Mit üzen valójában a kormány-EBRD-Erste megállapodás?

Nagyon távolról indultak a felek, ehhez képest sikerült olyan megállapodást kötni, amely a nemzetközi pénzvilág számára is elfogadható, jónak értékelhető - így summázható a hétfőn aláírt kormány-EBRD-Erste megállapodás - de ebben az esetben érdemes ezt a háromoldalú szerződést inkább két kétoldalú megállapodásként kezelni.

Az első - és a bankszektor számára fontosabb - megállapodás lényegében az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) és a kormányzat között jött létre, ez az, ami új irányt szab a hazai bankszektor jövőbeli fejlődésének.

Ennek a megállapodásnak legfőbb eleme természetesen a bankadó csökkentésének ütemterve, de még mielőtt ezzel foglalkoznánk részletesebben is, emeljük ki a további lényegi pontokat.

Nem nő tovább a kisgömböc - bár...

A kabinet lényegében vállalta, hogy nem nő tovább a kisgömböc és a jövőben már nem célja további állami tulajdon szerzése a hazai bankrendszer tagjaiban (mondjuk keret sem nagyon lenne rá), illetve a meglévő állami érdekeltségeket 3 éven belül ismét magánkézbe adja. (Ezzel lényegében a kormány-Erste megállapodás futamidejét is megkötötték.)

A fenti vállalástól csak abban az esetben térhet el a kabinet, ha olyan helyzet lépne fel, amely a hazai bankszektor egészének pénzügyi stabilitását veszélyeztetné - a megfogalmazás egyértelműen a szanálási törvény pontjainak hatályosulására utal, vagyis olyan esetre, amikor az MNB-nek be kell avatkoznia a hazai pénzügyi közvetítő rendszer életébe. A Privátbankár.hu több cikkben foglalkozott korábban a szabályozással, s annak pozitív pontjai mellett több aggályos részére is felhívtuk a figyelmet (ezekről itt és itt olvashat).

Az Unióra még hivatkozhatnak

A kormány vállalta, hogy a jövőben nem alkot olyan jogszabályt, amelynek közvetlen negatív hatása lenne a bankszektor - jelenleg nem igazán létező - profitabilitására, ez alól kivételt az Uniós szabályozási lépések hazai gyakorlatba történő átültetése jelentheti. A megfogalmazás egyértelmű, bár az örök szkeptikusok megjegyzik, hogy a banki tranzakciós adó bevezetésekor is érv volt, hogy az EU-ban is is erre törekednek, a magyar megoldás "csak" annyiban más, hogy teljesen más ügyletekre szabják ki és mértéke nagyságrendileg nagyobb, mint bárhol másutt.

Megkötött kezek

A bankok nem teljesítő hitelportfóliójának leépítésében a kormány a nemzetközi gyakorlat elemeit átvéve szabályoz, intézkedéseit átlátható módon és piaci alapon teszi. Ez a pont lényegében a a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. jövőbeli működésének feltételrendszerét szabja meg - ezzel kapcsolatban a napokban jelent meg hír, amely arról szólt, hogy Brüsszel és a frankfurti ECB központ is komolyan tanulmányozza az MNB által létrehozott szervezet üzleti modelljét. A mostani megállapodás azt a félelmet ellensúlyozhatja, amely néhány piaci szereplőben megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy a jegybank szabályozással (pl. extra céltartalékos előírásával) rákényszerítheti a bankokat arra, hogy nem teljesítő hitelportfóliójuk esetében ne csak a kimazsolázott rossz tételekre, de az egészre vetítve fogadják el az MNB által felajánlott átvételi értékeket. Az MNB ugyan eddig is hangsúlyozta, hogy piaci alapon igyekszik árazni, s az azon felett alkalmazott diszkont a piaci gyakorlatnak megfelelő lesz, de sokak szerint nem ártott az újabb bizalomerősítő intézkedés.

