1p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A feltörekvő országok részvény- és kötvénypiacai rendkívül jól kezdték az új évet. Az eredmények részben szezonális tényezőkkel magyarázhatóak, ám az EKB tavaly év végi komoly monetáris lazításán túl az is nagyban befolyásolta az eredményeket, hogy a befektetők február végén újabb hasonló horderejű intézkedéseket várnak. Az EKB intézkedései nem csak a piaci hangulatot mozdították el pozitív irányba – áll a Raiffeisen elemzésében.

Nemzetközi körülmények

Az olasz és spanyol államkötvények jegyzései − bár néhány héttel ezelőtt még Damoklesz kardjaként függtek a piacok feje felett − az EKB nagyvonalú likviditásbővítésének köszönhetően elég eredményesen zajlottak le a Raiffeisen elemzői szerint. A Fed pedig − sokak meglepetésére − úgy döntött, hogy 2014-ig fenntartja tényleges zérókamat-politikáját. A görögországi adósságcsökkentésről folyó, szemmel láthatóan hetek óta egy helyben topogó tárgyalások negatív hatása ugyanakkor alig volt érezhető − mint ahogy az sem vetette vissza a piacokat, hogy még mindig nincs megnyugtató megoldás az euróövezeti adósságválság kérdésében. Sőt a hónap végén a vártnál jobban alakuló kínai, német és amerikai konjunktúramutatóknak köszönhetően szinte szárnyaltak a piacok.

Az elemzés szerint egyfajta konszenzus van kialakulóban a piacon, miszerint az első negyedév viszonylag jó eredményekkel fog zárulni, és csak a második negyedévtől kerül majd sor komolyabb visszaesésre. Olyannyira, hogy az USA teljes piacát reprezentatívan jellemző S&P500 részvényindex az elmúlt 15 év legjobb januárját zárta. A kérdés csupán az, hogy meddig tart még ez a pozitív hangulat. Február végéig például semmilyen meghatározó negatív tényezővel nem kell számolni. A piac eddig messzemenően figyelmen kívül hagyta azt a tényt is, hogy egyre nagyobb a feszültség Irán és Izrael, valamint annak nyugati szövetségesei között. A kialakult helyzet csupán az olaj árát hajtotta kissé felfelé. A legtöbb piaci szereplő egyértelműen arra számít, hogy a helyzet legalább is az amerikai elnökválasztásig nem fajul tovább üres kardcsörtetésnél.

Az Iránnal való fegyveres konfliktus ugyanakkor kiszámíthatatlan geopolitikai következményekkel járna, és az elszabaduló olajárak recesszióba döntenék az egész világot. Ezek alapján az USA-nak jelenleg valóban nem sok érdeke fűződik egy katonai akcióhoz. Ugyanakkor stratégiai szempontból mindkét fél számára csábító lenne, ha a másik elé tudna vágni – Izrael pedig további ismeretlennel bővíti az egyenletet. Ebből adódóan minden résztvevő esetében előfordulhat, hogy rosszul ítéli meg a helyzetet, tehát a hibalehetőségek is jelentősek. Mindenesetre az elkövetkezendő hónapokban az iráni helyzet mindenképp kockázatot jelent a világgazdaság és a pénzügyi piacok számára. Eközben a feltörekvő országokban − a világszerte érzékelhető trendekhez hasonlóan − tovább folytatódik a lanyhulás, bár a konjunktúramutatók e téren is újból átmeneti stabilizálódást jeleznek.

Kína

Kína legfrissebb gazdasági mutatói ismét a konjunktúra „puha” landolására utalnak. A következő negyedévek tekintetében ez azt jelenti, hogy a növekedés 7 százalék körülire csökken, aminek a hátterében elsősorban az ingatlan- és exportpiac lanyhulása áll. A pekingi kormány ugyanakkor abban érdekelt, hogy a növekedés ne csökkenjen 8 százalék alá, és némileg visszafogja az ingatlanpiacot. 2012-ben tulajdonképpen egyetlen nagyobb gazdaságpolitikai reform sem várható, mivel 2012 végén kormányváltás lesz.

