Láma a rózsakertben – Stájerország eldugott gyöngyszeme

Ma is elég nehéz megtalálni Herbersteint, de régen éppen ennek köszönhette létét ez a gyönyörű kastély, állatpark és kert. Rejtett életmódja miatt több mint nyolcszáz évig el tudta kerülni a különféle nemzetiségű és indíttatású hordák pusztítását. Hogy a turistákat is kibírja-e, az a jövő zenéje.

Vadaspark és reneszánsz kerengők

Herberstein a Feistritz folyó szurdoka felett emelkedik meredeken, egy sziklanyelven. A XIII. században emeltette itt az első várat Herwig, Stubenberg grófja. Az 1290-ben a Herberstein família kezébe kerülő épület a több évszázados gondos bővítgetés és szépítés során pompás bejáratot, árkádsoros udvart kapott. Az 1300 körüli időkből maradt fenn az öregtorony és mellette egy kétemeletes lakóház.

Ez ma a vár nyugati szárnya, a többi rész később, a XV-XVI. században épült. A kezdetben várárokkal körülvett torony később két belső udvaros várkastéllyá alakult, reneszánsz olasz kerengőkkel. Mindez mai napig a grófi család magántulajdona – a leszármazottak is itt élnek.

A romantikus stájer kastély – amelyet 1960-ban nyitottak meg a látogatók előtt – főként három stílustörténeti korszak, a gótika, az olasz reneszánsz és a barokk jegyeit hordozza magán. Az impozáns történelmi kertek, a múzeumok, az izgalmas vadaspark és a modern látogatóközpont együttese mindössze ötven kilométerre található a magyar határtól.

Keleten nyílik a vár pompás bejárata, két négyszögletű torony között. A tágas udvart toszkán oszlopokkal tagolt csodás árkádok teszik igazán középkorivá.

Két óránként indulnak a csoportok, hogy szakértő vezetővel bejárhassák a korabeli bútorokkal, festményekkel berendezett termeket, majd sétálhassanak a pincében, a fegyvertárban, a reneszánsz stílusú kerengőkben és felfedezhessék a titkos zugokat.

Figyelemre méltó a tágas lovagterem, amelyet a XVII. század végén rendeztek be. Az 1670-ben épült Szent György-kápolna és a XIV. századbeli, korabeli freskókkal díszített, gótikus Katalin-kápolna legalább olyan érdekes, mint a középkori konyha, és a hálószoba a hitvesi ággyal.

A kastély szobái korhűen vannak berendezve, az egyik kis asztalon a fényképtartóban a família ma is élő tagjai láthatók, amint kezet fognak az angol trónörökössel.

Ami a legmegkapóbb talán, az a lugas, amely egészen szeptember végéig roskadozik a virágoktól. Több száz rózsafajtát telepítettek ide, ez volt a grófkisasszonyok kedvenc virága. Olyan fajta is létezik, amelyet a családnév és a helyszín után herbersteini zöldnek neveztek el. Amikor ott jártam, szelíd lámák imbolyogtak a rózsalugasok között.

Kis filagória, padok, pavilonok, teraszosan kiépített szintek és a francia kertekre emlékeztető, mértanilag megrajzolt ágyások fogadják a látogatót. Páratlan a négyszínű park: az emóciók, a temperamentum, a hangulat és napszakok alapján külön ültették a sárga, kék, fehér és zöldes szirmú szépségeket. A nemes hölgyek hangulatuktól függően választották ezeket sétahelyül. A kertbirodalom híres a különleges dáliáiról is.

Tamarin, sziamang és dzseláda

Herberstein igazi szenzációja, hogy több mint 700 állat él itt, 90 fajt képviselve. Az állatok a világ minden tájáról érkeztek, Skandináviától Afrikán, Ausztrálián és az Andokon át Nepálig. Csak néhány faj közülük: oroszlán, gepárd, vörös panda, dámszarvas, hiúz, fehér farkas, arapapagáj, kétujjú lajhár, gyapjasfejű tamarin, emu, kenguru, láma, gödény, sziamang, dzseláda, sarkantyús teknős – a legtöbbjük védett.

Osztrák „őshonos” állatok is láthatók itt, mint a fehér barokk szamár és az uráli bagoly.

Az afrikai madarakat bemutató madárház legnagyobb, kis csobogóval és vízeséssel ellátott röpdéjébe a látogatók is bemehetnek. Az ornitológusok ismerik csak fel az itteni különleges fajokat, a pirosfülű pillangópintyet, a kétszínű szarkapintyet, az aranymellű asztrildot, a vörös amarantot, az ezüstcsőrű pintyet, az  orix-szövőmadarat, az álarcos gerlét, illetve a sárganyakú frankolint. A röpdében egy kisebb üvegablakon át megtekinthetők földieperfejű törpepapagájok, a jákópapagájok (Psittacus erithacus) és az örvös vagy kis sándorpapagájok.

Gepárdebéd sílifttel

A látványos etetések különösen népszerűek, főleg a gepárdoké, mert egy sílift szállítja nekik az ebédet, amelyet el kell kapniuk. Az állatbébik megfigyelése az egyik vonzereje a helynek, főleg a kicsik körében.

Negyvenhat hektáros területével Közép-Európa egyik legnagyobb vadasparkja ez, ami egy nap alatt nehezen járható be. De legalább nincs negyven fok, mert egy szurdokban fekszik.

Az elmúlt évtizedekben a park sokat fejlődött, igazodva a 21. század kívánalmaihoz. A mai jelszó az élet, a fajok és az élőhelyek sokszínűségének megőrzése. Az új Biodiverzitás Háza és a tájba építészetileg beleillő öt szabadtéri állomás, valamint a kilátóterasz közvetlen közelről hívja fel a figyelmet a természet csodáira.

A Steiermark Schau mobil pavilon elvezet minket egészen a planetáris szintig, és az égboltra, a légkörre fókuszál. Az itt látható kiállítás az éghajlattal és az űrkutatással kapcsolatos témákkal foglalkozik. És alig egy éve bővítették ki a kicsiknek szóló szolgáltatások sorát a „Herbie's Spielewelt”-tel, amely egy 1100 négyzetméteres területen lévő beltéri játszótér.

A vadaspark az egész birtok mintegy 90 százalékát foglalja el, 500 ezer négyzetméteren. A legtöbb épületbe a látogatók nem mehetnek be, de üvegablakon keresztül az állatok a belső férőhelyükön is megtekinthetők. A szabadban élő vadállatokat drótkerítések választják el a látogatóktól.

A belépőjegy magában foglalja a kastély egy részében a vezetett túrákat, a belépést a történelmi kertekbe, az állatparkba és a múzeumba, amely Bruno Giancorli műveit mutatja be.

Az éttermet is jellemzi a környezetvédő bioszemlélet, szinte csak helyben készült alapanyagokat használ a séf. A kertben termett gyümölcsökből készülnek a szörpök befőttek, és a mézet is itt pergetik. Ez azért is fontos, mert télen akkora szokott lenni a hótömeg, hogy napokig ki sem lehet lépni az épületből.

Ha el akarunk látogatni Herbersteinbe, mindenképpen tájékozódjunk előbb a nyitva tartás felől, mert október végétől márciusig a belépés korlátozott.

A Világjáró többi cikkét itt érhetik el.