Tart a rosszkedv, minden esik – mi marad, ingatlan, arany vagy kriptodeviza?

Az orosz elnök Moszkvában ma a várakozásoktól eltérően nem üzent hadat, nem mozgósított, nem jelentett be semmilyen nagyobb horderejű dolgot. Ez akár megnyugvást is hozhatott volna a tőzsdék számára, de nem így történt. Az elnök ugyanis a Nyugatot hibáztatta az orosz invázióért. A G7 szervezet pedig az orosz energiahordozókról történő leválást szorgalmazta a hétvégén, és szó van arról is, hogy a befagyasztott az orosz devizatartalékokat Ukrajna újjáépítésére fordítsák.

Ráadásul állítólag befagytak a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között. Enyhülésnek tehát semmi jele, így érthető, hogy az európai tőzsdék ismét esnek. A német mutató 0,8, a francia 1,2, a brit 0,9 százalékkal megy le. Az amerikai határidős indexek még nagyobb, 1,1-1,6 százalékos mínuszban vannak. A varsói WIG 20 1,6 százalékkal szánkázik le.

Itthon a BUX index viszonylag jól tartja magát, 0,7 százalékkal süllyed. Az OTP kissé emelkedik, 0,2 százalékkal, miközben a Mol 0,7, a Richter pedig 1,7 százalékkal gyengül. Nyertes a Rába és a Waberer’s 2-3 százalékos drágulással.

OTP-célárcsökkentés, forintgyengülés

Az HSBC 19 800 forintról 18 300 forintra vágta vissza az OTP részvényeire vonatkozó 12 havi célárfolyamát, az ajánlás továbbra is vétel – írta az Equilor Befektetési Zrt. A Richter pedig holnap hajnalban teszi közzé az első negyedévre vonatkozó eredményeit.

Az euró/forint 383,50, de a nap elején volt 384,60 is az árfolyam, vagyis fokozatosan lejjebb csúszik a fizetőeszközünk. A forintra brókerek szerint még mindig elsősorban a dollár hat, amelynek ereje nem tesz jót neki. A dollár pedig, ahogy a grafikon mutatja, olyan szinteken van, ahol 2016 vége óta nem járt az euróval szemben.

Nemsokára jön a Telekom-aukció

Szerdán jelenik majd meg a Magyar Telekom gyorsjelentése, azután pedig még egy fontos esemény jön a vállalat életében. A tavalyihoz hasonlóan idén is részvény-visszavásárlási aukciót rendeznek, ahol a nyereség egy részét (osztalék helyett) saját részvényekre fordítják. Ez tavaly ilyenkor ideiglenes élénkülést hozott a részvények kereskedésébe, árfolyamába.

A cég közleménye szerint legfeljebb 14,6 milliárd forint összértékben tervez részvényeket visszavásárolni 2022. május 17-én.

Az ár nem haladhatja meg a Társaság 2021. évi egyedi auditált beszámolójában szereplő egy részvényre jutó saját tőke értékét, azaz részvényenként 637 forintot.

Más részvényesek szerint a társaság nem törődik a kisrészvényesek érdekeivel, így az utóbbi áron inkább felvásárlási ajánlatot kéne tennie, és kivezetni a papírokat a tőzsdéről. Erről itt írtunk:

Fizikai üzletet nyit a Facebook

A Meta Platforms, a Facebook anyavállalata a napokban fogja megnyitni első fizikai üzletét, amelynek célja, hogy a VR (virtuális valóság) headsetet, az Oculus Quest 2-t népszerűsítse – írta az Equilor Befektetési Zrt. A vállalat tavaly tízmilliárd dolláros veszteséget könyvelt el a metaverzum fejlesztésével foglalkozó Reality Labs leányvállalatán. Egyes szakértők ugyanakkor azt gondolják, hogy elég lehet egy-két népszerű alkalmazás is ahhoz, hogy fellendítse a VR-használatot.

A gyorsjelentések sem hoztak megnyugvást

A gyorsjelentési szezonnak sincs vége, ami javíthatna a hangulaton. De ma például a német Infineon chipgyártó és a holland PostNL csomagküldő szolgálat részvénye esik a jelentése után nagyobb mértékben.

Az infláció fájni fog, és sokáig fog tartani

Aswath Damodaran híres közgazdászprofesszor és vállalatértékelési szakértő szerint az infláció szelleme kirepült a palackból, és a történelmi tapasztalatok alapján visszadugni hosszú időbe telik és jelentős fájdalmat fog okozni. Ezt a leckét tanulta meg az USA és más országok is a hetvenes években. Az S&P 500 index “belső értéke” szerinte majdnem pontosan megfelel a tényleges értéknek (4181 pontnál).

A szerző optimista forgatókönyvében az infláció átmenetinek, a gazdasági összeomlástól való félelem túlzónak bizonyul, a részvények kockázati prémiuma pedig gyorsan visszatér a szokásoshoz. A legpesszimistább forgatókönyvben a hetvenes évek ismétlődik meg, az infláció tovább emelkedik, a gazdaság recesszióba kerül, a kockázati prémiumok pedig megugranak. Ez pedig a részvénypiac további, közel 50 százalékos korrekciójához vezet.

A kriptodeviza-piaci fejleményekről lásd:

Ingatlan, arany vagy kriptodeviza?

Egy további veszély, hogy az infláció nemcsak a valutákba vetett bizalmat emészti fel, hanem minden pénzügyi eszköztől, a részvényektől és kötvényektől is elfordulnak a befektetők – írja Damodaran. A hetvenes években az arany és az ingatlanok profitáltak ebből. Most a szerzőnek mindkettővel kapcsolatban vannak kétségei. A kriptodevizák pedig még csak nem túl régóta léteznek, és inkább úgy viselkednek mostanában, mint a nagyon kockázatos részvények.

A héten fontos makrogazdasági adatok jönnek, lásd: