Privátbankár (P.): A hétvégén két fontos európai referendum is volt, de talán az Unió jövője szempontjából az olasz népszavazás meghatározónak tekinthető. Milyen hatásai lehetnek ennek a népszavazásnak?
Nagy Bertalan (N. B.): Az olasz választók magas részvételi arány mellett, jelentős különbséggel elutasították az olasz alkotmányreformot, így az előzetes várakozásoknak megfelelően a miniszterelnök benyújtotta lemondását. Az eredmény hatására az euró jelentősen gyengült, a dollárral szemben új lokális mélyponton járt az árfolyam hétfőn reggel. Az olasz népszavazás hatásait azonban nem lehet összehasonlítani a Brexittel, de mindenképpen egy újabb bizonytalanság forrása.
Az Európai Központi Bank (EKB) szoros figyelemmel követi az eseményeket, és amennyiben szükségesnek látja, biztosan be fog avatkozni a kötvénypiacon. A héten az EKB ülésezni fog és a várakozások szerint bejelenthetik az eszközvásárlási program (QE) meghosszabbítását, amit a továbbra is alacsony infláció, illetve a megnövekedett politikai kockázatok tehetnek szükségessé.
P.: Mostanában a forint mintha egy alacsonyabb sávban ingadozna, mint korábban. Merre mehet tovább?
N. B.: A felminősítések és a gazdaság egyensúlyának hatására a forint az utóbbi időben is viszonylag stabil volt. Például a lengyel złoty vagy a török líra sokkal nagyobbakat mozog, miközben a forint sávozik. Korábban főleg 310-320 forint között mozgott az euró, ez a sáv érezhetően lejjebb jött 302-315 forint közé.
Fontos bizonytalansági tényező, hogy nem tudni, mi lesz jövőre az EKB mennyiségi lazításával. Amerikában is fokozatosan vezették ki, én arra számítok, hogy Európában is hasonlóan fog történni. Ha a Fed részéről megindul a kamatemelés, akkor nyílni fog az olló az európai és az amerikai irányadó ráták között, a dolláros és az eurós eszközök hozama között. Már az amerikai kamatemelés nemrég történt megerősítése nyomán is 1,8 százalékról 2,4 százalékra nőtt az amerikai tíz éves állampapírok hozama.
Nem tartom kizártnak a további hozamemelkedést sem, 2,5-3,0 százalék között szóródnak az év végére az amerikai hozamvárakozások. Ha ez megvalósul, akkor nálunk is újabb hozamemelkedésnek kéne megvalósulnia, ahogy a közelmúltban is követték a magyar papírok az amerikai kötvények hozamát.
P.: Hogyan tud hatni az amerikai kamatszint a magyar eszközökre?
N. B.: Ha egy amerikai papírral a befektető 2,5-3,0 százalékos hozamot el tud érni, akkor a magyar kötvényt csak 1-1,5 százalékponttal magasabb hozammal lesz hajlandó megvásárolni, tehát 3,5-4,0, esetleg 4,5 százalékos hozam mellett. Magasabb hozamok mellett több tőke áramlana ide és erősítené a forintot. Mivel 2017-ben az MNB részéről nem várható kamatemelés, ezért is gondolom, hogy jövőre egész évben sávozni fog a forint.
Minél magasabb a hozamkülönbség a forint javára, annál valószínűbb, hogy friss tőke jön ide, és erősíti a forintot.
P.: Ezek szerint, ha az állampapír-hozamok szabadon emelkednek és süllyednek itthon, a hozamkülönbség a külföldhöz képest ugyanolyan vonzó marad, akkor a forint árfolyamának sincs miért változnia, maradhat a sávozás.
N. B.: Pontosan, ez valószínű a következő fél-egy évben a devizapiacon.
P.: Várható olyan esemény, folyamat, ami miatt a lakosság kiveszi a magyar állampapírokból a pénzét, vagy legalábbis nem tesz oda többet? Például egy nagy ingatlanpiaci lufi?
N. B.: Szerintem nem várható ilyesmi. Ami az ingatlanpiacot illeti, a boomnak már legalább a közepén tartunk, még talán nem tetőzött, de közel vagyunk hozzá.
Korábban kiszáradt a piac, nem voltak új építésű ingatlanok, amikor venni kezdték befektetésként az ingatlanokat. Azelőtt két oldalról is bevételhez lehetett jutni, ingatlankiadással és áremelkedés révén egyaránt. Jelenleg azonban 500-600 ezer forintos négyzetméter-árak mellett már sokkal kisebb a várható növekedés az ingatanárakban, és az albérleti árak sem nagyon tudnak már tovább emelkedni. Az emberek bére nem nőtt olyan arányban, mint az albérletek ára.
P.: Az Airbnb-piac is telítődni látszik.
N. B.: Igen, korábban sokan megjelentek ezen a piacon, esetleg több lakással is, mára azonban nagyjából lefedték Budapestet. További komolyabb növekedés e téren már szintén nem várató.