Másról szól már a magáncsőd

Újabb komoly pont, hogy a magáncsőd intézményének bevezetését és a szerződések visszamenőleges felmondási lehetőségének a szabályozását a kormány csak a Magyar Bankszövetséggel való konzultáció és a szervezet támogatása mellett hajtja majd végre. Ezzel kapcsolatban nem árt emlékeztetni, hogy a forintosítás és az elszámolási törvény alapjaiban új helyzetet hoz a piacra a magáncsőd kérdéskörében - nem is véletlen, hogy az új szabályozás iránya már inkább a fogyasztási hitelek és a közüzemi tartozások rendezését jelenti. (Korábbi cikkünk megjelenése óta kormányzati szervek jelezték, hogy azon "minimálbéres" adósokat, akik eltitkolják tényleges jövedelmüket a nekik segítő "csődgondnok" elől, azonnal kizárják a rendszerből.) Ennek ellenére persze az egyeztetésekkel kapcsolatban eddig voltak rossz tapasztalataik is a bankoknak, így azért ez a pont nem számít olyan erős tételnek. (Egyes pletykák szerint a bankoknak ígérettel bírtak arra, hogy az elszámolás és a forintosítás után nem kerül napirendre újra a kérdés, azután tessék...)

A kormány a memorandum részeként vállalta, hogy méltányos versenyt és egyenlő bánásmódot biztosít a piacon aktív pénzügyi intézmények között Magyarországon, függetlenül azok tulajdonosának nemzetiségétől. Maga a megállapodás is jelzi: ez a feltétel nem új, hiszen hazánk az EU-tagjaként köteles alávetni magát az Unió szabad versenyt támogató piaci szabályozásával, ám az is jelzésértékű, hogy az EBRD fontosnak látta külön bevenni a megállapodásba. (Ez a pont még előkerül cikkünkben.)

A bankadóban komoly szkander volt

Eljutottunk végül a bankadó kérdéséhez. A mostani megállapodás szerint az adó alapját végre nem a 2009-es, azóta többszörösen meghaladott banki mérlegek, hanem a 2014-es adatok jelentik majd a jövő évtől - ezzel hazánk e téren képletesen kikerül a Guiness rekordok könyvéből, mint a legképtelenebb adóbázist fenntartó ország -, s a teher mértéke 0,53 százalékról 2016-ban 0,31 százalékra, majd 2017-ben 0,21 százalékra mérséklődik, s - egyelőre érték nélkül - 2018-ban és 2019-ben is tovább csökken, amivel elérhetővé válik az európai szintű bankadó-mérték. Az NGM számításai szerint a jelenleg mintegy 140-150 milliárdos teher jövőre 60, 2017-ben további 22 milliárddal csökkenhet - ezzel továbbra is Magyarországon lesznek leginkább adóztatva a bankok, ám a mérték - Orbán Viktor szavaival élve - már legalább megközelíti az utánunk következő szlovák adóterhelést.

A Privátbankár.hu úgy tudja, a vita igen messziről indult tavaly ősszel, amikor először ültek asztalhoz a kormány és az EBRD képviselői. A londoni bank már 2015-re a bankadó felezését javasolta, ám a kabinet a költségvetés helyzete és annak jövendőbeli prognosztizált alakulása kapcsán sokáig kitartott, s a fokozatos puhítás után került sor a mostani megállapodás aláírására, amelyet az EBRD is jónak minősített.

Miért pont az EBRD?

Felvetődik a kérdés, miért épp az EBRD-vel hozta tető alá a kormány a mostani megállapodást, amellyel kapcsolatban a kabinet majdnem büszkén vállalja, hogy nem bankszövetségi megállapodás történt. Nos e tekintetben úgy tudjuk, hogy a kabinet egy olyan "ernyőbankot, ernyőszervezetet" keresett, amellyel egy az egyben tud tárgyalni és nem kell megvárnia, amíg a hazai bankok képviselői tulajdonosaiktól mandátumot szereznek egy-egy megállapodás elfogadására. Ráadásul - teszi hozzá egy forrásunk - a miniszterelnök egy emberrel akart tárgyalni. Az EBRD ráadásul messze a legkritikusabb hangot megütő pénzügyi intézmény volt az elmúlt hónapokban - szól a kormányzati érvelés - így a vele történő megállapodás egyfajta garancia lehet a pénzpiac és a banki tulajdonosok számára is arra, hogy itt valóban érdemi lépésekről van szó, amelynek végigvitelét épp a londoni bankház garantálja. A piaci szereplőkkel már sok megállapodást kötött a kormányzat, amelyet azután felrúgtak, ezért igen komoly a bizalmatlanság a kormány és a bankok között, ez pedig megnehezítette volna az ilyen szintű egyezség létrehozását. (Érdekes, hogy a kormány álláspontja szerint a bankok is felrúgták a korábbi megállapodásokat pl. azzal, hogy a hitelezés terén nem teljesítették vállalásaikat, ám arra már mintha nem emlékeznének, hogy a korábbi megállapodásban szereplő negyedéves egyeztetéseket kezdetektől fogva nem hívta össze a kormányoldal. E tekintetben jelzésértékű, hogy a hitelezés bankok által vállalt mértéke most nem is szerepel a megállapodásban.) Félreértés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy a Bankszövetség képviselőivel zajló tárgyalások ne orientálták volna a feleket, mint ahogy a részletek kidolgozása előtti egyeztetések már ismét ebben a mederben folynak majd.

