1p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Tovább mélyült a szakadék az elmúlt évtizedekben a gazdagok és a szegények között, felmérések szerint a legtöbb országban a kormányzati intézkedések hatására a gazdagok gazdagodtak, míg a szegények helyzete nem javult. Hasonló a helyzet Magyarországon is, az egykulcsos adó miatt pedig vélhetően tovább romlik a helyzet.

A közgazdászokat és a szociológusokat egyaránt foglalkoztatja a népességen belüli jövedelemegyenlőség. A jövedelemegyenlőség/egyenlőtlenség mérésére több mutató is szolgál, melyek a népességen belüli legalacsonyabb illetve legmagasabb jövedelemmel rendelkezők közötti különbséget számszerűsítik.

Gini: 30-46 százalékra az egyenlőségtől

A leggyakrabban citált mutató a Gini-index, amely 0 és 1 közötti értéket vehet fel. A mutató értéke akkor lenne nulla, ha az összes vizsgált személy jövedelme egyenlő lenne, míg az 1-es érték azt jelentené, hogy az összes jövedelem egy személy kezében koncentrálódik. Az értékek alapján jól látható, hogy minél nagyobb a Gini-index értéke, annál nagyobb méretet ölt a társadalmon belül a jövedelmek aránytalan elosztása.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi felvételeinek adatait felhasználva azt találjuk: a hazai Gini-index a hiedelmekkel ellentétben nem közvetlenül a rendszerváltást megelőző időszakban volt a legalacsonyabb, hanem a 80-as évek elején. Az adatok alapján a szegények és a gazdagok között 2003-ban volt a legnagyobb a jövedelmi különbség. A KSH legutolsó, 2009-es adata szerint a hazai Gini-index értéke 0,292, vagyis a gazdagok közel 30 százalékkal több jövedelemmel rendelkeznek, mint teljes egyenlőség esetén.

Drasztikusabb jövedelemegyenlőtlenséget kapunk azonban, ha az index alapja nem a KSH jövedelemfelmérése, hanem a bevallott jövedelem. Ebben az esetben a Gini-index 2009-ben 0,46-os értéken állt, amely jóval magasabb, mint  a KSH adatai alapján számított mutató.

Németország és Franciaország között

Az OECD statisztikái alapján 1985 és 1995 között Magyarország esetében a Gini-index értéke 2,1 százalékponttal emelkedett meg, amely szerint a közepes jövedelemszint alatt állók 2,1 százalékpontnyi jövedelmet adtak át a medián felett lévőknek.  A vizsgált 30 ország statisztikái alapján az állami kiadások újraelosztó hatása csillapította a szegénység növekedését az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek közepéig tartó évtizedben, ám felerősítette azt a következő évtizedben, amikor a juttatások a szegényeket már kevésbé érintették.

Az OECD eredményei szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek erősödése a vizsgált országok kétharmadát érintette, köztük Magyarországot is; az egyenlőtlenség általában azért nőtt, mert a jómódú háztartásoknak különösen jól ment a középosztálybeli családokhoz és a jövedelemeloszlási skála alján lévőkhöz viszonyítva. Összességében elmondható, hogy az utóbbi évtizedekben a gazdagok gazdagodtak.

Az OECD adatai alapján 2005-ben a szegények és a gazdagok jövedelme közötti különbség Dániában volt a legalacsonyabb (0,232), míg a legnagyobb eltérés a szegények és a gazdagok között Mexikóban volt, ahol a Gini-index értéke 0,47 volt. Magyarország a 0,29-es értékkel az adatok alapján az OECD átlag alatt áll Németország és Franciaország között.

Robin Hood: mennyit kellene a szegényeknek adni?

A jövedelemegyenlőtlenség egy másik gyakran alkalmazott mérőszáma a Robin Hood-index. A mutató elnevezése nem véletlen, hiszen azt mutatja, hogy az összjövedelem hány százalékát kell az átlag feletti jövedelemmel rendelkezőktől, avagy a „gazdagoktól” elvenni, majd odaadni az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek, vagyis a „szegényeknek”, hogy a társadalom csoportjai között a teljes jövedelemegyenlőség megvalósuljon.

