A hét első négy napján közel 1000 milliárd dollárral csökkent a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok tőzsdei értéke. A piacok ugyan jó ideje nyomás alatt állnak, ám a mostanihoz hasonló gyors értékvesztést a koronavírus-járvány óta nem láthattunk ezeknél a cégeknél. Már csak azért sem, mert a Covid kirobbanását követő összeomlást követő visszapattanásban pont ezek a vállalatok jelentették a húzóerőt, és paradox módon a járvány időszakának nagy tőzsdei nyertesei lettek.

Ugyanakkor az elmúlt hónapok tőzsdei mélyrepülése alól már ezek a nagyvállalatok sem tudták kivonni magukat, a világgazdaság növekedésének megtorpanása őket is sújtja, a recessziós félelmek miatt pedig ezek a részvények is nyomás alá kerültek. A technológiai óriások helyzetére is hat a növekvő költségek okozta nyomás, amely miatt a befektetők már tartottak attól egy ideje, hogy a vállalatok profitmarzsa csökkenni fog.

A héten viszont komoly gyomrost kaptak a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok, csütörtökön – kis túlzással – felmosták velük a padlót. Már a hét közben napvilágot látott eredmények sem voltak biztatóak, hiszen a Meta (Facebook) és az Alphabet (Google) számai is csalódást okoztak, és elindították az árak csökkenését. A hét utolsó előtti kereskedési napján viszont az Amazon jelentése megpecsételte a sorsukat. A vállalat utolsó negyedéve ugyanis jócskán elmaradt a várakozásoktól.

Megdöbbentette a Wall Streetet, hogy a kiskereskedelmi óriás a bevételek szempontjából az év legfontosabb időszakára, a negyedik negyedévére vonatkozó előrejelzése is komoly visszaesésről szólt. Pedig hosszú évek óta az ünnepi vásárlás általában látványosan megnövelte a társaság bevételeit és nyereségét is.

Az amerikai e-kereskedelmi óriásvállalat jelezte, hogy az időszak bevételei akár 15 milliárd dollárral is elmaradnak az elemzők által jósolt 155 milliárd dollártól. A hír végkép szerte oszlatta azt az ábrándot, hogy a gazdaság lassulása alól ki tudják magukat vonni a legnagyobb technológiai cégek. Az Amazon eredménye ugyanis, ahogy azt fent jeleztük, beleillett a technológiai óriások meglepően gyenge jelentései közé, a várakozásokat ugyanis csupán az Apple volt képes megugrani. A szakértők úgy kommentálták a történteket, hogy a mostani jelentési szezon véget vetett a koronavírus-járvány idején megugrott növekedésnek, és jelezte azt, hogy ezek a társaságok sem lesznek kivételek, az ő eredményeiket is megtépázzák a gazdaságot sújtó infláció és gyengülő növekedés.

Problémát jelent, hogy nem csak a fogyasztói piacokhoz kapcsolódó bevételek terén látszik lassulás. Ugyanis az Amazon és a Microsoft is közölte az eredmények publikálásakor, hogy a felhőszolgáltatással foglalkozó üzletágaik növekedése a vártnál jobban lelassult, miután az ügyfelek elkezdték visszafogni kiadásaikat. A hír tovább növelte a félelmeket, hogy a gazdasági lassulás kapcsán leginkább ellenállónak vélt vállalkozások és üzletágak sem képesek a „csodára”.

Ezek hírek és a folyamatok pedig a tőzsdén lejtőre tették az egész szektort. Az öt legnagyobb technológiai vállalat –az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta és a Microsoft – együttes értéke mintegy 950 milliárd dollárral lett a csütörtöki zárásra alacsonyabb, mint a bevételi szezon kezdetén. Ezt a veszteséget pedig pénteken csak kis mértékben tudták összességében „kozmetikázni”, mivel az Amazon a hét utolsó napján is folytatta a mélyrepülését, így is 700 milliárd dollárt meghaladó lett az elmúlt napokban felhalmozott veszteség.

Ami az egyes vállalatokat illeti, az Alphabet 103 dollár volt a hét elején, 96,50-en fejezte be pénteken, az Amazon 120 dollárról 103-ig zuhant. Az Apple képes volt a tenddel szemben mozogni a jó eredmények miatt, így az induló 149 dollárhoz képest 155-ig nőtt. A Meta viszont 130-ról indult és 100 dollár alatt zárt a hét utolsó napján, míg a Microsoft hétfőn részvényenként még 247 dollárt ért, pénteken pedig 235-ön fejezte be.

Noha fentebb az Amazon gyenge számairól írtunk, a részvények mozgása alapján látszik, hogy A Facebook anyavállalata került a legnagyobb nyomás alá. Ennek hátterében több ok is meghúzódik. Egyrészt ők is csapnivaló negyedéves jelentéssel rukkoltak elő, hiszen arról számoltak be, hogy a hirdetési bevételek csökkenése és a költségek emelkedése miatt csökkent a haszonkulcs.

Az eredmények után tartott elemzői találkozón Mark Zuckerberg rengeteg kérdést kapott arra vonatkozóan, hogy miért tervezi vállalata jövőre megduplázni a mesterséges intelligenciára és a metaverzumra allokált forrásokat, miközben az erre fordított összegek nem kecsegtetnek megtérüléssel. Ráadásul az elkölthető források is csökkentek a reklámbevételek visszaesése miatt.

Brent Thill, a Jefferies elemzője a Financial Timesnak úgy kommentálta a befektetői pesszimizmust, hogy a piac nem örül annak, hogy a Meta óriási összegeket fektet bizonytalan üzletágakba, miközben az eddig stabil bevételeket biztosító tevékenységek eredményessége látványosan romlott. Ráadásul a mértékadó a Morgan Stanley elemzői azt írták a befektetőknek szóló kommentárjukban, hogy szakítanak a szokásos gyakorlatukkal, miszerint rossz hírre nem adnak ki azonnali leminősítést, mert a Meta tervei „tézisváltó” pillanatot jelentettek.

Általánosságban az is elmondható, hogy a befektetők és az elemzők nem tolerálják azt sem, hogy a Big Tech túl keveset tesz a megugró költségek megfékezésére. Ezt számos tény támasztja alá, ezek közül az egyik leglátványosabb, hogy az Alphabet beszámolója szerint az eredményesség csökkenése ellenére is 13 ezer fővel bővült a társaság alkalmazottainak létszáma. Ráadásul a Metához hasonlóan a Google is azt jelezte, hogy az eddigi hatalmas tőkekiadása folytatódni fog. A cégek ugyanis az előre menekülésben látják az egyetlen opciót. Más területek mellett a vállalatok mindegyike fokozza a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztéseket, amelyek óriási összegeket emésztenek fel, és egyelőre az üzleti megtérülésük továbbra sem számszerűsíthetőek.