A statisztikák szerint Ausztriában az év elején nem lódult meg annyira a foglalkoztatottak száma, mint más években, ami kissé a magyar munkavállalók adatain is látszik. Most is volt ugyan növekedés az őszi, szezonálisan gyengébb hónapokhoz képest, mint minden évben, de új csúcs nem született, mint például 2023 februárjában. Lehet, hogy a téli “síszezon” nem sikerült túl jól szomszédainknál?
Ausztriában januárban 124 820, februárban 126 169, márciusban 124 158 magyar állampolgárt foglalkoztattak. Ezek a számok jóval magasabbak ugyan, mint a novemberi 119 ezer, de ezúttal elmaradt a rekorddöntés. Júliusban ugyanis még mintegy ötszáz fővel magasabban, 126 656-nál volt a rekord. (A magyarok száma rendszerint a nyári és a téli idegenforgalmi szezon idején dönt új és új rekordot, bár nyáron gyakrabban, mint télen.)
Nem értük utol a németeket
Így a magyar foglalkoztatottak száma továbbra is kissé elmarad a németekétől, bár már volt rá példa, hogy átmenetileg utolértük őket. Most februárban azonban a német “vendégmunkások” száma majdnem elérte a 128 ezret, közel kétezerrel volt magasabb. Ám amint a fenti ábrán látszik, a trendvonalak alapján nagyon valószínű, hogy előbb-utóbb honfitársaink “átveszik a vezetést”, többen lesznek az osztrák munkaerő-piacon mindenki másnál.
Bár gyorsan bővül a volt jugoszláv utódállamokból érkezett dolgozók létszáma is, egyenként még nagyon messze vannak attól, hogy utolérjék a magyarokat. (Ha együtt számolná őket a statisztika, akkor viszont bőven nyernének.)
Háborús övezetekből érkeztek
Az orosz állampolgárságú munkavállalók száma csak lassan növekszik, pedig nagyon sokan bevándoroltak közülük korábban például Németországba. Az ukránoké annál gyorsabban (piros vonal a fenti ábrán), de így is csak mintegy 18 ezren vannak.
A fenti ábra alapján pedig a 2015-ös menekültválság óta folyamatosan nő, de még mindig alacsony az iraki, afgán munkavállalók száma. Még annál is jóval kisebb jelentőségű az iráni vagy iraki dolgozók részvétele a munkaerőpiacon.
Aki akart, már elment?
Sok szó esik arról, hogy a magyar munkaerőpiac tartalékai kimerültek, aki akart vagy tudott, már munkába állt, és aki akart vagy tudott, az már nagyrészt elment külföldre dolgozni. Talán ez is közrejátszik abban, hogy – ha csak kis mértékben is – lassulni látszik a magyar munkavállalók számának bővülése a “sógoroknál”. De így sem állt le.
Honfitársaink hagyományosan nagy számban dolgoznak a turizmusban és a kapcsolódó szektorokban, valamint ott, ahová lehet ingázni is Magyarországról. Hasonló a helyzet a németekkel, szlovákokkal, szlovénekkel és kis mértékben talán a csehekkel is.
A számok egyébként csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat mutatják. A részmunkaidős és önálló vállalkozói státuszban levők még valamelyest növelnék ezeket a számokat, de nem nagy mértékben.
Ausztria a magyarok fő célországa
Még mindig Ausztria a legkedveltebb azon magyarok körében, akik úgy döntenek, hogy elhagyják szülőhazájukat – írja a közszolgálati osztrák ORF magyar nyelvű oldala a KSH-ra hivatkozva.
A 2010 óta eltelt 14 évben összesen 324 179 magyar vándorolt ki az országból.
Magyarországról 2023-ban 33 700-an vándoroltak el, és ennek majdnem a fele, 15 600 Ausztriában kezdett új életet. (Az adatok kerekítettek és előzetesek.) Németországba 8150 magyar költözött 2023-ban, miközben az Egyesült Királyságba csak 900. A fennmaradó 9050 kivándorolt magyar által választott célországokat nem részletezik.
(Sok magyar pedig nem jelenti be, hogy kivándorol, így a KSH nem, vagy csak késve értesül róluk – a szerk.)
Kevés a visszavándorló
Az Egyesült Királyságba egyre kevesebben mennek új életet kezdeni, a Brexit óta nem vonzza a magyarokat – teszik hozzá. Bár a kivándorlók egy része időről-időre visszaköltözik Magyarországra, számuk az elmúlt 14 év alatt csak három évben haladta meg azokét, akik a kivándorlás mellett döntöttek. Ezek az évek 2019, 2020 és 2021.
Ebben valószínűleg nagy mértékben játszott közre, hogy ekkor voltak a Covid miatti lezárások, ami miatt sokan elveszítették a munkájukat. Illetve a Brexit, vagyis Nagy-Britannia kiválása az EU-ból, ami következtében szintén többen döntöttek amellett, hogy visszatérnek Magyarországra.
(Erről a statisztikáról írt részletesebben az Mfor.hu is.)
A KSH-számok és az osztrák foglalkoztatási statisztika között logikus módon jelentős eltérések vannak, hiszen az egyik a kint lakó, a másik a kint dolgozó személyeket jelöli. Az ingázók pedig nem laknak kint, a kint lakók egy része viszont nem dolgozik vagy nem alkalmazott (tanul, háztartást vezet, vállalkozik, nyugdíjas stb.).
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,62 pontos nyitás után emelkedett kedden délelőtt. 
