alól kivételt az Uniós szabályozási lépések hazai gyakorlatba történő átültetése jelentheti. A megfogalmazás egyértelmű, bár az örök szkeptikusok megjegyzik, hogy a banki tranzakciós adó bevezetésekor is érv volt, hogy az EU-ban is is erre törekednek, a magyar megoldás "csak" annyiban más, hogy teljesen más ügyletekre szabják ki és mértéke nagyságrendileg nagyobb, mint bárhol másutt.

Megkötött kezek

A bankok nem teljesítő hitelportfóliójának leépítésében a kormány a nemzetközi gyakorlat elemeit átvéve szabályoz, intézkedéseit átlátható módon és piaci alapon teszi. Ez a pont lényegében a a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. jövőbeli működésének feltételrendszerét szabja meg - ezzel kapcsolatban a napokban jelent meg hír, amely arról szólt, hogy Brüsszel és a frankfurti ECB központ is komolyan tanulmányozza az MNB által létrehozott szervezet üzleti modelljét. A mostani megállapodás azt a félelmet ellensúlyozhatja, amely néhány piaci szereplőben megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy a jegybank szabályozással (pl. extra céltartalékos előírásával) rákényszerítheti a bankokat arra, hogy nem teljesítő hitelportfóliójuk esetében ne csak a kimazsolázott rossz tételekre, de az egészre vetítve fogadják el az MNB által felajánlott átvételi értékeket. Az MNB ugyan eddig is hangsúlyozta, hogy piaci alapon igyekszik árazni, s az azon felett alkalmazott diszkont a piaci gyakorlatnak megfelelő lesz, de sokak szerint nem ártott az újabb bizalomerősítő intézkedés.

Másról szól már a magáncsőd

Újabb komoly pont, hogy a magáncsőd intézményének bevezetését és a szerződések visszamenőleges felmondási lehetőségének a szabályozását a kormány csak a Magyar Bankszövetséggel való konzultáció és a szervezet támogatása mellett hajtja majd végre. Ezzel kapcsolatban nem árt emlékeztetni, hogy a forintosítás és az elszámolási törvény alapjaiban új helyzetet hoz a piacra a magáncsőd kérdéskörében - nem is véletlen, hogy az új szabályozás iránya már inkább a fogyasztási hitelek és a közüzemi tartozások rendezését jelenti. (Korábbi cikkünk megjelenése óta kormányzati szervek jelezték, hogy azon "minimálbéres" adósokat, akik eltitkolják tényleges jövedelmüket a nekik segítő "csődgondnok" elől, azonnal kizárják a rendszerből.) Ennek ellenére persze az egyeztetésekkel kapcsolatban eddig voltak rossz tapasztalataik is a bankoknak, így azért ez a pont nem számít olyan erős tételnek. (Egyes pletykák szerint a bankoknak ígérettel bírtak arra, hogy az elszámolás és a forintosítás után nem kerül napirendre újra a kérdés, azután tessék...)

A kormány a memorandum részeként vállalta, hogy méltányos versenyt és egyenlő bánásmódot biztosít a piacon aktív pénzügyi intézmények között Magyarországon, függetlenül azok tulajdonosának nemzetiségétől. Maga a megállapodás is jelzi: ez a feltétel nem új, hiszen hazánk az EU-tagjaként köteles alávetni magát az Unió szabad versenyt támogató piaci szabályozásával, ám az is jelzésértékű, hogy az EBRD fontosnak látta külön bevenni a megállapodásba. (Ez a pont még előkerül cikkünkben.)

A bankadóban komoly szkander volt

Eljutottunk végül a bankadó kérdéséhez. A mostani megállapodás szerint az adó alapját végre nem a 2009-es, azóta többszörösen meghaladott banki mérlegek, hanem a 2014-es adatok jelentik majd a jövő évtől - ezzel hazánk e téren képletesen kikerül a Guiness rekordok könyvéből, mint a legképtelenebb adóbázist fenntartó ország -, s a teher mértéke 0,53 százalékról 2016-ban 0,31 százalékra, majd 2017-ben 0,21 százalékra mérséklődik, s - egyelőre érték nélkül - 2018-ban és 2019-ben is tovább csökken, amivel elérhetővé válik az európai szintű bankadó-mérték. Az NGM számításai szerint a jelenleg mintegy 140-150 milliárdos teher jövőre 60, 2017-ben további 22 milliárddal csökkenhet - ezzel továbbra is Magyarországon lesznek leginkább adóztatva a bankok, ám a mérték - Orbán Viktor szavaival élve - már legalább megközelíti az utánunk következő szlovák adóterhelést.

A Privátbankár.hu úgy tudja, a vita igen messziről indult tavaly ősszel, amikor először ültek asztalhoz a kormány és az EBRD képviselői. A londoni bank már 2015-re a bankadó felezését javasolta, ám a kabinet a költségvetés helyzete és annak jövendőbeli prognosztizált alakulása kapcsán sokáig kitartott, s a fokozatos puhítás után került sor a mostani megállapodás aláírására, amelyet az EBRD is jónak minősített.

