Az európai tőzsdeindexek egy jobb hétkezdés után kedden ismét lefelé indultak, a német mutató 1,1, a francia 0,5, a brit 0,1 százalékkal süllyed. A német piac alulteljesítése a Merck és az Airbus tájáról érkező rossz híreknek volt köszönhető, amire ezek a részvények 10-11 százalékot estek. Jó jel, hogy az amerikai határidős indexek, főleg a tech-papíroké viszont pluszban vannak.
Hétfőn a Nasdaq Composite technológiai index 1,1 százalékkal alacsonyabban zárt, főleg az Nvidia húzta le, amely újabb 6,7 százalékkal esett. A részvény idén ezzel még így is mintegy 138 százalékot emelkedett. A befektetők figyelmének középpontjában áll, hogy a hétvégén lesz a franciaországi előrehozott választások első fordulója. Valamint csütörtökön jön Joe Biden elnök és Donald Trump volt elnök összecsapása az őszi választások első elnökjelölti vitáján.
Hullámvasúton a BUX
A BUX index enyhe hullámvasúton mozog, pluszból mínuszba, majd mínuszból nullára küzdötte fel magát a délelőtt folyamán. Az OTP 0,4 százalékos emelkedését a Mol ugyanekkora esése ellensúlyozza, a Richter 0,6 százalékkal javít, a Telekom viszont két százalék feletti esést mutat.
A távközlési cég folytatta a saját részvények visszavásárlását, fix ügyleteken keresztül hétfőn további több, mint tízmillió törzsrészvényt vásárolt. Ezzel 21 milliárd forint feletti tranzakciót hajtott végre, miközben a teljes keret 24 milliárd forint.
Az euró/forint 396,0, ami egy forintos drágulás, de reggel volt 394,30 is. Az európai földgáz egy százalékkal drágul, az olaj fél százalékkal esik.
Ok nélkül erősödött a forint?
Kissé erősödött a forint hétfőn, záráskor kicsivel 395 felett állt az EURHUF. A forintnak szokás szerint jót tett a dollár gyengülése a nemzetközi devizapiacon – írja az Erste Befektetési Zrt. Kedd reggel kezdetben további lassú erősödés látszott, 395 alá is lesüllyedt kurzus.
Piacbefolyásoló adat híján maradhat a csendesebb kereskedés, a forintpiac továbbra is az euró/dollár mozgásaira fókuszál majd elsősorban.
Egyre távolabb a 400-tól?
Új erőre kapott a forint a napokban a K&H Értékpapír szerint, “ezzel egyre távolodna a 400 forintos szintektől az EURHUF”.
Friss adatok nem érkeztek, amelyek erőt biztosítanának a magyar devizának, így a nagyobb emelkedést követően akár technikai okok is állhatnak a jelenlegi korrekció mögött.
Sokkal jobban szeretik a TBSZ-t, mint a NYESZ-t
Hiába kedvezőek a feltételek, kevesen választják a nyugdíj-előtakarékossági számlát – írja a Holdblog.
Az ok egyszerű: a TBSZ futamideje jóval rövidebb, miközben maga a konstrukció is rugalmasabb.
A jegybank statisztikái szerint március végén 90 380 nyugdíj-előtakarékossági számlát vezettek, ami 0,3 százalékkal – nagyjából 240 darabbal – kevesebb az egy évvel korábbinál. A NYESZ-számlákon kezelt vagyon ugyanakkor több mint húsz százalékkal, 518,5 milliárd forintra nőtt egy év alatt, amihez a friss befizetéseken túl az elért hozamok is nagyban hozzájárulhattak.
Ezzel szemben a pénzügyi szolgáltatóknál vezetett TBSZ számlák száma majdnem pontosan 70 ezerrel, 332 ezer fölé nőtt a március végéig számított egy év alatt, miközben a rajtuk lévő eszközök értéke közel a másfélszeresére, 4870 milliárd forintra ugrott.
Mindjárt 3000 lesz az arany?
A Bank of America (BofA) elemzői az arany árának emelkedését jósolják, becsléseik szerint a következő 12-18 hónapon belül elérheti az unciánkénti 3000 dollárt. Ugyanakkor elismerik, hogy a jelenlegi piaci folyamatok nem feltétlenül támogatják ezt. (A nemrég beállított történelmi rekord az azonnali piacon 2450,1, a határidős piacon 2464,5 dollár volt – a szerk.)
A BofA kifejti, hogy a 3000 dollár elérése a “nem kereskedelmi”, főleg befektetési célú keresleten múlik. Úgy vélik, hogy a Federal Reserve leendő kamatcsökkentése kiválthatja ezt, azaz a fizikai aranyba fektető ETF-ekbe történő tőkebeáramlást és nagyobb kereskedési volument eredményezhet.
Jegybankok kontra aranybányák
A központi banki aranyvásárlások egy másik kulcsfontosságú tényezőt jelentenek.
A dollár arányának csökkentésére irányuló törekvés a devizatartalékokon belül valószínűleg még több jegybanki aranyvásárlást fog ösztönözni – írja a BofA.
A BofA modellje különböző tényezőket vesz figyelembe, többek között a bányák termelését, az újrahasznosított aranyat és az ékszerek iránti keresletet is. A jelentés kiemeli az Arany Világtanács közelmúltbeli felmérését, amely szerint a központi bankok még több aranyat kívánnak vásárolni. Ami összefüggésben van az amerikai állampapírpiac törékenységével kapcsolatos, növekvő aggodalmakkal.
Damoklész bitcoinja lesújtott
A kriptovaluta-piacon már régóta féltek attól, hogy a közel egy évtizede csődbe ment Mt. Gox japán kriptotőzsde felszámolója a tervezettnél előbb megkezdi a természetbeni kifizetéseket – vagyis elkezdi kiosztani a károsultaknak a megmaradt kriptójukat. Hatalmas, piacbefolyásoló tételről van ugyanis szó, több, mint 140 ezer bitcoinról, ami jelenlegi áron legalább 8,5 milliárd dollár (mintegy 3150 milliárd forint), illetve egyéb kisebb érmékről is további több száz millió dollárért.
Most úgy látszik, lesújt a kard, közzétették a részleteket, a kiutalások már júliusban megtörténhetnek a tervezett október helyett. A tulajdonosok egy része várhatóan gyorsan eladja majd az érméit, bár senki sem tudja, pontosan hányan. Ez erősen hozzájárulhatott ahhoz, hogy hétfőn nagyot esett a bitcoin – és szinte miden más kriptó – árfolyama. A bitcoin 60 ezer dollár, majd 59 ezer közelébe szédült le, ami öt-hat százalékos mínusz volt 24 óra alatt.
Kedden enyhe javulás látható, az árfolyam inkább 61 ezer körül ingadozik. Az ether 3390, valamivel jobban viselte a viharokat, mint nagy testvére.
A német rendőrség, mint piacbefolyásoló tényező
Az első Damoklész-kardhoz egyes források szerint egy második is csatlakozott. Eszerint a német kormány, pontosabban a német rendőrség egy kalózweboldaltól elkobzott bitcoint árul, és az eredetileg birtokába került 50 ezer tokenből múlt héten már körülbelül 3000-et értékesített. (Mintegy hárommilliárd dollárból 183 millió dollárnyi készletet.)
Emellett a kriptodeviza-piacon kibontakozó eladási hullámot az is fokozhatta, hogy az amerikai árutőzsdei felügyelet, a Commodity Futures Trading Commission vizsgálatot folytat a Jump Trading nevű árjegyző ellen annak kriptokereskedési tevékenysége kapcsán. A Jump cég elnöke, Kanav Kariya már közölte, hogy távozik a cégtől. A múlt héten pedig állítólag a magas kamatoktól és inflációtól való növekvő félelmek sújtották a kriptopiacokat, illetve a dollár ehhez kapcsolódó erősödése.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