P.: A magyar kisbefektetők nagyon nem vesznek részvényeket. A statisztikák szerint kimaradtak a 2009 márciusától tartó nemzetközi részvényár-emelkedésből és a 2014 végétől tartó hazai BUX-szárnyalásból is.
N. B.: A magyar befektetők is vesznek részvényeket, de alulsúlyozzák a portfóliójukban azokat Nyugat-Európa vagy az USA megtakarítóihoz képest. A magyarok sokkal inkább rövidebb távú sztorikat keresnek a részvénypiacokon, ami az utóbbi időben sokszor össze is jött. De nehéz volt visszaszállni, nem voltak ehhez szükséges visszaesések, folyamatos volt a drágulás.
Például valaki eladta az OTP-jét 4500-on, azután 5000-5500 forinton visszavette, majd esetleg hatezren megint eladta. Most mit csináljon, ismét vegye vissza? Nem megy újra lefelé a részvény, ami vételi alkalom lenne. Nem maradtak ki teljesen az emelkedésből, 5-10 százalékokat fogtak vele, de nem ugyanannyit, mintha folyamatosan tartották volna a részvényeket.
A magyar kisbefektetők jellemzően nagyon rövid távon gondolkodnak. Míg Amerikában nem ritka a 10-20 éves kötvény vásárlása sem, nálunk még mindig sokszor csak fél-egy év a jellemző időtáv. De van javulás, a befektetési alapok, a tbsz vagy a nyesz számlák terjedése például erre utal.
P.: Ráadásul sokan kockázatkerülők is.
N. B.: Igen, sokan a kockázatot próbálják alacsonyan tartani, de az utóbbi időben kialakult egy olyan alacsony hozamkörnyezet, ahol magasabb kockázatú befektetések irányába mozdultak el a befektetők. A nulla közeli kamatkörnyezetben elkezdtek az ingatlanok és a műtárgyak, sőt az oldtimer autók irányába is menni, vagy például a használt órák piaca is emelkedést mutatott az utóbbi 2-3 évben.
P.: Alapvetően emelkednek a részvényárak, Mikulás-rali vagy Trump-rali van most? Kitart még egy darabig?
N. B.: Az idén nagyon sok olyan esemény volt, ami a befektetőket óvatosságra inthette, mint a Brexit-szavazás vagy Trump győzelme. Amerika azonban egyértelműen vonzza a befektetőket, az amerikai részvények iránt erős az érdeklődés, és ez valószínűleg 2017-ben is így fog maradni.
P.: Lehet, hogy ez a dollár hagyományos menedékdeviza-szerepe miatt is így van? Annak ellenére is, hogy éppen az USA-ban nőtt meg a politikai bizonytalanság az elnökválasztás után. (Menedékeszközökről és a dollárról olvassa el előző interjúnkat is itt.) Az amerikai változások lehet, hogy a világ többi részében még nagyobb viharokat okoznak.
N. B.: Szinte biztosan lesznek Donald Trumpnak olyan intézkedései, kijelentései, amelyek megbolygatják a tőkepiacokat. Az amerikai dollár és részvénypiac a nyertese lehet a jövő évnek. A jelenlegi Mikulás-rali így inkább Trump-rali, ami akár hosszú távon is kitarthat. Európában a Brexit gyakorlati lebonyolítása, az EKB mennyiségi lazításának kivezetése, különböző országokban a választások mind-mind olyan kockázatokat hoznak, amelyek a befektetőket inkább az USA felé terelik.
P.: Lehet, hogy akkor Európában jó vételi lehetőségek kínálkoznak majd jövőre?
N. B.: Igen, nem tartom kizártnak például, hogy a német DAX index tízezer pont alá süllyedjen, jöhetnek jó vételi lehetőségek az európai tőzsdéken. Amerikában a kisebb társaságok részvényei mehetnek majd fel, Európában pedig a stock picking, a részvénykiválasztás lesz a fontos.
Ha újabb problémák merülnek fel az európai bankrendszerben, akkor az európai bankszektor jó vétellé válhat, például az Erste részvénye. Magyarországon a defenzívnek számító Richter lehet jó vétel, főleg, ha kissé visszacsúszik az árfolyama.
P.: Az USA-ban nem a mennyiségi lazítás (QE) kivezetése maga okozott tőkepiaci turbulenciát, hanem az, amikor a téma egyáltalán felmerült, illetve amikor a szándékot bejelentették. Európában tartunk már ebben a szakaszban?
N. B.: Lehetséges, hogy januárban ez hozza meg azokat a lefelé mutató hullámokat az európai piacon, amikről beszéltem. El kell kezdeni arról beszélni, mi lesz március után, és az EKB erről szóló nyilatkozata is okozhat részvénypiaci korrekciót.
P.: Európában vannak nagyon jó osztalékfizető részvények, mint a Daimler, ám az európai autóipar nagy kihívások előtt áll az elektromos autókra való áttérés miatt.