A részvénypiac a globális trendhez hasonlóan jól kezdte az új évet. A sanghaji A-részvények mintegy 4,5 százalékos növekedése ugyanakkor nagyon szerény eredménynek számít, főleg, ha összevetjük a hongkongi H-részvények csaknem 13 százalékos, vagyis majdnem háromszoros teljesítményével. Mivel azonban a konjunktúra lanyhulása várható, a kínai részvények esetleges hosszú távú emelkedése előtt az elkövetkezendő hónapokban a részvénypiac korrekciójára is számítani lehet.

India

Január végén az indiai jegybank a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot. A nyilatkozatokból ugyanakkor kiderült, hogy az infláció elleni védekezésről egyre inkább a növekedés támogatására helyeződik át a hangsúly. A jegybank csökkentette a bankoknak előírt minimális tartalékráta mértékét is, ami az indiai bankrendszer számára mintegy 320 milliárd rúpia (kb. öt milliárd euró) plusz likviditást jelentett. Ugyanakkor az inflációs kockázatok változatlanul magasak. A nagykereskedelmi árindex 2011-ben szinte folyamatosan emelkedve több mint 9 százalékkal nőtt.

A decemberi erőteljes visszaesés többek között a bázishatásokkal magyarázható, és egyelőre további óvatosságra int. Amennyiben a következő hónapokban az inflációs trend lanyhulna, az első kamatcsökkentésre tavasszal kerülhetne sor. A részvény- és kötvénypiacok kedvezően reagáltak a monetáris változásokra. A BSE Sensex az év eleje óta mintegy 11 százalékos növekedést könyvelhetett el. A következő hónapokban elsősorban a kötvénypiacok profitálhatnak nagyobb mértékben a kamatcsökkentésekből és az inflációs várakozások visszaeséséből.

Brazília

A brazíliai konjunktúramutatók legutóbb ismét kicsit jobban alakultak. A beszerzési menedzser index értéke ismét 50 fölé emelkedett, ami növekedést jelez. Bár az ipari termelés az elmúlt év eredményeihez viszonyítva még mindig csökkenést mutat, az elmúlt hónaphoz képest erőteljes növekedés tapasztalható. A jegybank 50 bázisponttal, vagyis 10,5 százalékra csökkentette az egynapos kölcsönkamatláb (SELIC) értékét, ám további kamatcsökkentéseket is tervez − előre láthatólag még 2012 első félévében 10 százalék alá szorítja a kamatot.

Ezzel párhuzamosan Brazíliának januárban minden idők legmagasabb havi tőkebefektetés-növekményét sikerült elérnie. Ezen körülmények hatására a brazil részvényindex januárban majdnem 15 százalékkal növekedett. Elsősorban azok az értékpapírok büszkélkedhettek nagyon jó teljesítménnyel, amelyek az elmúlt hónapokban különösen gyenge eredményt tudtak csak felmutatni − ebbe a csoportba tartoztak többek között a lakásépítéssel foglalkozó és az acélipar vállalatok.

Oroszország

Az oroszországi előzetes konjunktúramutatók továbbra is a gazdaság lanyhulását jelzik − főleg az ipari termelés tekintetében −, ugyanakkor még mindig nagyon jók a lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó adatok, amiben a reáljövedelmek emelkedése és az alacsonyabb munkanélküliségi ráta is szerepet játszik. Az infláció nagyon érdekesen alakul − a jelenlegi 6 százalékos szint a Szovjetunió felbomlása óta eltelt időszak legalacsonyabb értéke, de még ez is tovább csökkenhet, és a közeljövőben akár a 4 százalékot némileg meghaladó szintet is elérheti. A csökkenéshez ugyanakkor az is hozzájárult, hogy a kormány elhalasztotta az energiaár-emelést. Az orosz kötvények profitálni tudtak a nagyon kedvező piaci hangulatból, és jelentősen emelkedtek.

Még az sem rontott a hangulaton, hogy a Fitch minősítő intézet bejelentette: az orosz kötvények (jelenlegi BBB besorolását) „pozitívról” „stabilra” változtatja. A rubel is erősödött az euró/dollár devizakosárral szemben. A decemberi parlamenti választások során elkövetett feltételezett csalások miatti tüntetéseket követően a jelek szerint ismét nő a még mindig hivatalban lévő miniszterelnök, Putyin népszerűsége. Akárhogy is alakulnak a körülmények, az már biztosnak tűnik, hogy a tavasszal tartandó elnökválasztáson várhatóan semmilyen akadály nem gördül Putyin választási győzelme elé.

Az orosz részvénypiac nagyon jól kezdte az új évet. A legkeresettebbek a banki és a bányászati értékpapírok voltak, miután az árfolyamaik 2011 negyedik negyedévében jelentős mértékben csökkentek. Az olaj- és gázipari papírok átlag alatti teljesítményt értek el. Az orosz kormány ugyanakkor utalt arra, hogy a kormányzati szempontból sok esetben alacsony piaci értékelések miatt szükség esetén elhalasztja 2012-re tervezett privatizációt az energiaszektorban.

Törökország

Decemberben ismét kellemetlen meglepetést okozott a törökországi infláció, ugyanis a 2011. évi átlag 10,4 százalék volt. Főleg az élelmiszerárak emelkedtek ismét jelentős mértékben. Ugyanakkor az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított „maginfláció” 8 százalékos szintje is messze meghaladja a jegybank által célként kitűzött 5 százalékot. A jegybank az adatokra reagálva felfelé módosította inflációs előrejelzését, mely szerint a célként kitűzött 5 százalék várhatóan csak 2013 közepe táján valósul meg. A gazdaság legsebezhetőbb pontja továbbra is a folyó fizetési mérleg magas hiánya, amely jelenleg a GDP 10 százalékát teszi ki − vagyis hosszú távon elviselhetetlen terhet ró a gazdaságra.

Decemberben ismét kellemetlen meglepetést okozott a törökországi infláció, ugyanis a 2011. évi átlag 10,4 százalék volt. Főleg az élelmiszerárak emelkedtek ismét jelentős mértékben. Ugyanakkor az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított „maginfláció” 8 százalékos szintje is messze meghaladja a jegybank által célként kitűzött 5 százalékot. A jegybank az adatokra reagálva felfelé módosította inflációs előrejelzését, mely szerint a célként kitűzött 5 százalék várhatóan csak 2013 közepe táján valósul meg. A gazdaság legsebezhetőbb pontja továbbra is a folyó fizetési mérleg magas hiánya, amely jelenleg a GDP mintegy 10 százalékát teszi ki − vagyis hosszú távon elviselhetetlen terhet ró a gazdaságra.

E tekintetben az IMF rendes jelentése is negatív összegzést ad Törökországról, és megállapítja, hogy az ország monetáris politikája nem képes megoldani a felmerülő problémákat, és egyes esetekben egymásnak ellentmondó célokat tűz ki, míg a költségvetési oldal és a strukturális gazdaságpolitikai intézkedések biztosította lehetőségeket nem használja ki eléggé. Ennek ellenére az év elején a török kötvények árfolyamai nagymértékben nőttek, sőt a 2011-ben kifejezetten meggyengült török líra is erősödni tudott. Január első felében az isztambuli tőzsde ISE 100 indexe a lélektani határnak számító 50 000 pont környékén mozgott. A legnagyobb kereslet a banki részvények iránt mutatkozott.

Lengyelország

A legutóbbi lengyelországi konjunktúraadatok vegyes képet festenek a gazdaság alakulásáról. Az ipari termelés nemrégiben meglepetésszerű növekedést ért el, a kiskereskedelmi forgalom viszont nagyon visszaesett a korábbi szinthez képest. Az éves infláció 4,6 százalék körül alakult. A zloty év eleji látványos erősödése ugyanakkor kedvezően hathat az inflációs ráta éves alakulására. A jó piaci hangulat haszonélvezői elsősorban a lengyel kötvények voltak − ezek árfolyamai januárban nagymértékben emelkedtek. Januárban a lengyel WIG részvényindex is komoly, mintegy 9 százalékos növekedést tudott elérni. A zloty felértékelődése miatt az euróban befektetők akár csaknem 15 százalék nyereségre is szert tehettek. Elsősorban egyes bányászati részvények tudtak jelentős árfolyam-növekedést elérni.

Csehország

A januárban közzétett cseh konjunktúramutatók ismét nem alakultak a legjobban. Ez azt jelzi, hogy Csehország sem tud dacolni a Nyugat-Európát sújtó komoly konjunkturális visszaeséssel. Ennek ellenére mégis viszonylag kedvezően alakult a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés is. Ez azt jelenti − kizárólag technikai szempontokat figyelembe véve −, hogy a negyedik negyedév enyhén pozitív növekedésével elkerülhető a recesszió, mivel a GDP már a 3. negyedévben is csak kis mértékben csökkent. A beszerzési menedzser index januári értéke némileg csökkent a decemberi adathoz képest, és jelenleg a vízválasztónak tekinthető 50-es érték alatt van.

