A kockázatkerülés eközben folyamatosan csökken, az eddig nagyon kis kockázatú, főleg német állampapírokba menekülő tőke elkezdett visszaáramlani kockázatosabb befektetésekbe, ennek köszönhető a magyar állampapírok iránt megnövekedett igény is. Ennek ellenére nem csökkentek lényegesen a hazai állampapír-piaci hozamszintek.
Tovább az abszol-úton
Nehéz a befektetőknek megfelelő portfóliót kínálni a változékony helyzetben, erre jók az abszolút hozamú stratégiák. Egyszer a részvény, máskor az árupiaci termék, megint máskor a kötvény jó, de a shortolásra is szükség lehet. A legnépszerűbbek az abszolút hozamú stratégiák között is az alacsonyabb kockázatúak, a Pioneer ügyfelei nem szeretik a nagy kilengéseket a hozamban, a veszteségeket rövidebb távon is nehezen tűrik. Inkább minden évben stabil 5-10 százalékos hozamot szeretnének – hangzott el.
A végtörlesztés és egyéb események tavaly átrendezték a hazai középosztály megtakarítási helyzetét, és még nincsen vége. Egyes adatok szerint 1355 milliárd forintot, a devizahitel-állomány 23 százalékát törlesztették, ennek jó részét megtakarításokból, készpénzből, külföldön levő megtakarításokból, csak kis részét hitelből. Jelentősen csökkent a lakosság devizahitel-állománya.
Agresszív betéti ajánlatok várhatók az idén
Ráadásul a magasabb jövedelmű középosztály számára az szja-változások is javították a rendelkezésre álló jövedelmet. A devizaadósság és a többi probléma átrajzolták a lakosság hitelekhez való hozzáállását is. Például a tandíjrendszer átalakítása ellenére, az ingyenes férőhelyek szűkülése és a kormány diákhitel-bővítési programja ellenére kevesebben jelentkeztek diákhitelért, a diákok nem akarnak eladósodni.
Ennek alapján úgy gondolják, hogy a megtakarítások, különösen a rendszeres megtakarítások iránti igény nőni fog 2012-ben, de ezekért nagyon erős lesz a verseny. A bankrendszer agresszív betéti ajánlatokkal van a piacon, a kormányzat is egyre jobban szeretne állampapírt a lakosság felé értékesíteni, az alapkezelők és a biztosítók is igyekeznek az elszenvedett nagy vagyonkiesést kompenzálni.
Várhatóan kevesen lépnek majd vissza az állami rendszerbe
Március végéig lehet visszalépni a magánnyugdíj-pénztári rendszerből az állami rendszerbe, de arra számítanak, hogy aki a maradást választotta, az ezt tudatosan választotta, így kevesen lépnek majd át. Egyelőre csak a bizonytalanság a biztos, ami nem segíti a döntéshozatalt. A magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak megkülönböztetése anakronisztikussá vált, nem indokolja semmi a megkülönböztetést, erre a kormányzat részéről is voltak utalások. A magánnyugdíjpénztárak nagyon hasonlítanak úgy az önkéntes pénztárakhoz, mint a befektetési alapokhoz, megtakarítási programokhoz. Racionális lenne, ha a magánnyugdíj-pénztári pénzeket más formákba terelnék át, mint az önkéntes pénztárak vagy a NYESZ-számlák.
Jó lenne csökkenteni az adminisztrációs terheket
A magánnyugdíj-pénztárak, mivel kötelező járulékot a kormány többé nem szeretne átengedni a magánnyugdíjpénztári rendszerbe, elveszítették társadalombiztosítási funkciójukat, és az önkéntes pénztárakhoz idomult – hangzott el. Így leegyszerűsítené és sokkal olcsóbbá tenné a rendszert a két forma összevonása. A pénztárak vagyonkezelési tevékenysége pedig a befektetési alapokéhoz hasonlít, így logikus lenne a két ágazat szabályozásának közelítése egymáshoz. Jó lenne csökkenteni az intézmények bonyolultságát és adminisztrációs terheit, de az adókedvezmény és a költségek maximálása is szükséges.
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
