Miután egy év alatt 89-szeresére emelkedett a bitcoin nevű számítógépes fizetőeszköz árfolyama, Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed volt elnöke szerint „fenntarthatatlan magasságban” van – írta a Bloomberg. „Ez egy buborék” – jelentette ki a 87 éves szakember. „Belső értéke kellene legyen. De nagyon ki kell terjeszteni a képzeletünket, hogy rájöjjünk, mi is ez a belső érték. Én erre nem voltam képes, talán valaki más képes rá.”
A bankoktól és szabályozó hatóságoktól független bitcoin november 30-án 124,76 dolláron rekordárfolyamot ért el – folytatja a Bloomberg. A hírügynökség röviden utal rá, hogy a bitcoin egyre több befektető érdeklődését kelti fel, egyre több helyen fogadják el fizetőeszközként. Miközben nemrég egy kongresszusi meghallgatás meglepően pozitívan zárult vele kapcsolatban az USA-ban, fennáll a lehetősége, hogy elfogadják legitim fizetőeszköznek.
Kell-e nekünk belső érték?
„Nem értem, honnét jön a fedezete ennek a fizetőeszköznek” – mondta Greenspan. Szerinte nincsenek olyan fundamentális tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy valamilyen univerzálisan elfogadott fizetőeszközre váltsák. Ilyenek lehetnének a belső érték, vagy a kibocsátó személybe vetett hit vagy bizalom, akár kormányról, akár privát személyről van szó.
A volt jegybankelnök mintha elfelejtené, hogy a papírpénznek sincs belső értéke, önmagában csak egy fecni vagy jelek sora egy számítógépben. (Lásd keretes idézeteinket.) Az pedig, hogy valaminek az értékét sem kormány, sem magánszemély vagy cég, szervezet nem képes befolyásolni, a jelenlegi válságban, pénznyomtatással, pénzrontással jellemezhető körülmények között nem annyira hátránynak, hanem inkább hatalmas előnynek tűnhet sokak szemében.
Mi adja a papírpénz értékét? „Belső érték nélküli pénz – olyan pénz, amely financiális (pénzügyi) eszköz, értékének fenntartásában az iránta való bizalom és nem a termelési költsége játszik szerepet.” „A mai modern pénz belső érték nélküli pénz, ami mögött tehát nem áll ott az arany, azaz nincs aranyfedezete. A mai kor pénzének fedezete az az áru- és szolgáltatásérték, amit az adott gazdaság előállít, illetve nyújt egy adott időszak alatt.” „A modern pénz vásárlóértékéhez képest értéktelen papír- vagy fémdarab, ezért mondjuk rá azt, hogy belső érték nélküli pénz.” (Forrás: Mimi.hu ) „A pénznek, bármilyen pénznek azért van értéke, mert elfogadjuk egymás között csereként és értékőrzőként. A modern pénz, a papírpénz azért funkcionál, mert az állam kikényszeríti használatát, kötelez minket arra, hogy bármiféle tartozás fejében elfogadjuk… Ha mindenki elfogadja pénzként, akkor pénzként funkcionál.” (Forrás: Alapblog) |
Megint a kínaiak
A Bitstamp nevű tőzsdén csütörtökön kora délutánig 1135 dollárról 960 dollárra esett a bitcoin árfolyama, de közben megközelítette a 848 dollárt is. Az esésben nem csak Greenspan kijelentése játszhatott szerepet, sőt lehet, hogy az csak másodlagos volt. Szintén a Bloomberg tudósított arról, hogy a kínai hatóságok a bitcoin szabályozására készülnek, miután egy ál-tőzsde sok kárt okozott a befektetőknek.
IPhone és bitcoin
A bitcoin-tőzsdéknek (platformoknak) be kéne jelenteni a nagyobb tranzakciókat, azonosítaniuk kellene ügyfeleiket. A legnagyobb kínai, sőt talán világszinten is vezető tőzsde, a BTC China üdvözölte a terveket, szerinte a szabályozás jó a fogyasztóknak. És persze újabb lépés lenne a Bitcoin hivatalos kínai elfogadtatása felé. A kínaiaknak pedig egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a Bitcoin életében. Ugyanakkor a hírek szerint a kínai hatóságok nem egységesek a kérdésben, és vizsgálják, a továbbiakban hogyan szabályozzák azt.
A Bloomberg ezzel párhuzamosan arról is cikkezik, hogy a Bitcoin-boom hogyan érte el az iPhone-világot, mennyi Bitcoin-alkalmazás létezik már a telefonokra. De maga az a tény is, hogy a világhírű gazdasági sajtóorgánum már ennyire napi szinten foglalkozik a „kriptopénzzel”, sokat mond annak elterjedtségéről.
