A világon közel 200 teljesen függetlennek tekinthető ország van, lakosságszámot és területet tekintve igen szélsőséges eloszlásban. A két legnagyobb népességű országban, Indiában és Kínában egyaránt közel 1,4 milliárd ember lakik, ami a Föld lakosságának 18 százaléka, így a két ország együtt az emberiség több mint egyharmadát adja, miközben a legkisebb ország mindössze 10 ezer lakost számlál.
Legnagyobbak és legkisebbek
Területileg is nagy a szóródás: Oroszország a legnagyobb 17 millió négyzetkilométerrel, Nauru a legkisebb 21 négyzetkilométerrel, így a legnagyobb országba a legkisebb 850 ezerszer férne bele. Persze van ennél szélsőségesebb adat is: Vatikán még fél négyzetkilométert sem tesz ki és Monaco is csak 2 négyzetkilométer, de megpróbáltuk a kört azokra az államokra szűkíteni, amelyek a gyakorlatban is országnak tekinthetők, nem apró városállamok.
A két legkisebb igazi ország így egy-egy sziget, illetve szigetcsoport a Csendes-óceánban: egyrészt Nauru, amely 9500 lakost számlál, másrészt Tuvalu, közel 11 ezer lakossal, és 26 négyzetkilométeres területtel. Lakosságszámra következik is legújabb barátunk, Palau 18 ezer lakossal, viszont itt a terület már kissé nagyobb, majdnem el is éri Budapestét: 459 négyzetkilométer. Ezek a különálló, minden más szárazföldtől messze fekvő területek érthető, hogy önálló országként üzemelnek ilyen kis lakosságszámmal is, hisz egyébként csak egy távoli ország részei lehetnének.
Gyarmat vagy független?
Utóbbira van is bőven példa: sok kisebb sziget vagy szigetcsoport úgy döntött, hogy nem rázza le a gyarmati uralmat, egyszerűbb neki egy nagyobb ország védőernyője alatt maradni, mint az önálló létet megpróbálni. Ennek tipikus példája Tahiti, amely megmaradt francia tengerentúli megyének, de számtalan brit, amerikai, ausztrál és új-zélandi terület is található a Csendes-óceánon, de hasonló terület a Karib-térség is, ahol sok sziget van, egy részük gyarmat maradt, mások önálló államok, mint Barbados vagy Grenada. Az Indiai-óceán térségéből a Maldív-szigeteket említhetjük, Budapesténél kisebb összterülettel, igen zsúfolt fővárossal.
Az új barát
De mit is tudunk ezekről az országokról? Nézzük meg Palaut, a diplomáciai kapcsolatfelvétel okán. Elnöki köztársaság, kétkamarás parlamentje van, gazdasága a turizmusra, halászatra és kisebb mértékben a mezőgazdaságra épül, de van egy bökkenő: ezen kívül segélyekből is élnek. Ráadásul nincs önálló valuta, a dollárt használják, mindemellett az ország része egy társulásnak, amelyben Palaun kívül az Egyesült Államok, a Marsall-szigetek és Mikronézia vesznek még részt. A társulás olyan erős kapcsolatot, pontosabban amerikai függést jelent, hogy ez alapján de facto nem is tekinthetjük 100 százalékosan önállónak az országot.
Az országban, pontosabban annak 340 szigetén örök nyár uralkodik, 31 fokos maximum, 24 fokos minimum és 27-28 fokos napi középhőmérséklettel, és ez az év folyamán alig változik. Eső jut bőven: 3500 milliméter egy évben, a miénk bő ötszöröse, de azért a nap is süt bőségesen: évi 2400 órát. Ez úgy jön össze, ahogy általában az egyenlítőn: délelőtt egy jó kis napsütés, aztán felszáll a párás, felmelegedett levegő, akkor egy jó alapos felhőszakadás, majd délután folytatódik a napsütés.
Korlátozzák az orosz diplomaták tartózkodási időtartamát. 
