Szörnyű rossz befektetések 6.: keressen naponta 600 eurót és egyéb átverések

Eidenpenz József, 2012. november 26., 14:18

Van-e nyerő szisztéma a ruletten, vagy más szerencsejátékokon? Hihető-e, hogy egy ingyenes programmal napi 600 eurót kereshetünk online kaszinókban? Ha nem így van, akkor miért bombáznak bennünket ilyen reklámokkal, kinek mi ebből a haszna, és ki fogja azt megfizetni? Ugyanaz a személy-e Dr. Peter James Hardy és Dr. Francisco Manuel Ortiz?

Keressen naponta 600 eurót kockázatmentesen és legálisan, otthonról – ki ne tudna ellenállni ilyen szíves invitálásnak. Ez a reklám lepi el az utóbbi hónapokban az internetet például kéretlen felugró ablakok formájában. Az oldal azt állítja, hogy egy bizonyos Dr. James Petersen Phd. professzor, aki a Londoni Értéktőzsde (LSE) szoftvermérnöke volt, az online kaszinók véletlenszám-generáló algoritmusában rést talált.

Most akkor londoni vagy madridi?

Ráadásul ezt a tudást most ingyen és bérmentve, önként és dalolva megosztja mindenkivel egy szoftver formájában, amely szinte automatikusan termeli a nyereséget. Csak annyit kér, hogy akinek bejön az üzlet, az küldje el a nyeresége néhány százalékát. Igazán nem tűnik nagy árnak.

Az első probléma, hogy ugyanez az ember, vagy inkább ugyanez a fénykép máskor Dr. Peter James Hardy, megint másutt Dr. Francisco Manuel Ortiz néven tűnt fel, az utóbbi a változatosság kedvéért a Madridi Tőzsde szoftvermérnökének adja ki magát az Insideredge brit fogyasztóvédelmi oldal tudósítása szerint. A cikk következtetése: „kerüld el, mint a fekete halált”.

Királyfi, te még hiszel a mesében?

Másutt attól óvják a felhasználókat, hogy ismeretlen, valódi elérhetőséggel nem rendelkező furcsa cégek gyanús programjai könnyen adathalász- vagy kémprogramoknak bizonyulhatnak. De még ha nem így lenne, akkor sem túl logikus, hogy egy vadidegen valóban napi 600 euróhoz segítsen bennünket teljesen ingyen, hozomra. Ha működik is a dolog, sokkal logikusabb lenne, hogy az illető beállítson 500 számítógépet, amelyek mindegyike termeli neki a napi 600 eurós nyereséget.

De képzeljék csak el, hogy mi történne akkor, ha a rendszer valóban működne és valóban leesne naponta 600 eurónyi összeg. Részemről nyilván szólnék a gyerekeimnek, a szüleimnek és még néhány legjobb barátomnak, hogy ingyen pénzt találtam, és gyorsan fussanak ők is, amíg létezik ez a lehetőség. Legalább 6-8 személynek biztosan szólnék, esetleg egyesektől én is jutalékot kérnék.

Így lesz a napi 600 euróból 600 millió

Ezek egy része szintén szólna a legközelebbi rokonságnak, esetleg bérkaszinózókat állítana be, hogy minél több bevételre tudjon szert tenni minél rövidebb idő alatt. Úgy kalkulálhatunk, még nagyon-nagyon szerény becsléssel is, hogy a szisztéma sikere esetén naponta duplázódik a játékosok száma (de lehet, hogy négyszereződne vagy nyolcszorozódna). Ez tíz nap alatt már kettő a tizediken, azaz 1024, húsz nap alatt pedig már több mint egymillió játékost jelent, akik elvileg napi 600 millió euró nyereséget vágnának zsebre. Persze, hangsúlyozzuk, csak akkor, ha a rendszer tényleg működne.

Legkésőbb ekkor felfigyelnének rá a kaszinóüzemeltetők, garantáltan megkeresnék a szoftverükben levő állítólagos lyukat, és sürgősen betömnék, vagy ideiglenesen bezárnának addig, amíg meg nem találják, hiszen nyilván nem bolondok és nem szeretnének tönkremenni. (A véletlenszám-generálásról, annak algoritmusai titkosításáról, védelméről, kriptográfiai vonatkozásokról egyébként rengeteg szakirodalmat lehet találni angolul, többféle módszer létezik.)

Beetetés és megkopasztás az egész?

Akkor vajon miért éri meg ezekkel a hirdetésekkel elárasztani az internetet, miből élhet ez a többnevű (ál)tudós? Az egyik lehetséges és nem is olyan hihetetlen megoldás, hogy titkon egyes kaszinók fizetik. Ekkor még az is lehet, hogy a szoftver – esetleg átmeneti, a felhasználót biztonságba ringató, beetetős nyereségek után – az ügyfél megkopasztásával foglalkozik. Erre utal, hogy az Insidersedge egyik korábbi cikkében pénzüket elvesztő felhasználók panaszait is idézi.

