Attól kezdve, hogy tavaly kitört a Trump-féle politikai botrány a „zöld föld” körül, még inkább megugrott az ide irányuló turisztikai forgalom – a két-három évvel ezelőtti számokhoz képest is, pedig az utóbbi években már kezdett népszerű lenni, mint „egzotikus” úti cél. A Travel and Leisure című amerikai lap munkatársai részletes beszámolót közölnek egy igazi Északi-sarki túráról, amely hiába számít luxusnak az ára alapján, a körülmények ezúttal zordak és embert próbálók. De ezzel tisztában van mindenki, aki oda tart.
Ha valaki nemcsak messziről, egy hajó fedélzetéről akarja megpillantani ezt az óriási jeges birodalmat, annak nem árt megtanulni a vadászat minden csínját-bínját – elsősorban életmentő céllal, hiszen az itteni állatvilág nagy része védett. Azzal is tisztában kell lenni, hogy Grönland nem teljesen jéggel fedett, sosem volt az, sőt, egyre nagyobb mértékben olvad a jégtakaró.
A jegesmedvék nagyon is valós veszélyt jelentenek a világ ezen részén, és a bálnák hangja is félelmetes. A túratársak váltakozó műszakban figyelik a medvéket egész éjszaka, fáklyákkal és síppal felfegyverkezve, hogy ha kell, figyelmeztessék a többieket. Az őslakos inuitoknak van egy szavuk erre az érzésre: ilira, ami nagyjából annyit jelent, hogy „rémület és kúszó félelem”.
Fotó: Pexels
Még nem tudni, milyen hatással lesz a turizmus a felmelegedésre
De ez nem tartja vissza a merészebb turistákat – ma már ide is szerveznek expedíciókat, köztük a Hinoki Travels ökoturisztikai utazási iroda. A kalandos út során először egy kelet-grönlandi inuit falut látogattak meg a csapat tagjai, ahol 220-an laknak. Kulusuk az azonos nevű szigeten található, közvetlenül az Északi-sarkkör alatt. Az évente Grönlandra utazó 140 ezer ember többsége tengerjáró hajókkal csak a sziget nyugati és déli részét fedezi fel. Évente kevesebb mint ötezer látogató landol Kulusukban – ez a kis falu ugyanis repülőket is fogad. A fővárosban, Nuukban tavaly nyílt meg az új, modern repülőtér. A nyáron hetente kétszer ide érkező légi járatok – és általában a turizmus – miatt azonban sokan aggódnak a környezetre gyakorolt, egyelőre még ismeretlen hatások miatt.
Az Északi-sarkvidék közel négyszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, a jégtakarók és a gleccserek olvadékvize pedig jelentős mértékben hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez. Ezért a Hinoki Travels kajakkal és gyalogosan ismerteti meg a vidéket a bátor jelentkezőkkel. A távoli kempingekbe csak motorcsónakkal lehet eljutni. A nehéz csomagok többségét ilyenkor túrafelszerelés, speciális szerszámok és fagyasztva szárított élelmiszer teszi ki.
Fotó: Pexels
Tudta, hogy a kajak inuit szó?
A házakat, a kis repülőteret, a vegyesboltot és az iskolát leszámítva Kulusukban nincs semmi más. Az itt élők elsősorban halásznak, fókákra és bálnákra vadásznak, illetve az ide érkező turistákat és az áruszállítmányokat fogadják.
Az expedíció tagjai kajakban eveznek ki a Tunu Soundba, a hat mérföldnyire lévő Apusiaajik-gleccser fehér nyelve felé. Talán kevesen tudják, de Grönlandon találták fel a kajakozást: a sarkvidéki népek évezredek óta használják a qajaq nevű, eredetileg vadászatra szánt gyors hajót, amely bálnacsontból és uszadékfára feszített fókabőrből készült.
A turistákat sokszor kutyaszánon viszik fel a gleccserre, ahogyan azt a 800 évvel ezelőtt itt letelepedett inuitok is tették. Akkor a gleccsereket természetesen nem kutatták, csak együtt éltek velük – ma viszont minden évben mérik a jégtömbök nagyságát. Egy kutató szerint az egyik gleccser az előző nyár óta majdnem két méter jeget veszített. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, felgyorsul a jég mozgása az óceán felé.
A hőmérséklet-növekedésnek már most is komoly következményei vannak errefelé. Nemrég majdnem ráomlott egy barlang egy turistacsoportra Izlandon – adta hírül az expedíció vezetője. Ezért fontos, hogy a turistákat mindig helyi idegenvezető kísérje, aki képes „olvasni” a jégből pusztán ránézésre, és tisztában van a helyi időjárás változásainak jeleivel.
A hat éjszakás, nem veszélytelen kaland ára a Hinoki Travelsnél 6750 dollártól kezdődik. Ezért viszont túrázni lehet a síkos lejtőkön és a jeges morénák mezején, és megpillantani a niviarsiaq, Grönland nemzeti virágának apró csillagait, amelyek a legkeményebb jeget és földet is áttörik. Szikláról sziklára ugrálni kis patakokon keresztül, sétálni a szivacsos tundrán, miközben a turisták feje fölött tökéletes V-alakzatban repülnek a vörös mellű récék.
Az étkezés tipikusan helyi, bár Michelin-csillagos étterem is található a világ legnagyobb szigetén. Autentikus vacsora a serpenyőben sült, frissen fogott tőkehal, amelyet egyedülálló zenés műsor kísér. A helyi idegenvezető egyszer csak felbukkan jegesmedve-szőrmenadrágban és fókabőr csizmában, és egy hagyományos inuit dobot ver, amely favázra feszített medvegyomorból készült. A zene ütemére egy szomorkás Tunumiit dalt énekel a helyi madarakról, miközben az északi fény zöld tűzként hullámzik az égbolton. A napsütéses napokat kifogni nagy szerencse errefelé, mert inkább a jéghideg eső és a tomboló szél a jellemző. Ez azonban nem tántorítja el azokat, akik már a világ minden táját bejárták, Dubaitól Baliig.
Megírta levelét Brüsszelbe. 
