|
| (Archív fotó) |
Az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint az átlagos infláció tavaly 3,4 százalék lett, azok számára is érdekes lehet, akik Prémium Magyar Állampapírt – 2018-ig Prémium Magyar Államkötvényt – vásároltak, vagy most szeretnének abba befektetni, 3, illetve 5 éves lejáratra. Ezek ugyanis úgynevezett inflációkövető befektetési formák, ami azt jelenti, hogy azok kamata két tényezőből áll: a hivatalos éves átlagos fogyasztói árindex százalékos mértékéből, valamint egy előre meghatározott, s a futamidő során változatlan kamatprémiumból. A rögzített kamatprémium tehát azt jelenti, hogy az egyes sorozatok kamata évente az előző évi hivatalos infláció mértékével változik.
A Magyar Államkincstár mindig a kamatmegállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a KSH által hivatalosan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékét veszi figyelembe, a 2019-ben kibocsátott sorozatokra például a 2018-ast, ami 2,8 százalék volt, a 2020-asokra viszont már 3,4 százalékkal számol. Erre az aktuális értékre tesz rá kamatprémiumot, 3 éves futamidőre valamivel kevesebbet, mint az ötévesre. Fontos, hogy a kamatprémiumok sorozatonként eltérőek, de hogy ne alakuljanak ki jelentős eltérések, azok megállapításánál a kincstár figyelembe veszi az inflációt.
Például a még le nem járt sorozatok közül legrégebben – még Prémium Magyar Államkötvény néven – 2015 februárjában piacra dobott ötéves papírok még 4 százalékos kamatprémiumot fizetnek, ami az első évben gyakorlatilag meg is egyezett a kamattal, lévén, hogy az infláció 2014-ben -0,2 százalék volt (negatív pénzromlás esetén a szabályok szerint a kincstár 0 százalékkal számol). Ezzel szemben a legutóbb kibocsátott sorozatok kamatprémiuma már csak 1, illetve 1,4 százalék volt, miután az infláció közelítette a 3 százalékot.
A babakötvények kamata is az inflációt követi, a 2033-2038 között lejáró éves sorozatok egységesen 3 százalékos kamatprémiumot fizetnek, ami azt jelenti, hogy azok kamata az idei 5,8 százalékról 2021-re 6,4 százalékra emelkedik.
A 2015-ben kibocsátott két ötéves és a 2017-ben piacra dobott egy hároméves lejáratú papírra már nem vonatkoznak a KSH adatai, mivel azok az idén kifutnak. Az idén még le nem járó papírok kamatprémiumát viszont már a 3,4 százalékos 2019-es átlagos fogyasztói árindex dobja meg. Közülük elvileg a legjobban a 2021/I sorozatú, jövő októberben kifutó papírok gazdái örülhetnek, miután az inflációkövető sorozatok közül ennek lesz a legmagasabb, évi 6,65 százalékos kamata. De ezt csak akkor tehetik is zsebre egy az egyben, ha e papírt a jegyzést követően tartós befektetési számlára (tbsz) tették, ez esetben ugyanis az ötéves lejárat után hiánytalanul megkapják a kamatot. Ha azonban ezt nem tették, akkor 15 százalékos kamatadót kell fizetniük.
Egyszerűbb a helyzet, ha valaki a 2019. június 1-je után kibocsátott inflációkövető állampapírokból vásárolt, ezek után ugyanis egy tavalyi törvénymódosítás értelmében alapból nem kell kamatadót fizetni, még akkor sem, ha azokat nem helyezte a tulajdonosa tbsz-re.
Mindezek figyelembevételével lehet megállapítani, mennyire állják a versenyt az inflációkövető állampapírok a kincstár új csodafegyverével, a Magyar Állampapír (MÁP) Plusszal. Utóbbi az ötéves lejárata alatt 3,5 százalékról fokozatosan, egészen 6 százalékig emelkedő kamatot fizet, amely évente 4,95 százalékos átlaghozamnak felel meg. Bár mint alábbi táblázatunkból kiderül, bőven vannak olyan inflációkövető sorozatok, amelyek a következő kamatperiódusban többet fizetnek majd a MÁP Plusznál, az eddigi átlaghozamuk a korábbi évek (2014: -0,2, 2015: -0,1, 2016: 0,4, 2017: 2,4, 2018: 2,8 százalékos) éves átlagos inflációi miatt még a kamatprémiumukkal megfejelve is alacsonyabb.
Ha azonban tovább erősödne a pénzromlás, akkor ez a helyzet megváltozhatna, de hogy mikortól, az az infláció mértékétől függ. Mindenesetre a Magyar Nemzeti Bank a karácsony előtt publikált inflációs jelentésében csak 2020-ra vár a tavalyinál magasabb, vagyis 3,5 százalékos fogyasztói árindexet, 2021-re pedig 3,3, 2022-re 3 százalékot. Amitől persze a valóság mind a belső, mind a külső körülmények hatására akár jelentősen más számokat hozhat – a múltban láttunk már erre példákat.
Ukrajna további, „lehető legerősebb” támogatásáról beszélt a NATO-főtitkár a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója előtt. 
