|
| (Fotó: Pixabay) |
Az osztrák nyugdíjrendszer híresen nagyvonalú. Olyannyira, hogy még a szintén jómódú németek is gyakran panaszkodnak, hogy miért kapnak sokkal kevesebb nyugdíjat hasonló fizetés vagy munkakör után. Ám ez az osztrák államra súlyos terheket rak.
Így 2017-ben 53 milliárd eurót, az osztrák GDP 14 százalékát fordították nyugdíjcélra, ami a fejlett ipari országok között az egyik legmagasabb, talán csak Franciaország múlja felül. Legalábbis a Der Standard cikke szerint, amely hozzáteszi, hogy 2018-ban minden negyedik költségvetési euró nyugdíjakra ment el szomszédainknál.
Eközben ráadásul a jelenlegi kormánykoalíció “minden idők legnagyobb adóreformját”, a gazdaság tehermentesítését, a munkabér terheinek leszorítását ígéri. Igaz, a Die Presse pénteki online vezércikke emlékeztet arra, hogy az előző kormányok pénzügyminiszterei is sorozatosan hasonló hangzatos tervekkel léptek hivatalba annak idején...
Ne legyen 30 év a nyugdíj?
A magyar rendszerhez hasonlóan az osztrák is elsősorban a “kirovó-felosztó” rendszer szerint működik, vagyis a nyugdíjakat az aktív járulékfizetők és foglalkoztatóik befizetéseiből fedezik. A várható életkor azonban nő, közben ráadásul a fiatalok is egyre később állnak munkába. Így egyre hosszabb nyugdíjas időszakot kell finanszírozni, ami egyre nehezebb – legalábbis ettől félnek.
Így aztán az, hogy kinek meddig kell dolgoznia és mennyi nyugdíjat kap, egyre inkább központi, mindenkit érintő, politikai kérdés. A napokban a kormányzó konzervatív ÖVP két vezetője is a későbbi nyugdíjba menetel mellett szállt síkra, Josef Pühringer és Ingrid Korosec. “Hosszabb távon nem működik az, hogy az emberek 30 évig vagy még tovább nyugdíjban vannak” – mondta az utóbbi a Der Standard szerint.
Elvileg és ténylegesen
Mielőtt megemelnék a nyugdíjkorhatárt, először a tényleges nyugdíjba vonulási időt kéne az előírásokhoz közelíteni – mondta viszont Pühringer az ORF állami média riportja szerint. A korhatár elvileg 65 év a férfiaknál és 60 a nőknél, az osztrákok átlagosan 61,8 évesen mennek nyugdíjba.
(A tényleges nyugdíjba vonulási idő és a nyugdíjkorhatár közötti szakadékról itt írtunk korábban. Magyarország esetében viszonylag kicsi a különbség. Idén nálunk elvileg az 1955-ben született személyek mehetnek nyugdíjba, akik 64 évesek lesznek.)
Tenni kell valamit
Az osztrák baloldali SPÖ élesen tiltakozott a korhatár-emelési tervek ellen, mondván, hogy az ötven év felettiek körében a tartós munkanélküliség nőttön nő. Ezért egy ilyen lépés csak egy burkolt nyugdíjcsökkentéssel lenne számukra egyenértékű.
A szintén ellenzéki, liberális Neos szóvivője szerint az osztrák nyugdíjrendszer sürgős javításra szorul, a jövő generációi érdekében nem kéne tovább várni ezzel. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi kilenc évben az osztrákok várható életkora 1,5 évvel nőtt, eközben nem változott az a szolgálati idő, amivel nyugalomba vonulhatnak.
Ne legyen fix korhatár?
A Neos egyébként a rugalmas nyugdíj (Flexi-Pension) híve, ami azt jelenti, hogy az emberek megválaszthatnák, mikor akarnak nyugdíjba menni. Ha korábban, akkor azonban kevesebb nyugdíjat kapnak, ha pedig később, akkor több járna nekik. (Hasonló lehetőség Németországban már adott.)
A társadalom elöregedése ellenére egyébként az osztrák munkaerő-piac egyelőre egészséges, bővül (ahogy a német is), ami a nyugdíjpénzekre is kedvezően hathat. Ennek fő oka a migráció lehet. Ahogy hónapról hónapra körüljárjuk, év/év alapon több tízezer új munkahely képződik. A legutóbbi adatok szerint novembertől novemberig 77 ezer új állás jött létre. Ebből 52 ezret töltöttek be külföldi állampolgárok.
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
