Mintegy 11 milliárd dolláros kártérítést követelnek a befektetők a Volkswagentől, a felperesek szerint ugyanis a vállalatnak hamarabb kellett volna tájékoztatnia a részvényeseket az emissziós tesztek körüli problémákról. A befektetők összesen 1670 indítványa a dízelbotrány miatti árfolyamesés kompenzációját várja a német gyártótól. A 2015 szeptemberében kibukott ügy eddig csaknem 27,5 milliárd eurójába került a vállalatnak - írja a Reuters.
A felperesek állításai szerint az autógyártó nem tájékoztatta időben a részvényeseket a dízelbotrány várható pénzügyi visszahatásáról, amely csak az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének vizsgálata során derült ki. Ha a tulajdonosok tudtak volna minderről, akkor már korábban eladták volna részesedésüket, vagy nem vásároltak volna újabbakat – tették hozzá.
A gyártó árfolyama 37 százalékot esett a kereskedésben a hír hatására. Bár a vállalat elismerte a rendszerszerű csalást, miszerint a motorvezérlő szoftver egy illegális funkciójával teljesítette az emissziós tesztek követelményeit – azt tagadja, hogy hibás lenne a részvényesek felé való információközlésben.
Három éves a bVW-botrány
A Volkswagen körül immár három éve tart a botrány: az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015. szeptemberében vádolta meg először a német autógyártót azzal, hogy egy szabálytalan kerülőberendezést használt dízelgépjárművei motorvezérlésében, ezzel kijátszva az amerikai egyesült államokbeli kibocsátási normákat.
A vállalat olyan szoftvert telepített mintegy 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a műszaki vizsgán folytatott mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogénoxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A Volkswagen elismerte a csalást, a manipulált szoftver világszerte mintegy 11 millió, VW EA189 sorozatú motorral rendelkező gépjárműben fut, az Egyesült Államokban az azt követő VW EA288 motorsorozat is érintett. Az európai modelleknél nincs szükség hardveres átalakításra, csak (az Európában értékesített 8,5 millión belül) 3,7 millió 1,6 literes motornál egy kisebb alkatrész cseréjére – tették hozzá akkor.
|
Mindenki benne volt... Hasonló visszaélés gyanújába került a Mercedeseket is gyártó Daimler is. A Bild am Sonntag azt írta, hogy a BMW is alkalmazhatott olyan megoldást, amelynek révén a forgalomban az engedélyezettnél több nitrogénoxidot kibocsátó motor a mérési körülmények között a határértékeknek megfelelő kibocsátást produkál. A BMW szerint mindenben a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Később az is kiderült: a VW, a csoporthoz tartozó Audi és Porsche, valamint a Daimler és a BMW a kilencvenes évek óta többször is egyeztetett titokban technológiai és beszállítói ügyekről, és a gyártási költségekről, ami súlyos versenyjogsértés gyanúját kelti. |
Később további több tízezer autót hívtak vissza a gyártó Touareg márkájú terepjáróira, ezek többsége – 31 800 darab – nem Németországban van forgalomban. A visszahívásban összesen 56 700 terepjáró érintett, a vád szerint ezeknél is trükköztek a károsanyag-kibocsátás teszteken. A német közúti közlekedési hatóság szerint ezeknél az autóknál két olyan szoftveres megoldást is rendszeresítettek, amely manipulálja a károsanyag-kibocsátást, azzal a céllal, hogy a motor vizsgálati körülmények között megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak.
Majmokon és embereken is tesztelték a kipufogófüstöt
A botrány tovább bonyolódott, amikor napvilágot láttak a hírek, hogy embereken is tesztelték a dízel üzemanyag füstjében található egyik gáz hatását egy német autógyártók által alapított csoport megrendelésére. Egy tanulmány szerint 2014-ben majmokkal lélegeztették be egy dízelmotoros Volkswagen Bogár kipufogófüstjét. Akkor a The New York Times című amerikai lap közölt riportot egy amerikai kutatóintézetről, ahol tíz majmot zártak be egy légmentesen lezárt konténerbe, ahol rajzfilmeket nézettek velük, miközben egy Volkswagen gépjármű füstjét kellett belélegezniük.
| A sorozatos botrányok úgy tűnik, nem ingatták meg az eladásokat - Tovább >>> |
A Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított, azóta már megszűnt EUGT (Stuttgarter és a Süddeutsche Zeitung a szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport) a lapjelentések szerint rendelt egy tanulmányt "a nitrogén-dioxid (NO2) emberek általi rövid távú belélegzéséről" is valamikor 2012 és 2015 között. Az Aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete akkoriban vizsgált ki 25 embert, miután néhány órán át különböző mennyiségű nitrogén-dioxidot lélegeztek be.
A vizsgálat az egész autókonszernre kiterjedt, a következő időszakban általánossá váltak a házkutatások. Az egyik ilyen alkalommal a tőzsdét érintő csalásra bukkantak: ismeretlen tettes ellen indítottak eljárást azzal a gyanúval, hogy tőkepiaci manipuláció szándékával valótlan adatokat jelentettek meg egy 2015. december 9-i közleményben.
Sorozatos csalás és félrevezetés
A VW arról tájékoztatta részvényeseit és a közvéleményt, hogy egy korábbi, 2015. novemberi közleményükkel szemben nem 800 ezer, hanem csupán 36 ezer gyártmányt érinthetnek bizonyos dízel-, illetve benzinüzemű motorok szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos rendellenességek. Az ügyészség szerint ez az adat valótlan, és meg kell vizsgálni, hogy ki tudott, és ki tudhatott erről. A bejelentés a céget megrendítő dízelbotrány legsúlyosabb szakaszában került napvilágra, a jó hír révén a részvények árfolyama aznap mégis több mint 6 százalékkal emelkedett.
| A nyomozás utolérte a Porsche és az Audi vezetőségét is, erről ide kattintva olvashatsz részletesebben >>> |
Idén áprilisban már elő is készítették a cég elleni kártérítési pert Ausztriában a botrányban érintett mintegy 360 ezer osztrák autótulajdonos képviseletében. A kereset állítása szerint a dízelbotrány miatt az érintett autók minimum 20 százalékos értékvesztést szenvedtek el, illetve az emissziós értékek beállítására végzett szoftverfrissítés következtében csökkenhet a teljesítmény és az alkatrészek fokozott ütemben használódhatnak el.
Brutális bírság jön?
Májusban újabb szabálytalanságokat tártak fel a Volkswagen csoporthoz tartozó Audinál, amely több tízezer kocsit érint, köztük új gyártmányokat, amelyek értékesítését megszakították. A belső vizsgálat során a károsanyag-kibocsátást szabálytalanul befolyásoló szoftveres megoldást találtak A6-os és A7-es típusú luxusautóknál, amelyekbe Euro-6 besorolású, hathengeres, Gen2 evo jelzésű dízelmotort építettek be. A dízelbotrány kirobbanása óta a közlekedési hatóság már 150 ezer Audi visszahívását rendelte el, a mostani ügy előreláthatóan 60 ezer autót érint.
Az Európai Unió 2020-tól új, szigorúbb, kilométerenként 95 grammos átlagos szén-dioxid kibocsátási határértéket vezet be az autógyártók személygépkocsi termékpalettájára. A kibocsátási normát fokozatosan vezetik be, azt 2021-től kell majd a járművek valós közúti üzemi terhelését a korábbinál pontosabb tesztelési eljárás szerint teljesíteni. A londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet elemzése szerint ha nem teljesítik a teljes modellpalettára 2021-től érvényes határértékeket, akár 14 milliárd euró feletti összegre is rúghat az autógyárakat sújtó uniós bírság, de a legjobb esetben is 11 milliárd eurós bírságot várnak.
|
Káosz jöhet az autóknál? Mindent megváltoztat egy új teszt Az új emissziós tesztet már használják a gyártók. A mérőállomások telítettsége miatt késedelmes lehet az új autók forgalomba helyezése. A Volkswagennél 250 ezer új modell vár a típusengedélyre, de más autógyártóknál is nehézkesen megy az értékesítés. További részletek >>> |
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
