Az elmúlt egy hónap legkevésbé meglepő történése élelmiszer-fronton az árrésstop meghosszabbítása volt. Ahogy az borítékolható volt, a kormány nem vezette ki az intézkedést május végén, hanem legalább augusztus 31-ig meghosszabbította azt. Tekintve, hogy az inflációs nyomás nem enyhül érdemben (sőt: a legutóbbi adat a vártnál jóval magasabb lett), és jövő áprilisban országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, kisebb csoda lenne az is, ha augusztus végén kivezetnék az árrésstopot – nagy összegben nem fogadnánk rá.
Hacsak nem üt be a krach, és nem okoz váratlanul nagy zavart az ellátásban az intézkedés. Hogy valamekkorát fog, az nem kérdés; az Országos Kereskedelmi Szövetség pontokba szedve mutatta be, miért nem szolgálja az árrésstop sem a magyar gazdaság, sem a vásárlók érdekeit:
Mindenesetre – ahogy már korábban is láttuk – amíg politikai előny származik egy intézkedésből, a gazdasági racionalitás nem fog felülkerekedni, így a Privátbankár Árkosár-felmérésekben biztosan jónéhány hónapig követhetjük még az árrésstopos árakat.
Árcsökkenést hozott az árrésstop – de sok minden még így is rengeteget drágult egy év alatt
Bár a baj nem múlt el, „a baj kisebb” – mondta nemrég az inflációval és az árrésstoppal kapcsolatban a miniszterelnök, aki szerint az árrésszabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Júniusi felmérésünkben ezúttal is végiglátogattuk három hazai hipermarketlánc egy-egy egységét, és megvizsgáltuk, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. A módszertan és a termékkör a több mint 18 évvel ezelőtti indulás óta változatlan, az eredményeket most is egy nappal a Központi Statisztikai Hivatal aktuális inflációs adata előtt jelentetjük meg. Június 2-án az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletébe látogattunk el. A vizsgált 30 termék közül 12 esik az árrésstop hatálya alá, ezeket alaposabban is megvizsgáltuk.
Ami biztos: az árrésstop bevezetése óta mind a 12 általunk vizsgált termék ára csökkent. A legnagyobb mértékben a tejföl (-45 százalék), a margarin (-29 százalék) és a párizsi (-29 százalék) lett olcsóbb, míg a legkevésbé a krumpli – ennek ára kevesebb mint 1 százalékkal ment le a márciusi adatokhoz képest. Ezzel együtt a 12-ből 7 termék jóval drágábban vásárolható meg még így is, mint tavaly: a tojás például majdnem 50 százalékkal, a liszt és a csirkemell nagyjából 30-cal drágább most, mint tavaly júniusban. A maradék 5 árrésstopos termék viszont jóval olcsóbb lett, mint egy évvel ezelőtt. Az alábbi grafikonon összegyűjtöttük, mennyivel változott az árrésstopos termékek ára három időtávon (egy hónap, egy év, valamint március óta) vizsgálva:
Az átlagos árrésstop-hatás júniusban 14,9 százalék lett, ennyivel lett átlagosan olcsóbb a 12 érintett termék a bevezetés óta. Az intézkedés első hónapjában 16,9, a másodikban 13,5 százalékot mértünk.
Három hónapnyi csökkenés után újra itt az áremelkedés
|
Ami a teljes kosárértéket illeti: három hónapnyi csökkenés után júniusban újra elindultak felfelé az árak. Márciusban, áprilisban és májusban is olcsóbban vásárolhattunk be, mint a megelőző hónapban – igaz, a 39 ezer forint fölötti történelmi csúcsról ereszkedett lefelé lassan a Privátbankár Árkosár ellenértéke.
Ez a trend szakadt meg júniusban: mindhárom áruházban emelkedtek ugyanis az árak, 1,3 és 5,8 százalék közötti mértékben. Összességében 2,9 százalékkal, 1073 forinttal többe került most az Árkosár, mint májusban.
A családi élelmiszer-nagybevásárlás ellenértéke így újra 37 ezer forint fölé került: 37 799 forint lett a három áruház átlaga.
A 2,9 százalékos havi áremelkedés a második legmagasabb idén, az éves adat viszont nem lett kiugró. A három vizsgált hipermarketben
átlagosan 7,9 százalékkal drágább a nagybevásárlás most, mint tavaly júniusban. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 2782 forinttal többet kell a kasszáknál hagyni ugyanazért a 30 termékért.
Nincs nagy szórás az áruházak között, 6 és 9,2 százalék között mozog az éves áremelkedés mértéke. A legolcsóbb és a legdrágább üzlet között mindössze 4,37 százalékos, 1613 forintos az eltérés. Sokat úgy sem tudnánk spórolni, ha mindent ott vennénk meg, ahol a legolcsóbban adják – ekkor ugyan csak 34 487 forintot kellene fizetnünk, de sokkal több időt és utánajárást venne igénybe a nagybevásárlás.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Júniusban erősödtek a szélsőségek: éves összehasonlításban legalábbis jóval több lett azoknak a termékeknek a száma, amelyek ára 10 százalékot meghaladó mértékben változott. Ez gyakorlatilag az összes árrésstopos termékre igaz – ahogy korábban írtuk, 7 termék nagy mértékben drágult, 5 pedig olcsóbb lett egy tavalyhoz képest. A lista „jobbik” végén csak árrésstopos termékek vannak: ezek közül került ki minden, ami legalább 10 százalékkal olcsóbb lett.
A legnagyobb drágulást egy év alatt az alma esetében mértük: a legkedveltebb gyümölcs 50 százalékkal többe kerül most, mint tavaly júniusban. A tojás nem sokkal maradt le mögötte az éves drágulásban, a dobogó harmadik fokán a narancslé követi közel 47 százalékos áremelkedéssel. A drágulási listán továbbra is olyan alapvető élelmiszerek szerepelnek, mint a liszt, a csirkemell, az étolaj, a tej, a rizs vagy a kenyér – az alábbi táblázatban láthatja a legnagyobb éves árváltozásokat:
Az alma azért került az éves áremelkedési lista élére, mert az előző hónaphoz képest is sokkal drágábban adják: egyetlen hónap alatt 37 százalékkal emelkedett az átlagos ár. Májushoz képest 14,6 százalékot emelkedett a narancslé ára, 11-12 százalékkal drágább lett a csokoládé és a májas is.
S hogy az áremelkedésből mit éreznek meg a nyugdíjasok? Erről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor havi, cikkünkkel egy időben megjelenő Nyugdíjas Árkosár-felmérésben olvashat, itt >>>
Havi legolcsóbbak: fagyi, gyümölcsös „sör” és krumpli
Ezúttal is kiválasztottunk 3 terméket, és megvizsgáltuk, márkára és minőségre való tekintet nélkül (tehát az általános módszertantól némileg elszakadva), hol lehet a legolcsóbban beszerezni őket.
A hőség beköszöntével egyre többen keresik majd a felfrissülést a fagyis pultoknál: ebből a legolcsóbbat a Tescóban találtuk, a Ms. Molly's fagyi több ízben is literenként 799 forintos áron került a mélyhűtőkbe. Az Interspar sajátmárkás fagyija literjéért 1066 forintot kell leszurkolni, az Auchan legolcsóbb versenyzője pedig a Gelatino Caprici vödrös fagyija, ami szintén sok ízben érhető el, és literenként 1149,5 forintot kértek érte ottjártunkkor.
Nyáron a sörgyártók alkoholmentes, gyümölcsös ízesítésű termékeinek kereslete is megugrik – a 0,0 százalékos alkoholtartalmú kategóriában a Tescóban épp beleszaladtunk egy kiárusításba, így a Gösser dinnye-lime ízesítésű itala csak 272 forintba került ottjártunkkor. Az Auchanban 299 forint volt a Pécsi Radler és az akciós Soproni is, sokféle ízben kínálták a dobozos italokat. Az Intersparban is a Soproni volt a legolcsóbb szintén 299 forintért (igaz, ha négyet vettünk volna belőle, akár 289 forintért is odaadták volna dobozonként).
Harmadikként a krumplit vizsgáltuk meg alaposabban: a szuperélelmiszer jelentősége továbbra is igen nagy, hiszen a világ harmadik legnépszerűbb élelmiszernövénye, de a termesztése globálisan zuhan – erről a napokban jelent meg egy összefoglaló a Privátbankáron.
A csökkenő kínálat pedig jellemzően emelkedő árakat okoz – megnéztük, most mennyiért lehet krumplit venni a hazai hipermarketekben. A Tescóban 293 forintos kilónkénti áron találtuk a legolcsóbb versenyzőt, az Intersparban 307-ért, az Auchanban pedig 399 forintért vehettük meg a burgonyát.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