Big Bang után Bit Bang?
Még a bitcoin leglelkesebb hívei is elismerik, hogy a bitcoin árfolyama nagyon volatilis, a múltban is volt legalább kettő hatalmas, lufiszerű felfutás és gyors összeomlás az árfolyamban, 2013 március-áprilisban és 2011-ben. (Az első esetben sokszorozódás után 266 dollárról mintegy 60 dollárra, a második, régebbi esetben 30 dollárról 3-4 dollárra esett az ára.) Sokak szerint olyasmire a jövőben is számítani lehet, mások szerint a „Bit Bang” (Big Bang: nagy robbanás, ősrobbanás) csak most kezdődik. Az ellenzők vagy szkeptikusok továbbra is leggyakrabban a pilótajátékokat és a holland tulipánhagyma-mániát emlegetik.
A Bitcoin jövőjét elemzi Zsiday Viktor alapkezelő is az Alapblogon megjelent írásban. Értékéről, jövőjéről nem bocsátkozik jóslásokba, szerinte bármennyit érhet nulla és sok ezer dollár között. „A bitcoin értéke a belevetett hittel arányos, hasonlóan az aranyhoz. A bitcoin egy lottószelvény, és egyelőre az is marad” – teszi hozzá.
Tíz ok, amiért jobb a Bitcoin, mint a Fed A Cryptocoinsnews nevű oldal tíz pontban foglalta össze, miért jobb a Bitcoin-pénzrendszer, mint a Fed. A lista érdekes, bár az előnyöknek csak egy részével értünk egyet. Rövidítve: 1. Önkéntes. Míg a dollár elfogadását törvény írja elő, sőt a szerző szerint külföldön az USA katonai erejével is kikényszeríti, a Bitcoin önkéntes. 2. Decentralizált. Nincs olyan központi hatóság, amely megszavazza, hogy add a pénzedet a haverjainak – írják. Ráadásul nincs központi szerver, weboldal, amit le lehetne foglalni, fel lehetne törni. 3. Korlátozott a kínálata. A bitcoinok mennyisége mintegy 21 millió darabban van korlátozva, nem lehet bármennyit nyomtatni belőle, mint dollárból. 4. Átlátható (transzparens). Bármely eddigi bitcoin-tranzakciót nyomon lehet követni. (Csak másold be a publikus címet a blockchain.info oldalon, és kész – a szerk.) Eközben a Fed könyveiben állítólag sok ezermilliárd dollárnyi kétes követelést rejtegetnek. 5. Szabad piaci ára van. A Fed a dollár értékét a kamatokon és a pénznyomtatáson keresztül manipulálja, a bitcoinét csak a piac dönti el, még ha egyelőre nagyon volatilis is. 6. Adósságmentes. A Fed pénzrendszerét a világ legnagyobb átverésének nevezi a szerző, mivel minden egyes kibocsátott dollárra kamatot kell fizetni, amit még ki kell termelni a gazdaságban, és ez az egész lakosságot sújtja. A bitcoin ellenben kamatmentes és a tranzakciós díjai mikroszkopikusak. 7. Nem kell hozzá közvetítő. A Bitcoin-rendszerben nincs szükség közvetítőkre az átutalásokhoz, a pénz használatához, tárolásához, akik mindenért vaskos díjakat, jutalékokat számolnak fel. 8. Nincsenek csókosok. A 2008-as válságban a szerző szerint a Fed és az USA kormánya választották ki, kik lesznek a nyertesek és a vesztesek az általuk pumpált pénzeken keresztül. A Bitcoin-rendszerben csak az innováció és a termelés számít. 9. Nincs jövedelemadó. A Fed 1913-as megalakítását nem sokkal követte az USA-ban a jövedelemadó bevezetése. A kamatokon alapuló pénzrendszer az írás szerint nem maradhatott volna fenn az adó bevezetése nélkül. A Bitcoin csak önkéntesek segítségét igényli, és a jövedelem eltitkolható az adóhivataltól. (Ha mindenki ezt csinálná, összeomlana a társadalom – a szerk.) 10. Értéknövelő. A leértékelődő devizával (valószínűleg az inflációra gondoltak – a szerk.) a bérek a megélhetési költségek alá süllyednek. A Fed-rendszert nevezik az első számú felelősnek a szegénységért. (Nem mintha az azelőtt nem létezett volna – a szerk.) A bitcoin viszont deflációs pénz, fixált mennyisége miatt, ha a kereslet nő iránta, értéke is nő, miközben a Fed egyre több pénzt nyomtat és a világ országai elfordulnak a dollártól. |