Bár bizonyos szempontból a kritikusoknak lett igazuk és április közepén 266 dollárról szinte órák alatt esett 65 dollárra a bitcoin nevű sajátos számítógépes pénz ára, azóta – a kedd délutáni állapot szerint – szépen konszolidálódott valahol 120 és 160 dollár között. Így a pár centes árfolyamokat, a rendszer teljes összeomlását prognosztizáló kritikusoknak sem lett igazuk, és a több ezer dolláros bitcoin-árakat vizionáló lelkes hívőknek is sokat kell még várniuk.
Ezért nem adják ki a kezükből
Így aztán az üzlet megy tovább, a csak számítógépes jelekként létező elvont pénzzel tovább kereskednek, vállalkozások alakulnak rá a lehető leghamarabb, mert modern módon minden nagyon gyorsan történik körülötte. Korábban egyik hiányosságának az tűnt, hogy nem lehet shortolni és tőkeáttételes üzleteket kötni rá, ami korlátozza a spekulánsok mozgásterét. Márpedig sokan ugrottak bele spekulációs célzattal, lehet, hogy többen, mint akik valóban fizetnek is vele. (Főleg, mivel ha általános az a vélekedés, hogy az ára emelkedni fog, akkor senki sem adja ki szívesen a kezéből.)
|
| (Forrás: Bitcoincharts.com) |
A short üzletek hiánya korlátozhatja a bitcoinnal való spekulációt, hiszen ha valakinek nincsen belőle, mert túlzottnak tartja az árfolyamát, akkor nem tud esésre játszani. A short üzlet azt jelenti, hogy azt adjuk el, ami nincsen is nálunk, például úgy, hogy kölcsönkérjük, kölcsönbe kapjuk valahonnét. Vagy esetleg, ha maga a termék nem kell gazdát cseréljen, akkor légyegében egyfajta fogadást kötünk rá. (A Budapesti Értéktőzsdén is van hasonló, például a BUX indexre kötött határidős üzletek.) Később olcsóbban visszavásároljuk, így fölözve le a hasznot.
1. Startup-vállalkozás rajtja
A befektetők short eladásai fékezik a túlzott emelkedéseket, mert az eltúlzott árakat ezáltal csökkentik, amikor pedig bekövetkezik a várt esés, akkor vásárlásaikkal fékezik azt. De mindez nem teljesen egyértelmű, a shortosok néha okozhatnak erősebb mozgásokat is, például ha esésben még adnak is el, vagy emelkedésben kénytelenek vásárolni. Az biztos, hogy a forgalmat növelik.
Nos, vannak már erre szakosodott cégek. A Coinsetter nevű, magát New Yorkinak mondó startup-vállalkozás még nem nyitotta meg a kapuit, de honlapján arról van szó, hogy „bitcoin-devizakereskedelemmel” foglalkozik, és tőkeáttételes, valamint short üzleteket is lehetővé szeretne tenni a befektetők számára. Blogjukon érdekesek azok az angol nyelvű írások, amelyek arról szólnak, mennyivel nagyobb a bitcoin árfolyamának ingadozása – és így kockázata – a normál devizapiacokhoz képest, és mennyire lehet így tőkeáttételes üzleteket kötni. (A tőkeáttétel veszélyeiről itt írtunk.)
2. Sportfogadás vagy opciós üzlet?
Könnyebb helyzetben vannak azok a szolgáltatók, amelyeknek már van egy működő származékos piaci vagy devizapiaci vállalkozásuk, és csak ott kell kibővíteni a termékkört. Az Anyoption nevű cég állítása szerint 2008 óta van Cipruson bejegyezve, és egy speciális ágazatban, a bináris opciók területén működik. Ezek nagyjából azt jelentik, hogy fogadásszerűen csak két kimenetele van a dolognak: vagy elér egy bizonyos szintet, amit megtippelünk, vagy nem.
---- Kutya kolumbiai web-címen ----Kedden délután például, 146 dollár körüli azonnali bitcoin-árfolyam mellett, hasonló feltételekkel lehetett megtippelni azt, hogy május 15-ig eléri legalább a 158 dollárt az árfolyam, és azt, hogy legalább 130 dollárig süllyed. Mindkét esetet száz dollárért lehetett megjátszani, és siker esetén mindkettő 190 dollárt fizet vissza (90 százalékos nyereség). Ha viszont nem jön be, ugrik a száz dollár.(Képünk lejjebb.)
3. Ez egy kutya, kolumbiai webcímen
Mindez persze inkább a sportfogadásokra vagy a rulettre hasonlít, mint egy tőkepiaci üzletre, igen kockázatos és eredménye borzasztóan kiszámíthatatlan, elég csak ránézni a „deviza” március-áprilisi árfolyam-ingadozásaira. Extrém magasságokban vagy mélységekben levő árfolyamok esetén biztosan sokaknak ingerenciájuk támadhat ezzel játszani.
|
| (Anyoption.com) |
Az állítólag Mircea Popescu román szakember által működtetett, kolumbiai domain-en (.co végződésű web-oldalon) található Mpex származékos kereskedési plattform fapados kezelőfelülete a jelek szerint inkább programozóknak és hackereknek készült. A FAQ-ban (Gyakran Ismételt Kérdések, GYIK) a laikusok elriasztására alkalmas viccek mellett (például „ez egy kutya”, valamint „olvasd el ezt az egész vacakot, hogy ne pocsékold a bitcoinjaidat”) programozási szabványokról és tanácsokról, biztonsági kérdésekről is bőven is olvashat, már aki érti. Ettől azonban még lehet komoly piac is.