Az új megrendelések száma tovább csökkent, vagyis az ipari termelés terén az elkövetkező hónapokban nem várható növekedés, sőt inkább csökkenésre lehet számítani. Az infláció 2,4 százalékra nőtt. Az elmúlt időszakban erősödő cseh korona azonban a következő hónapokban javíthat a helyzeten. A keresleti oldalon inflációs nyomástól nem kell tartani; a mutató várhatóan rövid időn belül újra 2 százalék alá csökken, vagyis a cseh nemzeti deviza őrei e tekintetben jelenleg nincsenek lépéskényszerben. A cseh kötvények januárban komoly növekedést értek el. A cseh részvénypiac mintegy 6,5 százalékkal nőtt − nagyobb árfolyam-emelkedéseket elsősorban egyes banki értékpapírok könyvelhettek el.

Magyarország

Miután az elmúlt év végén az országnak az IMF-fel és az EU-val való együttműködése, és ezzel az ország refinanszírozásának lehetősége is veszélybe került Magyarországon viszonylag nyugodt hónappal indult az év a Raiffeisen elemzői szerint. A térség legerősebb devizája a forint volt, amiből a magyar kötvények is profitálni tudtak. A magyar jegybank − a piaci szereplők nagy meglepetésére − januárban nem emelte tovább a jegybanki alapkamatot, ami vélhetően az év eleji erős forinttal magyarázható.

A magyar értékpapírok további alakulása elsősorban az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalásoktól függ. Legutóbb a magyar kormány ugyan már hajlandóságot mutatott a kompromisszumos megoldásra, ám továbbra is kérdéses, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hajlandó lesz-e visszavonni a vitatott törvénymódosításokat. Ebből adódóan az elkövetkező hetekben a forint és a kötvények árfolyammozgása is meglehetősen volatilis lehet. A magyar részvénypiac januárban csaknem 11 százalékkal növekedett, sőt az indexben jelentős szerepet betöltő OTP Bank részvényei ennek a növekedésnek a dupláját könyvelhették el.

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Vegas.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Példátlan lépés az orosz lakosságtól
Privátbankár.hu | 2024. november 23. 16:12
Alaposan belehúztak az ivászatba az oroszok, avagy lehet még többet piálni. 
Makro / Külgazdaság Nekünk is fájni fog, ha válságban marad a német gazdaság
Privátbankár.hu | 2024. november 23. 14:14
Nagyon nagy baj egyelőre nincs Németországban, de egyes iparágak valóban komoly problémákkal küzdenek, és ez ránk is rossz hatással van.
Makro / Külgazdaság Komoly figyelmeztetést kapott Trump, amit még ő sem hagyhat figyelmen kívül
Buksza blog | 2024. november 23. 09:34
Van valami, ami még Donald Trump megválasztott amerikai elnöknél is nagyobb hatást gyakorolhat a választók hangulatára: az átlagemberek fogyasztásának alakulása. Ezzel pedig gond lehet.
Makro / Külgazdaság Sorra gyűlnek a kérdőjelek Orbán Viktor politikai igazgatója körül
Privátbankár.hu | 2024. november 23. 08:15
Rácz András Oroszország-szakértő közösségi oldalán tette közzé kételyeit Orbán Balázs disszertációja kapcsán. 
Makro / Külgazdaság Kelleletlen meglepetés érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 12:08
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben.
Makro / Külgazdaság Szólunk: még ma élvezze ki a tankolás örömeit!
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 10:58
Szombattól többe fog kerülni. Különösen a benzin.
Makro / Külgazdaság Tényleg ennyire jól élünk? Friss állami adat érkezett
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 08:47
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.
Makro / Külgazdaság Sokkolhatja a közvéleményt az állami hivatal közlése
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 08:30
A beruházások ugyanis a harmadik negyedévben is éves szinten két számjeggyel zuhantak.
Makro / Külgazdaság Jó hírt kapott a magyarok pénztárcája: ennyivel emelkedik a minimálbér!
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 16:49
Három évre előre megkötötték a bérmegállapodást.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter jobb lenne a gazdaságnak, mint Orbán Viktor? A Klasszis Klub Live-ban Felcsuti Péterrel beszélgetünk
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 12:48
A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG