Az európai részvények a pénteki emelkedés után stabilan kezdték a napot, a német és francia index alig mozdul, a londoni fél százalékkal emelkedik. Az amerikai határidős indexek sem találják az egyértelmű irányt. Előzmény, hogy erős munkaerőpiaci adat érkezett péntek délután az Egyesült Államokból, aminek nyomán 1-2 százalékkal emelkedtek a vezető indexek.
Jó jelek Kínából
Joe Biden elnök aláírta a szövetségi adósságplafonról szóló jogszabályt. Javult a hangulat a kínai szolgáltatási szektorban, a PMI emelkedett, holott az elemzők esést vártak. Ma Christine Lagarde, az EKB elnöke megjelenik az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt.
A BUX index 0,9 százalékkal emelkedett, elsősorban A Mol 1,1 és az OTP 0,8 százalékos drágulása húzza fel. A bankrészvény ezzel ismét 11 ezer felett forog. A Richter és a Telekom csekély mínuszban van, a Duna House 1,4 százalékos emelkedéssel az ötödik legnagyobb forgalmú papírrá lépett elő.
Éves csúcsa közelében a forint
Ma reggel erősödött a forint, az euró most 369,30, nincs messze éves mélypontjától. A földgáz ára nyolc százalékkal 25,70 euróra ugrott Hollandiában, de ezzel együtt sem nevezhető magasnak az ára az utóbbi egy évhez képest.
Az új hetet csendesen nyitja a forint, egyelőre stabil az árfolyam. A forintpiac a héten a nemzetközi hírekre, az EURUSD mozgásaira és a csütörtök reggel esedékes májusi inflációs adatokra koncentrálhat leginkább – írja az Erste Befektetési Zrt.
Váratlan lépés a szaúdiaktól
Mintegy 2,5 százalékkal ugrik a nyersolaj ára, miután kiderült, hogy Szaúd-Arábia júliusban további egymillió hordó/nap olajkínálat-csökkentést hajt végre. Ezzel több éve a legalacsonyabb szintre mérsékli termelését. Az OPEC+ koalíció legfontosabb tagjának merész lépése két kulcsfontosságú szövetségesének engedett teret: Oroszországnak, amely nem vállalta a termelés további csökkentését, és az Egyesült Arab Emírségeknek, amelynek magasabb termelési kvótát biztosítottak 2024-re.
Abdulaziz bin Szalmán szaúdi energiaügyi miniszter herceg azt mondta, mindent megtesznek, hogy stabilitást teremtsenek a piacon – idézte a Bloomberg.
OTP-célárat emeltek
A JP Morgan megemelte az OTP 12 havi célárfolyamát a korábbi 14 100 forintról 14 900 forintra. Az ajánlást pedig semlegesről felülsúlyozásra módosították – írta az Equilor Befektetési Zrt. A KBC Equitas szerint most a részvényre vonatkozó elemzői konszenzus 13 000 forint, amely a jelenlegi árfolyamnál közel 20 százalékkal magasabb.
A Fitch Ratings negatívról stabilra javította át a Mol adósbesoroláshoz rendelt kilátását, a besorolás továbbra is BBB–.
Erre figyelnek a héten
Várhatóan számos ország, köztük az USA, Olaszország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság szolgáltatóipari PMI adatai is megjelennek a héten. Ma délután az amerikai PMI-adatok mozgathatják meg a piacokat, a szolgáltatóiparban kisebb mértékű javulást várnak elemzők. Szerdán a német és magyar ipari termelési adatokra figyelhetünk, de a hét fő eseménye a májusi hazai infláció lehet, 22,3 százalékot jelez az elemzői konszenzus – írta a KBC Equitas. Emellett csütörtökön a Wizz Air számait lehet érdemes figyelni, főleg a szezonálisan kedvező időszak közeledtével.
Az Apple hétfőn éves fejlesztői konferenciáján fogja bemutatni az elmúlt közel egy évtized első merőben új termékét, komoly újítását, egy headsetet. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a virtuális valóságot és a digitális alkalmazásokat a valós világra helyezve tapasztalják meg.
Nem olyan jó az az adósságplafon-eltörlés
Joe Biden elnök aláírta a szövetségi adósságplafon felfüggesztéséről szóló jogszabályt, így zöld utat kapott a pénzügyminisztérium az adósság növeléséhez. A feltöltési folyamat – amely jóval több mint egybillió dollárnyi új értékpapírt jelenthet – piaci szereplők szerint nemkívánatos következményekkel járhat, mivel elszívja a likviditást a bankszektorból, és megemeli a rövid távú kamatlábakat. Így tovább szorít egy olyan gazdaságon, amely sok közgazdász szerint amúgy is recesszió felé tart.
Az adósságnövelés hatásait sokan a kamatemeléssel egyenértékűnek tartják. A Bank of America becslése szerint például olyan gazdasági hatása lehet, mint egy negyedpontos jegybanki emelésnek – írta a Bloomberg.
Újabb mélyponton a líra
Amióta Erdogan elnök újra megnyerte a választást, a török líra egyre mélyebbre zuhan. Ma is 0,8 százalékkal lett drágább az euró és 0,5-el a dollár. Még az sem segített, hogy egy piacbarát szakembert neveztek ki pénzügyminiszternek.
Törökország a csőd felé tart?
Törökország gazdasági egyensúlyhiánya, beleértve a lecsúszó lírát, a devizahiányt és a galoppozó inflációt, Erdogan legnagyobb kihívása lehet újabb kormányzása kezdetén – írja a The Wall Street Journal. A líra az elmúlt öt év során értékének mintegy 80 százalékát veszítette el, mivel Erdogan egyre inkább ellenőrzése alá vonta az ország pénzügyeit, kirúgott három jegybankelnököt, és nyomást gyakorolt a bankra, hogy a magas infláció ellenére csökkentse a kamatlábakat. (Ami ellentétes azzal, amit a központi bankok világszerte általában tesznek ilyen esetekben.)
Ha Erdogan nem változtat drámai módon a politikáján, vagy ha nem kap segítséget egy külföldi kormánytól, akkor Törökország egyre közelebb kerül a pénzügyi csődhöz – írja a portál.
Kriptózni fog a GTA VI?
Ismét felröppentek olyan pletykák, amelyek szerint a Grand Theft Auto népszerű számítógépes játék készülő VI. része kriptopénzeket és NFT-ket (nem felcserélhető, egyedi kriptoérméket) fog alkalmazni. A Twitteren azt sugallják, hogy a GTA VI. egy play-to-earn (játssz és keress pénzt) játék lesz, ahol a játékbeli tárgyak, például az autók és a fegyverek NFT-k formájában értékesíthetők. A készítő még nem nyilatkozott, hogy igazak-e ezek az állítások.
A vállalat tavaly novemberben keményen fellépett a kriptók GTA-ban való használata ellen, és felszólító leveleket küldött a blokklánc-integrációkat alkalmazó nyilvános szerverek üzemeltetőinek.
Kapóra jönne a GTA az iparágnak
A GTA 5 több mint 180 millió példányban kelt el, és 2015-ös megjelenése óta elképesztő, nyolcmilliárd dolláros bevételt generált. Ezért iparági szakértők nem tartják valószínűnek, hogy drasztikusan megváltoztatnák a franchise sikeres receptjét.
Másrészt a kritpovaluta-szektor fejlődéséhez már régóta hiányolják, hogy egy igazán sikeres játék meghonosítsa a blokkláncot a rendszerében, vagy egy blokklánc-alapú játék végre széles körben elterjedjen.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