N. B.: A következő öt évben az autóiparban várhatóak talán a legnagyobb innovációk, nem is annyira az autók, hanem a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások miatt. Jöhet például az autómegosztás, a „car sharing”, hiszen sok embernek nem státuszszimbólum vagy a birtoklási vágy kiélésének eszköze a gépkocsi, hanem használati tárgy. Az ilyen ügyfeleknek sokkal inkább A-ból B-be való eljutásra lesz szükségük, nem autóra. Ehhez ma már megvan a technológia, ma is végig lehet úgy menni a rakparton egy megfelelő autóval, hogy nem kell a kormányhoz hozzányúlni, sem bármelyik pedált megnyomni. Innét kezdve inkább a szabályozói oldal a nagy kérdés.
P.: Például az autók engedélyezése, a felelősség kérdésének szabályozása?
N. B.: Pontosan. Ráadásul az lesz a nagyon nagy vívmánya az autóknak, hogy egymással is fognak tudni kommunikálni. Tudják majd például, mikor kell odaérni a kereszteződésbe, hogy ne legyen piros a lámpa.
Az autók értékesítése is átalakulhat, virtuális szalonokban, virtuális valóság segítségével is lehet majd terméket választani autószalon helyett, kiválasztani az extrákat, felszereltségeket. Egy másik innováció az lesz, hogy az emberek majd saját igényeikre szabhatják az autókat. Mindegy lesz, hogy melyik járműbe ülök be, a telefonomhoz csatlakoztatva mindig pontosan ugyanazt a kijelzőt fogom majd látni, ugyanazokat a funkciókat fogom tudni használni.
Azt az időt, amit az emberek az autóban töltenek, akár napi több órát is, sokan majd mással szeretnék tölteni, amihez pótlólagos szolgáltatásokat fognak kapni.
P.: Sok ember számára azonban az autó státuszszimbólum, vannak, akik szeretnek vezetni, vagy csak nem szívesen engedik ki a kezükből az ellenőrzést.
N. B.: Az első néhány alkalom, amikor tempomatos autóban ültem, amely tartotta a beállított sebességet, nekem is nagyon furcsa volt. Eltelt 5-10 év, mára ez is a mindennapok részévé vált, a hosszú távú utazásokat nagyban megkönnyíti. Az önvezető autóknál is biztosan lesz majd egy 5-10 éves átfutási idő, amíg meg nem szokják az emberek és meg nem bíznak bennük.
De a jövő trendjeire már most kell felülni, a részvénypiacon is már most meg kell keresni azokat a papírokat, amelyek a jövőben jól teljesíthetnek. Jelenleg a BMW és a Daimler látszik a leginnovatívabbnak a szektorban, az eladási számaikból is az látszik, hogy mind a dizájn, mind a termékválasztékuk tetszik a vásárlóknak.
P.: Egy tanulmány szerint 2024-től lehet tömegtermék az elektromos autó, vajon nálunk is így lesz, vagy lemaradunk ebben?
N. B.: Magyarországon a magánemberek egyelőre kevés elektromos autót vesznek, inkább a céges flotta-megoldások a jellemzőek. Míg külföldön sok helyen napelemmel is töltik az autókat, nálunk ez még gyerekcipőben jár. Ha megnő majd az elektromos autók elterjedtsége és fogyasztása, lehet, hogy a költségek is megnőnek. A dízelnél és a gázüzemű autóknál is láthattuk, hogy az elején jóval olcsóbb volt, mint a benzin, azután beárazták a kereslet alapján, és ma már sokszor többe kerül, mint a benzinüzem.
A Tesla is bejelentette, hogy már nem fogja ingyen adni az áramot a töltőállomásain. Sokáig még sokkal olcsóbb lehet az elektromos tankolás, mint a hagyományos, de nem lesz ingyenes.
P.: A befektetési alapok jelentős része, kötvényalapok, vegyes alapok, abszolút hozamú alapok a jó kötvényhozamokból élt az utóbbi időben. Mi lesz ezután?
N. B.: A kötvénypiacon a hozamok nagyon leestek az utóbbi években, nagyon sok pénzt lehetett keresni mind a hosszú állampapírokkal, mind vállalati kötvényekkel. Viszont ha egy nemzetközi kamatemelési ciklus elindul, akkor a hosszú állampapírok, vállalati kötvények ennek a vesztesei is lehetnek. Ha az alternatív hozam emelkedik, ezek árfolyama csökken. Ezért most csak a 3-5 éves állampapírokat javaslom, ez időszak alatt ugyanis nem várható akkora árfolyamváltozás, ami komolyabb veszteséget okozna.
De nagyon meg kell nézni, mely cég kötvényét vesszük meg, nem mindegyiknél van beárazva a kockázat mértéke az árfolyamba. A bankszektorban most is lehet olyanokat találni, amelyek visszafizetésével várhatóan nem lesz probléma, ugyanakkor 3,0-4,5 százalékos hozamot lehet velük elérni.
Donald Trump amerikai elnök négy nappal a félidős választások előtt jóváhagyta a júliusi texasi áradások károsultjainak szánt szövetségi segélyt. 