Miért pont az EBRD?

Felvetődik a kérdés, miért épp az EBRD-vel hozta tető alá a kormány a mostani megállapodást, amellyel kapcsolatban a kabinet majdnem büszkén vállalja, hogy nem bankszövetségi megállapodás történt. Nos e tekintetben úgy tudjuk, hogy a kabinet egy olyan "ernyőbankot, ernyőszervezetet" keresett, amellyel egy az egyben tud tárgyalni és nem kell megvárnia, amíg a hazai bankok képviselői tulajdonosaiktól mandátumot szereznek egy-egy megállapodás elfogadására. Ráadásul - teszi hozzá egy forrásunk - a miniszterelnök egy emberrel akart tárgyalni. Az EBRD ráadásul messze a legkritikusabb hangot megütő pénzügyi intézmény volt az elmúlt hónapokban - szól a kormányzati érvelés - így a vele történő megállapodás egyfajta garancia lehet a pénzpiac és a banki tulajdonosok számára is arra, hogy itt valóban érdemi lépésekről van szó, amelynek végigvitelét épp a londoni bankház garantálja. A piaci szereplőkkel már sok megállapodást kötött a kormányzat, amelyet azután felrúgtak, ezért igen komoly a bizalmatlanság a kormány és a bankok között, ez pedig megnehezítette volna az ilyen szintű egyezség létrehozását. (Érdekes, hogy a kormány álláspontja szerint a bankok is felrúgták a korábbi megállapodásokat pl. azzal, hogy a hitelezés terén nem teljesítették vállalásaikat, ám arra már mintha nem emlékeznének, hogy a korábbi megállapodásban szereplő negyedéves egyeztetéseket kezdetektől fogva nem hívta össze a kormányoldal. E tekintetben jelzésértékű, hogy a hitelezés bankok által vállalt mértéke most nem is szerepel a megállapodásban.) Félreértés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy a Bankszövetség képviselőivel zajló tárgyalások ne orientálták volna a feleket, mint ahogy a részletek kidolgozása előtti egyeztetések már ismét ebben a mederben folynak majd.

Az EBRD tehát egyfajta szintetizáló szerepet betöltve került képbe. A bankháznak innentől kezdve komoly felelőssége van a megállapodás végigvitelében - ne feledjük hivatalosan szándéknyilatkozatot írtak alá a felek. Aligha lesz elég a bankház korábbi gyakorlatát követni - egy hazai pénzügyi vállalatunk vezetője a mai napig aranyidőszakként emlékszik vissza arra az időre, amikor az EBRD tulajdonos volt a társaságban: "lényegében semmibe nem szóltak bele" - emlékszik vissza.

Mit üzen az Erste megállapodás?

Az Erste Bank Group honlapján közöltek szerint a megállapodás része, hogy a bank 550 millió eurós kedvezményes hitelkeretet nyit pántlikázva a magyar gazdaság megsegítésére. A hír annak fényében érdekes, hogy Bécs korábban lényegében közölte: a tőkehelyzet biztosításán túl új forrást már nem biztosít magyar leánybankjának, az termelje ki azt az összeget, amiből hitelezni akar.

A vállalások szerint 250 millió eurós hitelkeret nyílna a közszféra alkalmazottai számára kidolgozott komplett pénzügyi csomag megteremtésére. Energiahatékonysági programokat 100 millió euró értékben finanszírozna a bank, 200 millió eurót pedig az agrárgazdaság, elsősorban a kisbirtokosok, őstermelők hitelezésére fordítanak.

Az Erste számára a megállapodás ezen része nagyon kedvezően hathat: a közszféra az életpálya modell részeként kiszámíthatóan finanszírozható körnek tetszik, amely így elbírja a kedvezményeket. Az energetikai programok hosszan, de stabil megtérüléssel kecsegtető üzletágba való bekapcsolódást jelentenek. Az agrárszektor őstermelőire ugyanakkor vélhetően "bő" lesz a keret, így viszont megnyílhat az út a nagyobb agrárcégek bevonására is (ezt a kabinet sem rejti véka alá), ami pedig az uniós támogatások jól tervezhető bevételei nyomán a bankok által jelenleg leginkább keresett, szívesen finanszírozott szegmens felé nyit utat az Erstének.

A kabinet ugyanakkor állítja: nem kivételez az Erstével - minden bank számára nyitott az út, hogy hasonló kedvezményes konstrukciókkal "támadja meg" az érintetteket. Nem lesz "ajánlott" tábla az Erste konstrukciói mellett - nyomatékosította kérdésünkre egy kormányzati tisztviselő.