A mutató a népességet tizedrészekre osztja, teljes egyenlőség esetén minden egyes jövedelmi decilis az összjövedelem 10 százalékát birtokolja. A KSH adatai szerint a Robin Hood-index 1982-ben volt a legalacsonyabb, míg a teljes egyenlőséghez 2003-ban kellett volna a legtöbb jövedelmet elvenni a gazdagoktól. A Robin Hood-index az adatok alapján közel azonosan mozog együtt a Gini-együtthatóval.

A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a legmagasabb jövedelmi kategóriákba tartozóktól jövedelmük 20 százalékát kellene elvenni és a szegényeknek adni, hogy teljesüljön a társadalmi csoportok között a jövedelemegyenlőség. A jövedelembevallási adatok a Gini-indexhez hasonlóan ebben az esetben is jóval felülmúlják a KSH által publikált adatokat, eszerint a gazdagok jövedelmének 33 százalékát kellene a szegények között szétosztani az egyenlőséghez.

Az egykulcsos adó a magas jövedelműeknek kedvez

Az egykulcsos adó sikertelenségre volt ítélve?

A jövedelemegyenlőtlenséggel kapcsolatban érdemes az adórendszert is figyelembe venni. A kormányok előszeretettel használják a személyi jövedelemadó rendszert, mint a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésének eszközét. A progresszív, több kulcsos, több sávos adórendszer a jövedelemegyenlőtlenség csökkentésének egyik lehetséges eszköze, hiszen a magasabb jövedelműek bevételeik nagyobb részét fizetik be a költségvetésbe, míg a szegényebbeknek arányaiban is kevesebb adót kell befizetniük.

Természetesen ebben a megvilágításban a jövedelmi egyenlőtlenségeket tovább mélyítheti az egykulcsos arányos adórendszer és az adókedvezmények is, mely elsősorban a gazdagabb rétegeknek kedveznek a társadalmi csoportokon belül.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vásárló Így már nem lehet étrend-kiegészítőket reklámozni
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 15:03
Tilos az egészségre vonatkozó állításokat alkalmazni olyan étrend-kiegészítők reklámozásában, amelyek botanikai anyagokat – például gyógynövényeket vagy növényi kivonatokat – tartalmaznak, amíg ezek tudományos értékelése és uniós szintű engedélyezése le nem zárul – erősítette meg a Európai Unió bíróságának szerdai döntése.
Vásárló Itt a Szentkirályi válasza az energiaitalos szigorításra
Privátbankár.hu | 2025. április 30. 14:49
Tiszteletben tartják.
Vásárló Május 1-jei hosszú hétvége: így lesznek nyitva a boltok
Privátbankár.hu | 2025. április 29. 13:23
Négynapos hosszú hétvége jön májusban.
Vásárló Trump hazavághatja a karácsonyt
Buksza blog | 2025. április 29. 12:55
Számos online kereskedő döntött úgy, hogy nem vesz részt az Amazon idén júliusi Prime Day árleszállítási akciójában, mert Kínából származó áruja megdrágult az amerikai büntetővámok miatt.
Vásárló Visszaszóltak a boltosok, a nyugdíjasok is pórul járhatnak
Privátbankár.hu | 2025. április 29. 12:03
Rossz ötlet az OKSZ szerint az árrésstop kiterjesztése. 
Vásárló Óriási lépés: megtiltják a 18 éven aluliaknak az energiaital vásárlást
Privátbankár.hu | 2025. április 29. 10:50
Várhatóan június elején.
Vásárló Ha Adidas cipőt hord, akkor ezzel érdemes tisztában lennie
Privátbankár.hu | 2025. április 29. 10:03
Meglepetést okozott az Adidas.
Vásárló Így reagáltak a legnagyobb boltláncok: izgalmas számok jöttek a Lidl, az Aldi, a Tesco boltjaiból
Privátbankár.hu | 2025. április 29. 09:03
Úgy fest, a boltláncok javarészt benyelték az árrésstopos mínuszt. 
Vásárló Félelem helyett kíváncsiság uralja a boltokat
Buksza blog | 2025. április 29. 07:56
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az a szakértők egyik legerősebb kifogása, hogy elveheti az emberek munkáját. Ami a kiskereskedelem fizikai munkaköreit illeti, ez egyelőre nem fenyeget.
Vásárló Ha kedden tankolna, ez várhatja a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 13:41
Megérkezett az előrejelzés.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG