Szerdán szerény, 1-4 ezrelékes mínuszban vannak a nyugat-európai tőzsdék, az amerikai “futures” határidős indexek pedig alig moccannak. A DAX index kedden 17 033 ponton, történelmi csúcson zárt, most 16 980. Az amerikai mutatók vegyesen szerepeltek kedd este.

Magyar idő szerint este fél kilenckor a kínai fogyasztói (CPI) és termelői (PPI) árak változását teszik közzé. A várakozások szerint a fogyasztói árak már a negyedik, a termelői árak pedig a 16. hónapja tartó csökkenést mutathatnak. Folytatódik a gyorsjelentési szezon. A Walt Disney-féle ESPN, a Warner Bros által birtokolt Discovery és a Fox médiatársaságok új sport streaming csatornát hoznak létre.

Itthon a BUX index 0,6 százalékkal esik vissza, az OTP 1,1 százalékkal süllyed. A Richter és a Telekom csak 0,1, a Mol 0,3 százalékkal lett olcsóbb. A forint is gyengül, 387,60 az euró, mintegy másfél forinttal magasabb az ára, mint kedd este. Forintügyben a pénteken érkező inflációs adat okozhat mozgásokat.

Drasztikusan emelték a Richter célárát

Nagy lehetőségek előtt áll a Richter a Concorde Értékpapír Zrt. szerint. Ezért a várakozásaik frissítése után a részvényre vonatkozó 12 havi, osztalék nélküli célárukat a korábbi 10 435 forintról 12 990 forintra emelték.

A 2023-as év eredményei után 492 forint osztalékra számítunk, így a teljes várható részvényesi hozamot tekintve több mint 40 százalékos felértékelődésre számítunk egy éves időtávon.

40-50 százalékos diszkont az árfolyamban?

Intézményi ajánlásukat “természetesen változatlanul vételen” hagyták. A Richter árazása a brókercég szerint nyomott, a 2024-es és a 2025-ös profitelőrejelzés alapján 6,8-szoros, illetve 5,7-szeres P/E rátán forog (árfolyam/nyereség hányados).

Ez jelentős, majd 40-50 százalékos diszkontot jelent a saját historikus árazásához, valamint a regionális szektorátlaghoz képest is.

A 2023. évi gyorsjelentést február 29-én fogja közölni a gyógyszercég.

A kínai részvényeseket végre megvédik?

A Shanghai Composite index 1,4 százalékkal ment fel ma, az amerikai tőzsdéken jegyzett kínai részvények “Nasdaq Golden Dragon China” indexe pedig több, mint öt százalékkal emelkedett. A Kínai Értékpapír-szabályozó Bizottság ugyanis azt tervezi, hogy tájékoztatja Hszi Csin-ping elnököt a piaci fejleményekről.

A részvénykereskedők ennek alapján remélik, hogy ezúttal a kormány tesz valamit az áresések ellen. A hongkongi és kínai részvények értéke mintegy hétezer milliárd dollárral csökkent a 2021-es csúcsok óta – jelentette a Bloomberg.

Részvénypiaci reform Olaszországban

Az olasz alsóház jóváhagyta azt a tőkepiaci törvényjavaslatot, amely ellentmondásos változtatásokat tartalmaz a tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatótanácsainak kinevezésével kapcsolatban. Egyes intézkedések a hosszú távú befektetők számára részvényenként több szavazatot biztosítanának, védenék a családi vállalatokat az ellenséges felvásárlásoktól.

A törvényjavaslat arra is kísérletet tesz, hogy néhány, Hollandiába áthelyezett székhelyű vállalatot visszahozzon Olaszországba. Ezt most a szenátusnak kell véglegesen jóváhagynia – írta a Bloomberg.

Leállt a Solana blokklánc

A Solana hálózatán kedden mintegy öt órás leállás volt, a blokklánc blokkjainak generálása szünetelt. A rendszer működtetői, programozói hosszasan keresték a hiba okát, majd helyreállították a működést.

A Solana az egyik legnépszerűbb blokklánc, a Cryptorank ábrája szerint januárban messze ez bonyolította le a legtöbb tranzakciót, 747 milliót. Főleg gyorsasága és olcsósága miatt kedvelt a kisbefektetők körében, azonos nevű érméje (SOL) jelenleg az ötödik legnagyobb kapitalizációjú kriptó 42 milliárd dolláros piaci értékkel. Árfolyama viszont alig esett a hírre.

A biztonság és az üzembiztonság terén a Solana rendszert már sok kritika érte. Korábban is voltak leállásai, sőt 2023 tavaszán volt, hogy két napig nem működött.

Pozitív lesz a világ utolsó negatív kamata?

A Pimco alapkezelő szerint már márciusban elengedheti a világ utolsó negatív alapkamatát a Bank of Japan. A szigetország központi bankja idén többször is emelheti az alapkamatot, ami a jelenlegi –10 bázispontról év végére +0,25 százalékra nőhet.

A gyorsuló bérnövekedés ugyanis valószínűleg tartós inflációt eredményez, ami "támogató" feltételeket biztosít a monetáris politika szigorítására – írta az Erste Befektetési Zrt.