4. Vegyen bitcoint szeptemberre
Az ICBIT nevű bitcoin-tőzsde és határidős piac komolynak tűnik, szabályos határidős üzleteket kínál bitcoinra és még pár más termékre több hónapra előre. A weboldal svéd végződésű, ennek ellenére az angolon kívül csak orosz nyelven tud. A bitcoin/dollárnak volt határideje márciusra és áprilisra, és van májusra, júniusra és szeptemberre is, az árfolyamokat sajnos számlanyitás nélkül nem tudtuk összehasonlítani.
A szakirodalom, de az ICBIT nem hivatalos FAQ-ja is sokat foglalkozik a „counterparty risk”, a partnerkockázat fogalmával. Az ICBIT – ellentétben hivatalos tőzsdékkel, elszámolóházakkal – nem áll helyt azért, ha üzletet kötünk valakivel, és a másik fél nem tud vagy nem akar fizetni. A többi tőzsdéhez hasonlóan azonban alapletétet követelnek meg, és kényszer-értékesítik a fedezet nélkül maradó pozíciókat egy bizonyos szint elérésekor.
5. Ez még csak a béta-verzió
A Bitfinex is határidős kereskedéssel hirdeti magát címoldalán, valamint azzal, hogy egy felületen keresztül lehet kereskedni több bitcoin-adásvétellel foglalkozó helyen. A határidős, tőkeáttételes kereskedést úgy valósítják meg, hogy a felhasználók egymást hitelezik, ami már helyből eléggé kockázatosnak tűnik. Hát még, ha tovább olvassuk, hogy a dollárra évi 131,1 százalékos kamatra lehet hitelt kapni – ami nem éppen a biztonságos hitelkihelyezések jele. A bitcoinra viszont mindössze 7,2 százalékot fizetnek. ---- Erős kockázatok erős mellékhatásokkal ----
A két franciás nevű magánszeméllyel fémjelzett oldal saját bevallásuk szerint is még béta-fázisban (tesztelési, nem teljesen kész) szakaszban van, ez sem lehet túl megnyugtató a felhasználóknak.
A kockázatokról és mellékhatásokról...
A bitcoin-kereskedés veszélyeiről tanúskodik a Bitcoinica – és nem mellesleg több más kereskedési plattform – szomorú esete. A 2011 szeptemberében indított, szintén a bitcoin-árfolyamra származékos üzleteket kínáló cég 2012 márciusában és májusában hacker-támadások során sok ezer bitcoint veszített, és végül csődbe ment. (Pedig az első támadás után még talpra tudott állni, 43 ezer bitcoin elvesztése ellenére.) A bitcoin különböző kockázatairól az Alapblog is írt nemrég, egy ötrészes sorozat negyedik részében.
Amikor az oroszok Máltáról kezelik a bermudait
Újabb részletek kerültek napvilágra a – vélhetően eddig első és egyetlen – bitcoin-ba fektető befektetési alapról is. Az ETF-hez hasonló képződménynél egy befektetési jegy vagy más néven befektetési egység (unit) ára egy bitcoinnal egyenlő, és célja nem más, mint bitcoinok tárolása az ügyfél számára.
|
| (Icbit.se) |
Előnyei közé sorolják, hogy nagy mennyiségben lehet bitcoint vásárolni általa. Hátránya, hogy kell is, a saját bevallása szerint egyedüli forgalmazó Exante online brókercég csak legalább 100 ezer eurós számlákat enged megnyitni, és csak egyszerre minimum 10 ezer eurós bitcoin-befektetést. (Az alap vagy a brókercég díjtáblázatát nem sikerült fellelnünk.)
81 ezer bitcoin
Az alapot az Exante Máltán székelő, de oroszos és görögös nevű menedzserei kezelik, ám Bermudán van bejegyezve. Saját bevallásuk szerint már 81 ezer bitcoin van benne – ez jelenleg 11-12 millió dollárt ér –, és 3000 százalékos hozamot ért el az alap három hónapos fennállása alatt. (Ezt, ha friss az adat, alighanem valahogy úgy számolták, hogy durván 17 dollárról ment fel 145 dollárra az ár, azaz nyolc és félszeresére /plusz 750 százalék/, amit átszámoltak éves szintre, azaz megszorozták néggyel.)
Előnyként hangsúlyozzák azt is, hogy magas szinten kezelik a bitcoinnal kapcsolatos biztonsági kockázatokat, de ilyeneket minden piaci szereplő sűrűn hajtogat. Kérdés, a messze-messze székelő, offshore-jellegű cégek nem jelentenek-e maguk is túl nagy kockázatot.
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