Alig burkolt üzenet - nem lesznek egyeduralkodók egy üzletágban sem

Ezt lehet szkeptikusan kezelni, ám tény, hogy a versenysemlegesség felé tett komoly lépésnek tetszik, hogy a kormány nem a 100 százalékos tulajdonába került/kerülő pénzintézeteket, az MKB-t és a Budapest Bankot szemelte ki elsőként például a közszférát hitelhez segítő pénzintézetként, hanem épp az Erste-megállapodáshoz csatolta ezt a pontot. Ennél is jelentősebb talán az az üzenet, amit az agrárportfólióval kapcsolatban üzen a kabinet. Az ős- és kistermelők finanszírozása leginkább a takarékszövetkezeti hálózatra szabott feladatnak tetszett eddig. Azzal, hogy most az Erstével került aláírásra egy erre vonatkozó megállapodás, egyfajta üzenet lehet a szerveződő Takarékbank-takarékszövetkezetek-Posta-FHB konglomerátumnak, hogy a kabinet a jövőben nem akar kvázi monopóliumokat kiépíteni, hanem osztott struktúrákban gondolkodik.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Erre költi idei eredményét a Magyar Nemzeti Bank
Baka F. Zoltán | 2020. október 21. 18:24
Matolcsy György jegybankelnök felelt Szél Bernadett kérdéseire.
Pénzügyi szektor Ezen múlik az éves GDP-nek megfelelő pénzügyi termék árazása - hogy vizsgázott a rendszer?
Magyar Nemzeti Bank | 2020. október 21. 10:56
Az MNB kezdeményezésére 2016 májusában bevezetésre került a BUBOR esetében a kötelező érvényű jegyzési rendszer. Az új rendszer jelentősen növelte az éves magyar GDP-vel megegyező nagyságú pénzügyi termék árazásához használt BUBOR jegyzések információtartalmát és a hátteret biztosító bankközi piac forgalmát. A 2019-es évre elvégzett statisztikai elemzés alapján a BUBOR jegyzések továbbra is megbízhatók, az új információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba, melyet a továbbra is aktív egyedi kamatjegyzők és azok eltérő jegyzési stratégiái biztosítanak. Az MNB a jegyzések folyamatos monitorozásával támogatja a rendszer stabil megbízható működését.
Pénzügyi szektor Tíz milliárdos hitellel segíti a NER balatoni megaprojektjét az orosz szuperbank
Privátbankár.hu | 2020. október 1. 15:49
A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) csaknem 10 milliárd forint (27 millió euró) összegű kölcsönt hagyott jóvá 18 éves futamidővel a szántódi Balaland családi üdülőhely és szabadidőközpont megépítéséhez - közölte a pénzintézet csütörtökön. A finanszírozásban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is részt vesz.
Pénzügyi szektor NER-es belügy lehet a Takarékbank legújabb tranzakciója
Csabai Károly | 2020. szeptember 27. 15:22
A Takarék Csoport által megvásárolni kívánt Duna Takarék Bank három fő tulajdonosa közül ugyanis Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér felesége rendelkezik közel 20-20 százalékos részesedéssel - tudta meg laptársunk a győri székhelyű kis hitelintézet elnök-ügyvezetőjétől.
Pénzügyi szektor A nyugdíjasok netbankolni kezdtek, a lakosság pénzt váltani - mi lesz a magyar bankokkal?
Gáspár András | 2020. szeptember 24. 16:29
Sokkal jobb helyzetben érte a válság a bankszektort és a teljes magyar gazdaságot, mint 2008-ban, ezért annak hatásai sem lesznek annyira megrázóak a hazai bankvezérek szerint. A Közgazdász-vándorgyűlésen kiderült, hogy a lakosság meglepően jól állt át a digitális bankolásra, a hitelmoratóriumért egyelőre nincs tolongás, viszont a megtakarításoknál furcsa folyamatokat is látnak a bankvezérek. A fintechek után most a bigtechek fenyegetik a szektort, a felügyelet védelmében bíznak.
Pénzügyi szektor Megjött a Takarék Csoport étvágya, két újabb bankot is megvehet
Csabai Károly | 2020. szeptember 23. 06:00
A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások - értesültünk megbízható forrásból. Információnkat sem a Takarékbank, sem az egyik kiszemelt pénzintézet nem erősítette meg, de nem is cáfolta, érdeklődésünkre egységesen annyit közöltek, most mással vannak elfoglalva.
Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Pénzügyi szektor Fontos a fenntartható fejlődés - lépett a jegybank
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 10:21
Az MNB Zöld Programja keretében szakmai és civil szervezetekkel együttműködve törekszik a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának elősegítésére, a klímaváltozáshoz és más környezeti problémához köthető kockázatok csökkentésére.
Pénzügyi szektor Az első hullámot meglepően jól átvészelték a hazai bankok
Csabai Károly | 2020. szeptember 9. 06:07
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.
Friss
hírlevél