Keressen naponta 600 eurót kockázatmentesen és legálisan, otthonról – ki ne tudna ellenállni ilyen szíves invitálásnak. Ez a reklám lepi el az utóbbi hónapokban az internetet például kéretlen felugró ablakok formájában. Az oldal azt állítja, hogy egy bizonyos Dr. James Petersen Phd. professzor, aki a Londoni Értéktőzsde (LSE) szoftvermérnöke volt, az online kaszinók véletlenszám-generáló algoritmusában rést talált.
Most akkor londoni vagy madridi?
Ráadásul ezt a tudást most ingyen és bérmentve, önként és dalolva megosztja mindenkivel egy szoftver formájában, amely szinte automatikusan termeli a nyereséget. Csak annyit kér, hogy akinek bejön az üzlet, az küldje el a nyeresége néhány százalékát. Igazán nem tűnik nagy árnak.
Az első probléma, hogy ugyanez az ember, vagy inkább ugyanez a fénykép máskor Dr. Peter James Hardy, megint másutt Dr. Francisco Manuel Ortiz néven tűnt fel, az utóbbi a változatosság kedvéért a Madridi Tőzsde szoftvermérnökének adja ki magát az Insideredge brit fogyasztóvédelmi oldal tudósítása szerint. A cikk következtetése: „kerüld el, mint a fekete halált”.
Királyfi, te még hiszel a mesében?
Másutt attól óvják a felhasználókat, hogy ismeretlen, valódi elérhetőséggel nem rendelkező furcsa cégek gyanús programjai könnyen adathalász- vagy kémprogramoknak bizonyulhatnak. De még ha nem így lenne, akkor sem túl logikus, hogy egy vadidegen valóban napi 600 euróhoz segítsen bennünket teljesen ingyen, hozomra. Ha működik is a dolog, sokkal logikusabb lenne, hogy az illető beállítson 500 számítógépet, amelyek mindegyike termeli neki a napi 600 eurós nyereséget.
De képzeljék csak el, hogy mi történne akkor, ha a rendszer valóban működne és valóban leesne naponta 600 eurónyi összeg. Részemről nyilván szólnék a gyerekeimnek, a szüleimnek és még néhány legjobb barátomnak, hogy ingyen pénzt találtam, és gyorsan fussanak ők is, amíg létezik ez a lehetőség. Legalább 6-8 személynek biztosan szólnék, esetleg egyesektől én is jutalékot kérnék.
Így lesz a napi 600 euróból 600 millió
Ezek egy része szintén szólna a legközelebbi rokonságnak, esetleg bérkaszinózókat állítana be, hogy minél több bevételre tudjon szert tenni minél rövidebb idő alatt. Úgy kalkulálhatunk, még nagyon-nagyon szerény becsléssel is, hogy a szisztéma sikere esetén naponta duplázódik a játékosok száma (de lehet, hogy négyszereződne vagy nyolcszorozódna). Ez tíz nap alatt már kettő a tizediken, azaz 1024, húsz nap alatt pedig már több mint egymillió játékost jelent, akik elvileg napi 600 millió euró nyereséget vágnának zsebre. Persze, hangsúlyozzuk, csak akkor, ha a rendszer tényleg működne.
Legkésőbb ekkor felfigyelnének rá a kaszinóüzemeltetők, garantáltan megkeresnék a szoftverükben levő állítólagos lyukat, és sürgősen betömnék, vagy ideiglenesen bezárnának addig, amíg meg nem találják, hiszen nyilván nem bolondok és nem szeretnének tönkremenni. (A véletlenszám-generálásról, annak algoritmusai titkosításáról, védelméről, kriptográfiai vonatkozásokról egyébként rengeteg szakirodalmat lehet találni angolul, többféle módszer létezik.)
Beetetés és megkopasztás az egész?