A másik verzió, hogy azokból a pár százalékokból él, amelyet a szerencsés felhasználók egy része átutal neki. Ekkor lehet, hogy a szoftver lényegében nem is tud semmit és nem csinál semmit, nem is kell semmit csinálnia. (Ami még mindig jobb, mintha kárt okozna.) Ha valóban szerencsejátékról van szó, mindig lesz, aki nyerni fog, ezek egy része becsületes, és vélt „jótevőjének” is juttat a nyereményéből. Biztos üzlet, és óriási összegeknek az egy ezreléke is lehet egy kisebb vagyon.

Duplázz, duplázz, duplázz egész este

A rulettre különböző nyerőnek vélt szisztémákat kidolgozni egyébként évszázados népszokás, magyarul is lehet ilyeneket találni az interneten, némelyik állítólag a 18. századtól létezik. Közös jellemzőjük azonban, hogy hosszabb távon nem működnek, úgy van ugyanis kidolgozva a rendszer, hogy csak a kaszinó nyerhessen. Ezt általában két  egyszerű trükkel el lehet érni. Az egyik a nulla használata, a másik a tét maximalizálása.

A leggyakoribb stratégia a duplázó (Maringale), állítólag kaszinók is használják beetetésként, ügyfélcsalogatónak. (Nyilván nem csinálnák, ha buknának rajta) Feteszünk a pirosra például egy eurót. Ha elveszítjük, felteszünk kettőt, hogy visszanyerjük az elveszített eurót is. Ha nyerünk, csökkentjük a tétet egy euróra, ha veszítünk, újra duplázunk. Előbb-utóbb nyerni fogunk, ekkor pedig midig megnyerjük az összes addig elveszített tétünket, plusz még egy eurót hozá. Világos és egyszerű, folyamatos bevételt adó rendszernek látszik.

Sok kicsi nagy veszteséggel végződik

De előbb-utóbb jönni fog nulla (vagy Amerikában dupla nulla), ami beleszól az egészbe. Ezt még túl lehetne élni, de mi van akkor, ha a pénzünk elfogy, vagy a kaszinó maximális tétjének korlátjába üzközünk, és nem tudunk tovább duplázni?  „A valóságban előbb-utóbb bekövetkezik egy olyan hosszú vereségsorozat, ami alatt elfogy a pénze, vagy eléri a megengedett maximális feltehető összeget. Így a martingale-t játszók általában sok kis nyereség után egy katasztrofális veszteséggel fejezik be a játékot” – írja a Wikipedia erről a módszerről.

A többi stratégia is hasonlóan foghíjasnak látszik: Vagy azt felejtik el, hogy létezik a nulla, vagy azt, hogy korlátos a tőkéjük és a kaszinóknak is lehet korlátozó szabálya. Vagy azt, hogy minden esemény egymástól független, tehát elvileg akárhányszor lehet egymás után piros, vagy fekete, vagy ezek mindegyikét. Csak egy igazi szabály van: hosszú távon mindig a kaszinó nyer.

Sorozatunk előző részei:

A pilótajáték ezer formában éled újjá

Felelőtlen buxolás és bármi, amivel nagyon túlvállaltad magad

Nigériai levelektől a látszatnyereményen át a csalárd távmunkáig

Magyar vállalatok rémálom-kötvényei

A beválthatatlan és elinflált kárpótlási jegy

Hasonló témájú cikkek:

Gyémánt: özvegyeknek és árváknak való, vagy pilótajáték az egész?

Sárga helyett zöld aranyat vegyenek - kapkodnak az erdőbefektetések után

Cetelem MKB Cib További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Lerohanták a tavakat a magyarok, milliókkal a zsebükben

Lerohanták a tavakat a magyarok, milliókkal a zsebükben

Túlzás nélkül lerohanták a nyaralók kínálati piacát a leendő vásárlók - ismertette legfrissebb elemzését az ingatlan.com, amely a Balaton és a Velencei-tó melletti települések és az érintett megyékben eladásra kínált lakóingatlanok - lakások, házak és nyaralók - kínálatát és árát vizsgálta több ezer hirdetés adatai alapján.

További cikkek

Utánajártunk

Videók

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX0.000%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • március 4
    KSH: Külkereskedelmi mérleg
    március 5
    KSH: Kiskereskedelmi forgalom
    Szolgáltatóipari BMI
    Szolgáltatóipari BMI
    GDP
    Kiskereskedelmi forgalom
    ISM szolgáltatóipari index
    március 6
    Bézs könyv
    március 7
    KSH: Ipari termelés
    Deutsche Post (2018 Q4)
    GDP
    EKB kamatdöntés
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    március 8
    KSH: Fogyasztói árindex
    Államháztartási egyenleg
    Munkanélküliségi ráta

Szavazás

Az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás eltörlését. Ön szerint a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben Magyarországon 2021-től?