Mit várhat, aki Ausztriában kapja a nyugdíjat?

(Fotó: Pixabay)

Ausztriában az idén a PVOE nyugdíjas-szövetség összefoglalója szerint sávosan emelkedtek a nyugdíjak, bruttó 1500 eurós nyugdíjig 2,2 százalékkal. Az 1500 és 2000 euró közötti sávban fix 33 euróval (10 300 forinttal), a 2000-3355 eurós sávban 1,6 százalékkal nőttek.

Afelett pedig fokozatosan nullára csökken az emelés, 4980 eurónál fogy el teljesen. A kisnyugdíjasok számára fizetett kiegyenlítő nyugdíjkiegészítést (Ausgleichszulage) 2,2 százalékkal emelik.

Az emelést egyébként a szabályok szerint alapvetően a 2016 augusztustól 2017 júliusig terjedő infláció alapján kellett volna megállapítani, ami a szervezet szerint 1,6 százalék volt. Valószínűleg a közelgő választásokra tekintettel, politikai okokból azonban már augusztusban úgy döntött a kormány, hogy a kisebb nyugdíjaknál magasabb, 2,2 százalékos emelést alkalmaz.

(Forrás: PVOE)

Irigylik a sógorokat

Ausztriában a nyugdíjak annyira magasnak számítanak, hogy a németek is komolyan irigylik őket. (Tegnapi cikkünk német, szlovák, román és más nyugdíjakról itt olvasható.) Igaz, a nyugdíjjárulék is magasabb, és gyakori vita van arról, hogy a jelenlegi rendszer egyáltalán fenntartható-e, és meddig.

Az új jobboldali koalíciós kormány mindenesetre szintén céljai közé vette a nyugdíjasok sorsát, az időskori szegénység visszaszorítását. Ezért többek között az idén az említett kisnyugdíj-kiegészítéssel az egyedül állók 909,42 eurós, a házaspárok 1363,52 eurós jövedelemhez kell jussanak. (Ez jelenleg 284 200, illetve 426 100 forint.) A Die Presse című lap szerint egyébként 2016-ban 211 ezren részesültek ebből a nyugdíjkiegészítésből.

Ezt tervezi a kormány

Az új kormány azt tervezi, hogy 30 szolgálati év után 1000, 40 év után 1200 euróra emeli a minimálnyugdíjat. (Családoknál 1500-ra.) Fokozottabban támogatnák a családtagjaikat ápolókat is, hogy az idősotthonokat kiváltsák.

Ausztriában a nyugdíjkorhatár 65 év, de a valóságban sokan előbb mennek nyugdíjba. Gondolkodnak, hogyan lehetne az aktív éveket növelni, tovább a munkaerő-piacon tartani az embereket.

Felengedett a szerb vezetés

Szerbia különleges eset. Itt 2014-ben a közszférában a fizetéseket tíz százalékkal, a nyugdíjakat pedig 22 százalékkal csökkentették, majd befagyasztották az IMF-el kötött megállapodás alapján –– írja az osztrák Die Presse. Az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, a rendőrségnél, katonaságnál azonban az idén év elejétől 10, az állami hivatalnokoknál pedig 5 százalékos béremelés volt.

A VajdaságMA délvidéki hírportál az őszi döntést követő cikke szerint a nyugdíjak is öt százalékkal növekedtek, így a 23 822 dináros átlagnyugdíj 1141 dinárral lett nagyobb. (Az így adódó 24 963 dinár az MNB tegnapi 2,64-es középárfolyama szerint 65 900 forint.) Emellett a közel 1,7 millió nyugdíjas novemberben 5000 dináros – 13 200 forintos – egyszeri segélyt kapott.

Idén is nagy emelés

A szabadkai Pannon RTV szerint 2018 végégig a közszférában dolgozók fizetései és a nyugdíjak 10 és 12 százalékkal emelkednek majd. Ezt nyilatkozta ugyanis Aleksandar Vučić a Happy televízió vendégeként februárban. (Vučić 2014-től 2017-ig Szerbia miniszterelnöke, 2017-től köztársasági elnöke – a szerk.) Egy március eleji hír szerint már szeptember 1-től jöhet az emelés.

Belusconi kutyákkal alakít

“Kutyaeledel, műfogsor és 1000 euró nyugdíj” volt a március eleji olaszországi választások előtt a Die Zeit német lap cikkének címe. Szerintük a választási kampány teljesen az irreális ígéretek irányába ment át, a választók és a politikusok nem vették egymást komolyan.

A címben említett ígéreteket, plusz például ingyen állatorvost egyébként Silvio Berlusconi tette. Szerinte ugyanis a kutyás nyugdíjasok boldogabbak, mint a többi. De más politikusok is nyugdíj-emeléssel és nyugdíjkorhatár-csökkentéssel kampányoltak. Ugyanakkor Olaszországban a nagycsaládok szerepe az idősgondozásban még mindig nagy – írta a német lap.

23 nyugdíjcsökkentés hét év alatt

Olaszországban nemrég a nyugdíjkorhatár emeléséről határoztak, a választási ígéretek között ennek a visszacsinálása is szerepel. A brit Express.co.uk szerint az ország költségvetésének 16 százalékát fordítja állami nyugdíjakra, ami a második legnagyobb érték Görögország után.

Görögországban nem a nyugdíjemelésről szólnak a hírek – már hét szűk esztendeje. A német nyelvű Griechenland-blog.gr listája szerint ez idő alatt 23 (!) darab nyugdíjcsökkentés volt, ami körülbelül 50 százalékkal, tehát felükre hozta le a nyugdíjakat. (Más becslések ezt 40 százalékra teszik.)

A görög átlag még magas?

Csakhogy az átlagos adózás előtti nyugdíjak (öregségi, rokkantsági stb.) átlaga még mindig 723,45 euró a tavaly augusztusi adatok szerint, ami 226 ezer forint, a magyarországi nyugdíjak közel kétszerese. Ha ebből lejön adó, és figyelembe vesszük az eltérő árszínvonalat, akkor is lehet, hogy a görög nyugdíjasok még mindig jobb helyzetben vannak, mint a magyarok.

Árnyalja a képet, hogy a görög öregségi nyugdíjra leszűkítve az ennél magasabb, 817,24 euró volt, de a medián csak 661,43 euró (207 ezer forint). Ez azt jelzi, hogy sok kiemelkedően magas nyugdíj húzza fel az átlagot, a többség az alatti összeget kap. A szegénység még nagyobb. (A medián középérték, aminél a személyek fele többet, fele kevesebbet kap. Sokszor reálisabb, mert nem torzítják úgy a kiemelkedő értékek, mint az átlagot.)

Lengyel barátaink veszekszenek

Nem sikerült megállapítanunk, mennyivel változtak a nyugdíjak Lengyelországban mostanában, a legfrissebb hivatalos statisztikájuk 2016-os. Csak azt, hogy a kormány idén is növeli a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadásokat. Tavaly csökkentették a nyugdíjkorhatárt – nagyjából az egész világgal szembe menve, visszacsinálva egy korábbi reformot –, idén pedig újfajta, vállalati jellegű nyugdíjtakarékossági pillér tervével álltak elő.

(Egy több kelet-közép-európai országot és nyolc évet felölelő kutatásról itt számoltunk be, annak alapján Magyarország inkább elmaradt versenytársaitól.)