Akkor vajon miért éri meg ezekkel a hirdetésekkel elárasztani az internetet, miből élhet ez a többnevű (ál)tudós? Az egyik lehetséges és nem is olyan hihetetlen megoldás, hogy titkon egyes kaszinók fizetik. Ekkor még az is lehet, hogy a szoftver – esetleg átmeneti, a felhasználót biztonságba ringató, beetetős nyereségek után – az ügyfél megkopasztásával foglalkozik. Erre utal, hogy az Insidersedge egyik korábbi cikkében pénzüket elvesztő felhasználók panaszait is idézi.
A másik verzió, hogy azokból a pár százalékokból él, amelyet a szerencsés felhasználók egy része átutal neki. Ekkor lehet, hogy a szoftver lényegében nem is tud semmit és nem csinál semmit, nem is kell semmit csinálnia. (Ami még mindig jobb, mintha kárt okozna.) Ha valóban szerencsejátékról van szó, mindig lesz, aki nyerni fog, ezek egy része becsületes, és vélt „jótevőjének” is juttat a nyereményéből. Biztos üzlet, és óriási összegeknek az egy ezreléke is lehet egy kisebb vagyon.
Duplázz, duplázz, duplázz egész este
A rulettre különböző nyerőnek vélt szisztémákat kidolgozni egyébként évszázados népszokás, magyarul is lehet ilyeneket találni az interneten, némelyik állítólag a 18. századtól létezik. Közös jellemzőjük azonban, hogy hosszabb távon nem működnek, úgy van ugyanis kidolgozva a rendszer, hogy csak a kaszinó nyerhessen. Ezt általában két egyszerű trükkel el lehet érni. Az egyik a nulla használata, a másik a tét maximalizálása.
A leggyakoribb stratégia a duplázó (Maringale), állítólag kaszinók is használják beetetésként, ügyfélcsalogatónak. (Nyilván nem csinálnák, ha buknának rajta) Feteszünk a pirosra például egy eurót. Ha elveszítjük, felteszünk kettőt, hogy visszanyerjük az elveszített eurót is. Ha nyerünk, csökkentjük a tétet egy euróra, ha veszítünk, újra duplázunk. Előbb-utóbb nyerni fogunk, ekkor pedig midig megnyerjük az összes addig elveszített tétünket, plusz még egy eurót hozá. Világos és egyszerű, folyamatos bevételt adó rendszernek látszik.
Sok kicsi nagy veszteséggel végződik
De előbb-utóbb jönni fog nulla (vagy Amerikában dupla nulla), ami beleszól az egészbe. Ezt még túl lehetne élni, de mi van akkor, ha a pénzünk elfogy, vagy a kaszinó maximális tétjének korlátjába üzközünk, és nem tudunk tovább duplázni? „A valóságban előbb-utóbb bekövetkezik egy olyan hosszú vereségsorozat, ami alatt elfogy a pénze, vagy eléri a megengedett maximális feltehető összeget. Így a martingale-t játszók általában sok kis nyereség után egy katasztrofális veszteséggel fejezik be a játékot” – írja a Wikipedia erről a módszerről.
A többi stratégia is hasonlóan foghíjasnak látszik: Vagy azt felejtik el, hogy létezik a nulla, vagy azt, hogy korlátos a tőkéjük és a kaszinóknak is lehet korlátozó szabálya. Vagy azt, hogy minden esemény egymástól független, tehát elvileg akárhányszor lehet egymás után piros, vagy fekete, vagy ezek mindegyikét. Csak egy igazi szabály van: hosszú távon mindig a kaszinó nyer.
Sorozatunk előző részei:
A pilótajáték ezer formában éled újjá
Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad
Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig
Magyar vállalatok rémálom-kötvényei
A beválthatatlan és elinflált kárpótlási jegy
Hasonló témájú cikkek:
Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?
Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után
Egyértelműen szabotázs okozta a tüzet a hét elején a skarzysko-kamiennai drónalkatrészgyártó üzemben. 
