A hét első négy napján közel 1000 milliárd dollárral csökkent a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok tőzsdei értéke. A piacok ugyan jó ideje nyomás alatt állnak, ám a mostanihoz hasonló gyors értékvesztést a koronavírus-járvány óta nem láthattunk ezeknél a cégeknél. Már csak azért sem, mert a Covid kirobbanását követő összeomlást követő visszapattanásban pont ezek a vállalatok jelentették a húzóerőt, és paradox módon a járvány időszakának nagy tőzsdei nyertesei lettek.
Ugyanakkor az elmúlt hónapok tőzsdei mélyrepülése alól már ezek a nagyvállalatok sem tudták kivonni magukat, a világgazdaság növekedésének megtorpanása őket is sújtja, a recessziós félelmek miatt pedig ezek a részvények is nyomás alá kerültek. A technológiai óriások helyzetére is hat a növekvő költségek okozta nyomás, amely miatt a befektetők már tartottak attól egy ideje, hogy a vállalatok profitmarzsa csökkenni fog.
A héten viszont komoly gyomrost kaptak a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok, csütörtökön – kis túlzással – felmosták velük a padlót. Már a hét közben napvilágot látott eredmények sem voltak biztatóak, hiszen a Meta (Facebook) és az Alphabet (Google) számai is csalódást okoztak, és elindították az árak csökkenését. A hét utolsó előtti kereskedési napján viszont az Amazon jelentése megpecsételte a sorsukat. A vállalat utolsó negyedéve ugyanis jócskán elmaradt a várakozásoktól.
Megdöbbentette a Wall Streetet, hogy a kiskereskedelmi óriás a bevételek szempontjából az év legfontosabb időszakára, a negyedik negyedévére vonatkozó előrejelzése is komoly visszaesésről szólt. Pedig hosszú évek óta az ünnepi vásárlás általában látványosan megnövelte a társaság bevételeit és nyereségét is.
Az amerikai e-kereskedelmi óriásvállalat jelezte, hogy az időszak bevételei akár 15 milliárd dollárral is elmaradnak az elemzők által jósolt 155 milliárd dollártól. A hír végkép szerte oszlatta azt az ábrándot, hogy a gazdaság lassulása alól ki tudják magukat vonni a legnagyobb technológiai cégek. Az Amazon eredménye ugyanis, ahogy azt fent jeleztük, beleillett a technológiai óriások meglepően gyenge jelentései közé, a várakozásokat ugyanis csupán az Apple volt képes megugrani. A szakértők úgy kommentálták a történteket, hogy a mostani jelentési szezon véget vetett a koronavírus-járvány idején megugrott növekedésnek, és jelezte azt, hogy ezek a társaságok sem lesznek kivételek, az ő eredményeiket is megtépázzák a gazdaságot sújtó infláció és gyengülő növekedés.
Problémát jelent, hogy nem csak a fogyasztói piacokhoz kapcsolódó bevételek terén látszik lassulás. Ugyanis az Amazon és a Microsoft is közölte az eredmények publikálásakor, hogy a felhőszolgáltatással foglalkozó üzletágaik növekedése a vártnál jobban lelassult, miután az ügyfelek elkezdték visszafogni kiadásaikat. A hír tovább növelte a félelmeket, hogy a gazdasági lassulás kapcsán leginkább ellenállónak vélt vállalkozások és üzletágak sem képesek a „csodára”.
Ezek hírek és a folyamatok pedig a tőzsdén lejtőre tették az egész szektort. Az öt legnagyobb technológiai vállalat –az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta és a Microsoft – együttes értéke mintegy 950 milliárd dollárral lett a csütörtöki zárásra alacsonyabb, mint a bevételi szezon kezdetén. Ezt a veszteséget pedig pénteken csak kis mértékben tudták összességében „kozmetikázni”, mivel az Amazon a hét utolsó napján is folytatta a mélyrepülését, így is 700 milliárd dollárt meghaladó lett az elmúlt napokban felhalmozott veszteség.
Ami az egyes vállalatokat illeti, az Alphabet 103 dollár volt a hét elején, 96,50-en fejezte be pénteken, az Amazon 120 dollárról 103-ig zuhant. Az Apple képes volt a tenddel szemben mozogni a jó eredmények miatt, így az induló 149 dollárhoz képest 155-ig nőtt. A Meta viszont 130-ról indult és 100 dollár alatt zárt a hét utolsó napján, míg a Microsoft hétfőn részvényenként még 247 dollárt ért, pénteken pedig 235-ön fejezte be.
Noha fentebb az Amazon gyenge számairól írtunk, a részvények mozgása alapján látszik, hogy A Facebook anyavállalata került a legnagyobb nyomás alá. Ennek hátterében több ok is meghúzódik. Egyrészt ők is csapnivaló negyedéves jelentéssel rukkoltak elő, hiszen arról számoltak be, hogy a hirdetési bevételek csökkenése és a költségek emelkedése miatt csökkent a haszonkulcs.
Az eredmények után tartott elemzői találkozón Mark Zuckerberg rengeteg kérdést kapott arra vonatkozóan, hogy miért tervezi vállalata jövőre megduplázni a mesterséges intelligenciára és a metaverzumra allokált forrásokat, miközben az erre fordított összegek nem kecsegtetnek megtérüléssel. Ráadásul az elkölthető források is csökkentek a reklámbevételek visszaesése miatt.
Brent Thill, a Jefferies elemzője a Financial Timesnak úgy kommentálta a befektetői pesszimizmust, hogy a piac nem örül annak, hogy a Meta óriási összegeket fektet bizonytalan üzletágakba, miközben az eddig stabil bevételeket biztosító tevékenységek eredményessége látványosan romlott. Ráadásul a mértékadó a Morgan Stanley elemzői azt írták a befektetőknek szóló kommentárjukban, hogy szakítanak a szokásos gyakorlatukkal, miszerint rossz hírre nem adnak ki azonnali leminősítést, mert a Meta tervei „tézisváltó” pillanatot jelentettek.
Általánosságban az is elmondható, hogy a befektetők és az elemzők nem tolerálják azt sem, hogy a Big Tech túl keveset tesz a megugró költségek megfékezésére. Ezt számos tény támasztja alá, ezek közül az egyik leglátványosabb, hogy az Alphabet beszámolója szerint az eredményesség csökkenése ellenére is 13 ezer fővel bővült a társaság alkalmazottainak létszáma. Ráadásul a Metához hasonlóan a Google is azt jelezte, hogy az eddigi hatalmas tőkekiadása folytatódni fog. A cégek ugyanis az előre menekülésben látják az egyetlen opciót. Más területek mellett a vállalatok mindegyike fokozza a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek óriási összegeket emésztenek fel, és egyelőre az üzleti megtérülésük továbbra sem számszerűsíthetőek.
Az iráni háború hatására az európai légitársaságok is emelik az árakat. De ez még csak a kezdet. 
