5p
Ebben az évben nem emelkedik a közmunkások bére, miközben a minimálbér 8 százalékkal növekszik. Továbbra is nyílik az olló a két dolgozói réteg keresete között, miközben vitathatatlanul növekszik a legszegényebb társadalmi réteg munkaerőpiaci aktivitása. A Policy Agenda elemzése szerint ugyanakkor ez a társadalmi egyenlőtlenség növekedését hozta.
Közmunka - a köz vagy a számok javára?

Gyakorlatilag 2017 eleje óta változatlan a közmunkások bére, miközben a minimálbér idén már 8 százalékkal növekedett. Ennek hatására 2018-ban a közmunkások a minimálbérnek 5 százalékát keresik meg, pedig ugyanúgy 8 órában foglalkoztatják őket. 2011-ben - amikor a második Orbán-kormány szétválasztotta egymástól a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért - ez az arány kb. 78 százalék volt, és már akkor is hatalmas felzúdulás volt az új bérrendszer ellen, ezt közölte a Policy Agenda a Privátbankár.hu-val.

Komoly tartalékok vannak, csak nem erre

A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy jelentős összegek benne maradtak a rendszerben. Az Országgyűlés 2017-re 325 milliárd forintot hagyott jóvá erre a programra, de ezzel szemben az első tizenegy hónap tényadatai alapján csak mintegy 240 milliárd forintot használtak fel. A kormány nyilvánvalóan tudta, hogy ezt a pénzt nem fogja elkölteni, ezért már márciusban arról döntöttek, hogy 40 milliárd forintot átcsoportosítanak aktív munkaerőpiaci programokra.

Elengedik a kezüketA kormány az idei évi költségvetési törvény javaslatában 100 milliárd forinttal kevesebbet szán a közfoglalkoztatásra, mint az idei tervekben szerepelt. Ezzel visszalépnek a 2014. évi szintre. Az a kérdés, hogy mi lesz a most közmunkán élőkkel, vagy a munkaerőhiány mindenre a megoldás? A Policy Agenda heti elemzésében ezt a kérdést vizsgálta. >>>

Ez a lépés szakmailag korrekt volt, hiszen ennek a pénzügyi forrásnak a szűkösségét jelzi, hogy ezen a jogcímen eredetileg csupán 16 milliárd forintot terveztek. Azaz a közmunkáról „átpakolt” pénzekkel három és félszeresére nőtt az elkölthető összeg. Ugyanakkor a november végi adatok alapján a pluszban átvitt 40 milliárd forintból csak 3 (!) milliárdot költöttek el.

Ennél érdekesebb azonban, és talán társadalompolitikai szempontból nehezebben vállalható döntés volt, hogy szintén a közfoglalkoztatotti kasszából év végén 27,5 milliárd forintot átcsoportosítottak tizenkét másik programra. Ezeknek a 90 százaléka a Népligeti rekonstrukciós programot, és sporttámogatásokat jelentette. Nagyságrendileg megmaradt még 50 milliárd forint a közmunkarendszerben, és ez az el nem költött összeg pedig mérsékelte a költségvetési hiányt.

Milyen hatása volt a közmunkaprogramnak?

Ahogy arról már korábban is írtunk, a kormány radikálisan elkezdte lefaragni a közmunkások számát, 2017-ben ugyanis az egy évvel ezelőtti állapothoz képest nagyjából 50 ezerrel kevesebben kaptak munkát. Emellett az eltelt években a minimálbéresek és a közfoglalkoztatotti bért kapók közötti olló folyamatosan nyílt, a mostani béremelés pedig tovább szélesíti a különbséget a társadalmi rétegek között.

Kedvező ugyanakkor, hogy a társadalom legalsó tizedébe tartozók között a 2011-es 14 százalékról 2017-re 34,5 százalékra nőtt az aktív keresők aránya. Ezt a réteget azonban főként a közmunkások alkotják, és az is tény, hogy az aktív keresők számának a növekedése az ő foglalkoztatásuk eredménye. A munkaviszonyból származó jövedelmek a háztartás szintjét nézve 2016 és 2010 között 45 százalékkal nőttek, de ezzel szemben az alsó tizedben csupán13 százalékkal. Jobban kifejezi a rendszer torzult fejlődését, hogy miközben 2010-ben a „kvázi középosztályba” tartozó háztartások háromszor annyit kerestek a munkájukkal, mint a társadalom legrosszabb helyzetű része, ez az arány 2016-ban négyszeresére nőtt. A középső és a legalsó réteg közti különbség 2016-ra 129 százalékosra nőtt, háztartási szinten.

A közmunkás nem ember?

A közmunkarendszer akkor hasznosnak ítélhető, ha a siker fokmérője az, hogy dolgozzanak minél többen. Ugyanakkor társadalmi egyenlőtlenséget növelő hatása ma már megkérdőjelezhetetlen, vélik a Policy Agenda szakemberei. Főként úgy, hogy bár gyakorlatilag ugyanolyan egy közmunkás munkaviszonya, mint egy „normál” dolgozóé, csak éppen sem jogokban, sem bérekben nem számítanak egyenértékűnek. Miközben a kormány munka alapú társadalmat szervez, éppen a munka meg nem becsültsége miatt romlik a társadalom legalsó rétegében számító majd 1 millió ember helyzete.

