A COVID-19 világjárvány az élet minden területére, így a gazdaságra is hatással volt. A pandémia ugyan véget ért, de a koronavírus-járvány 2023 novemberéig világszerte összesen csaknem 772 millió igazolt megbetegedést és mintegy 7 millió halálesetet okozott.2 Az olyan fertőző betegségek, mint a COVID-19 a gazdasági növekedés lassulását és a termelékenység csökkenését eredményezik.3
A medicalonline.hu egészségügyi portálon publikált egészséggazdasági elemzés szerzői – a Med-Econ Humán Szolgáltató Kft. egészséggazdasági elemzői: Dózsa Csaba László, Tóth Melanie Éva, Cseh Borbála – a költségek pontosabb becslésére gazdasági, epidemiológiai, egészségügyi igénybevételi és költségadatok alapján kidolgoztak egy hatásszámítási modellt. Ennek segítségével főleg a nagyobb munkáltatók, és különösen a kritikus infrastruktúrát működtető gazdasági ágazatokba tartozó cégek vezetői könnyen el tudják végezni a kalkulációt arról, hogy számukra milyen költséget jelenthet a COVID-19-ben megbetegedett munkavállalók számának növekedése.1
A céges oldalon felmerülő költségek nagyobb része a betegszabadság igénybevételéből, kisebb mértékben a munkáltatók által betegszabadság idejére fizetendő munkabérből (a távolléti díj 70%-a) ered. Nagyobb súllyal került be a számításba az úgynevezett termelékenységi veszteség, amelyet alapszinten a dolgozók havi bruttó bérköltségéből számolnak. Ezt a termelékenységi index-szel felfelé tovább lehet súlyozni, ami a vizsgált ágazatokban (humánszolgáltatási, kereskedelmi, ipari, banki, pénzügyi) 1,5-3,0-as szorzó között alakul. (A termelékenységi index azt fejezi ki, hogy az adott nemzetgazdasági ágazatban dolgozó a bruttó bérének átlagban hányszorosát termeli meg egy adott év alatt.)1
A társadalmi költségek esetében a táppénz teljes összegét, a kisebb számban előforduló tartós egészségkárosodás (rokkantság) társadalombiztosítási összegét, alacsony százalékban pedig az előforduló halálozás életévveszteségének társadalmi költségét vették figyelembe. Ezek az összeadódó nettó vállalati költségek a tanulmány készítőinek számításai szerint az 1000 főt foglalkoztató vállalkozások esetében egy év után követéssel elérhetik a 370,5 millió forintot, a társadalmi költségek pedig megközelíthetik az 540 millió forintot.1
A nettó vállalati költségeket a tanulmány szerzői három verzióban is kiszámolták, hasonlóan 1000 fős szervezetre vonatkozóan. A humán ágazatok és közigazgatás esetében ez az összeg 137 millió forintnak adódott, a pénzügyi és kommunikációs szektorban azonban elérhette az 580 millió forintot.1
Ugyanezek a cégek mindazonáltal jelentősen enyhíthetik veszteségeiket, és nem utolsósorban még nagyobb összegű társadalmi hasznot remélhetnek, ha a súlyos lefolyású betegség kockázatának fennállása esetében, annak lehetséges megelőzésére időben megteszik a megfelelő intézkedéseket – mutatnak rá a szerzők. Az egy főre jutó potenciális megtakarítás minimum 250 ezer forint, de a 7-8 millió forintot is elérheti, a betegség súlyosságától függően. Az elkerülhető halálozást és az így el nem veszített GDP-t is figyelembe véve egy legalább 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál összességében megközelítheti a 1,5 milliárd forintot a súlyos lefolyású COVID-19 eseteknek és következményeiknek megelőzésével elérhető társadalmi haszon.1
A hatásszámításokból egyértelműen látható az is, hogy egy közepesen nagy vállalkozás nagyjából 50 millió forintos befektetéssel körülbelül 220 millió forint összegű potenciálisan felmerülő kárt előzhet meg egy-egy járványos időszakban. A társadalmi haszon még nagyobb, megközelítheti a 430 millió forintot. A kiindulási modellhez használt, nemzetgazdasági átlagot tükröző vállalatoknál az egy súlyos megbetegedésre jutó elkerült veszteség 1,6 millió forintot, az elnyerhető társadalmi haszon pedig 2,6 millió forintot tett ki. Ha a kórházi kezelést több hónapig elhúzódó rokkantsági időszak követi járadékfizetéssel, akkor mind az elkerülhető vállalati költség, mind az elnyerhető társadalmi haszon ennek többszöröse lehet, kalkulációik szerint 12,7, illetve 25,3 millió forint.1
Az egészséggazdasági elemzés szerint tehát a COVID-19-ből fakadó céges veszteség elkerülhető, de legalábbis jelentősen enyhíthető lehet, ha a vállalatok költséghatékony intézkedésekkel bővítik a járványügyi ajánlások szerinti foglalkozás-egészségügyi tevékenységüket.1
Hivatkozások:
- Dózsa CsL, et al. A COVID-19 okozta mikrogazdasági hatások, és elkerülésük lehetőségei. elérhető: https://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/a_covid_19_okozta_mikrogazdasagi_hatasok__es_elkerulesuk_lehetosegei; utolsó megtekintés dátuma: 2023.11.17.
- WHO Coronavirus (COVID-19) Dashboard. elérhető: https://covid19.who.int/; utolsó megtekintés dátuma: 2023.11.17.
- Csath M. A COVID-19, a fenntarthatóság, és a gazdasági-társadalmi fejlődés megjelenése a versenyképességben Magyarországon. Tanulmány. 2021. szeptember. elérhető: https://www.parlament.hu/documents/126660/39139635/Csath+Költségvetési+tanulmány+Pdf+2021.+09.08..pdf/d1e0d58d-bf42-3dee-d7fa-4dffa4147401?t=1632304265877; utolsó megtekintés dátuma: 2023.11.17.
A cikket a Pfizer Kft. szponzorálta.
Lezárás dátuma: 2023.11.17.
PP-UNP-HUN-0390
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.
1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, “A” épület
Tel.: 06-1-488-3700, www. pfizer.hu
Megcáfolták a sajtóértesüléseket.