Az EBRD tehát egyfajta szintetizáló szerepet betöltve került képbe. A bankháznak innentől kezdve komoly felelőssége van a megállapodás végigvitelében - ne feledjük hivatalosan szándéknyilatkozatot írtak alá a felek. Aligha lesz elég a bankház korábbi gyakorlatát követni - egy hazai pénzügyi vállalatunk vezetője a mai napig aranyidőszakként emlékszik vissza arra az időre, amikor az EBRD tulajdonos volt a társaságban: "lényegében semmibe nem szóltak bele" - emlékszik vissza.

Mit üzen az Erste megállapodás?

Az Erste Bank Group honlapján közöltek szerint a megállapodás része, hogy a bank 550 millió eurós kedvezményes hitelkeretet nyit pántlikázva a magyar gazdaság megsegítésére. A hír annak fényében érdekes, hogy Bécs korábban lényegében közölte: a tőkehelyzet biztosításán túl új forrást már nem biztosít magyar leánybankjának, az termelje ki azt az összeget, amiből hitelezni akar.

A vállalások szerint 250 millió eurós hitelkeret nyílna a közszféra alkalmazottai számára kidolgozott komplett pénzügyi csomag megteremtésére. Energiahatékonysági programokat 100 millió euró értékben finanszírozna a bank, 200 millió eurót pedig az agrárgazdaság, elsősorban a kisbirtokosok, őstermelők hitelezésére fordítanak.

Az Erste számára a megállapodás ezen része nagyon kedvezően hathat: a közszféra az életpálya modell részeként kiszámíthatóan finanszírozható körnek tetszik, amely így elbírja a kedvezményeket. Az energetikai programok hosszan, de stabil megtérüléssel kecsegtető üzletágba való bekapcsolódást jelentenek. Az agrárszektor őstermelőire ugyanakkor vélhetően "bő" lesz a keret, így viszont megnyílhat az út a nagyobb agrárcégek bevonására is (ezt a kabinet sem rejti véka alá), ami pedig az uniós támogatások jól tervezhető bevételei nyomán a bankok által jelenleg leginkább keresett, szívesen finanszírozott szegmens felé nyit utat az Erstének.

A kabinet ugyanakkor állítja: nem kivételez az Erstével - minden bank számára nyitott az út, hogy hasonló kedvezményes konstrukciókkal "támadja meg" az érintetteket. Nem lesz "ajánlott" tábla az Erste konstrukciói mellett - nyomatékosította kérdésünkre egy kormányzati tisztviselő.

Alig burkolt üzenet - nem lesznek egyeduralkodók egy üzletágban sem

Ezt lehet szkeptikusan kezelni, ám tény, hogy a versenysemlegesség felé tett komoly lépésnek tetszik, hogy a kormány nem a 100 százalékos tulajdonába került/kerülő pénzintézeteket, az MKB-t és a Budapest Bankot szemelte ki elsőként például a közszférát hitelhez segítő pénzintézetként, hanem épp az Erste-megállapodáshoz csatolta ezt a pontot. Ennél is jelentősebb talán az az üzenet, amit az agrárportfólióval kapcsolatban üzen a kabinet. Az ős- és kistermelők finanszírozása leginkább a takarékszövetkezeti hálózatra szabott feladatnak tetszett eddig. Azzal, hogy most az Erstével került aláírásra egy erre vonatkozó megállapodás, egyfajta üzenet lehet a szerveződő Takarékbank-takarékszövetkezetek-Posta-FHB konglomerátumnak, hogy a kabinet a jövőben nem akar kvázi monopóliumokat kiépíteni, hanem osztott struktúrákban gondolkodik.