Az is egyértelmű, hogy ez tudatos döntés volt a kormány részéről. Költségvetési szempontból ugyanis megoldható lett volna a szükséges béremelési forrás előteremtése a közmunkások számára is. Ez azonban nem valósult meg, mert a kormány egy olyan téves ideát követ, amely szerint a közmunkás csak azért nem vállal „normál munkát”, mert kicsi a különbség a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér között.

Ki fog dolgozni? Egyre durvább problémával szembesül MagyarországA hazai gazdaság növekedése a kedvező globális környezetben 2018-ban is megmarad, jövőre 3,5-4% közötti GDP növekedést várhatunk, ami uniós szinten kifejezetten jó eredmény, a régióban azonban már koránt sem kimagasló. A legfontosabb hazai iparágak különböző kihívásokkal néznek szembe, ennek megfelelően eltérő mértékben fejlődhetnek jövőre, azonban az általános munkaerőhiány, illetve az uniós források elérhetősége szinte mindenhol fontos tényezőként jelenik meg, akárcsak 2017-ben. A cikk folytatását itt olvashatod. >>>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek A magánnyugdíjpénztárak megszüntetése megrendítette a bizalmat
Privátbankár.hu | 2024. május 17. 10:39
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a jelenlegi nyugdíjmegtakarítási lehetőségek nem elég ösztönzőek az emberek számára. A fiatalok nem nagyon használják az öngondoskodás elemeit, az idősebb generációknak pedig csökken a részvételi hajlandósága. Laptársunk, szintén a Klasszis Média csoporthoz tartozó Piac és Profit Nyugdíjszerviz című műsorának legutóbbi adásában Dr. Farkas András a Nyugdíjguru News szerkesztője, alapítója, Karácsony Mihály, a nyugdíjas parlament elnöke elemezte a magyar nyugdíjrendszer sajátosságait.
Személyes pénzügyek Fiatalok vs. idősek – így gondolkodnak a napi pénzügyekről
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 15:36
Az otthonról hozott példát még meghatározónak tartja, ám kevésbé adná azt tovább saját gyermekeinek az Y és a Z generáció. A baby boomerek mértékletesek, a fiatalok azonban már másképp gondolkodnak a pénzről: többet engednek meg maguknak, nyitottabbak az értéktálló befektetési formákra, és kevésbé szkeptikusak a hitelekkel.
Személyes pénzügyek Külföldön tőzsdézik, kriptózik? Figyeljen, mert a NAV is figyel
Privátbankár.hu | 2024. május 15. 12:29
Sok országból kap adatokat az adóhatóság, a kriptügyletekre pedig kiemelt figyelmet fordítanak - nagy bajba kerülhet, aki nem vallja be minden jövedelmét.
Személyes pénzügyek Hogy nézne ki, ha az eredeti könyvből kitépnének egy lapot és azt árvereznék el?
Kenessei András | 2024. május 14. 17:34
Az elmúlt években, néhány évtizedben úgy alakult a hazai árverési gyakorlat, hogy három időpont köré tömörültek a legnagyobb árverőházak aukciói: májusban tartották a tavaszi, szeptember-októberben az őszi, decemberben pedig a karácsonyi árveréseket. Május lévén most a tavaszi árverésekre figyelünk, azokon belül is elsősorban a festményekre és grafikákra.
Személyes pénzügyek Hoppá! Most mélyen a valódi értéke alatt lehet hozzájutni egy múzeumi ritkasághoz
Kenessei András | 2024. május 12. 17:31
Az elmúlt években, néhány évtizedben úgy alakult a hazai árverési gyakorlat, hogy három időpont köré tömörültek a legnagyobb árverőházak aukciói: májusban tartották a tavaszi, szeptember-októberben az őszi, decemberben pedig a karácsonyi árveréseket. Május lévén, most a tavaszi árverésekre figyelünk, azokon belül is elsősorban a festményekre és grafikákra.
Személyes pénzügyek Óriási roham indult: most mindenki ezt a kölcsönt akarja
Privátbankár.hu | 2024. május 11. 12:03
Közel másfélszeresére nőtt az első negyedévben a babaváró kölcsön új szerződéseinek száma.
Személyes pénzügyek Az OTP-nél már él a kötelező, automatikus napi átutalási limit
Privátbankár.hu | 2024. május 10. 11:08
Sok OTP-ügyfél most, az internet- vagy mobilbanki belépésénél szembesül azzal az üzenettel, hogy május 8-tól a pénzintézet biztonsági okokból automatikus napi limitösszeget vezetett be az átutalásokra, amit azonban a számlatulajdonosok bármikor módosíthatnak.
Személyes pénzügyek Döbbenetes számok: minden tizedik magyar felnőttet már sikerült átverni
Privátbankár.hu | 2024. május 9. 09:48
A hazai felnőtt lakosság többsége, 56 százaléka került már olyan helyzetbe, hogy interneten keresztül vagy bankok nevével visszaélve megpróbálták megkárosítani. Minden tizedik felnőttet sikerült is átverni.
Személyes pénzügyek Van valami, ami komoly előnyt jelenthet lakásvásárláskor, és nem kerül semmibe
Privátbankár.hu | 2024. május 6. 12:18
Akár a készpénzes vevőket is be lehet így előzni.
Személyes pénzügyek Határtalan veszélyeket lát az MNB
Privátbankár.hu | 2024. május 6. 11:04
Oda kell figyelni nyaralás közben is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG