1p
Mit tegyünk, ha van pénzünk, de nem tudjuk, mit tegyünk vele? Ha nem is értünk hozzá és időnk sincs arra, hogy elmélyüljünk a pénzügyekben? Ha kevésnek tűnik a banki kamat és túl magasnak az infláció? Többek között erre találták ki a befektetési alapokat.

Az átlagember nem különösebben kedveli vagy egyenesen utálja a pénzügyeket, bankba menni, számlát nyitni, megbízást adni nem mindenkinek kellemesebb, mint például adóügyeket intézni. Ráadásul a legtöbben nem is értenek hozzá, ami egyébként érthető, hiszen nem, vagy alig tanultak erről az iskolákban.

Mindig lehet egy picit többet

Erre a problémára sokféle megoldás van, aki nem akar kockáztatni, az beteheti pénzét a bankba egy lekötött betétbe, esetleg vehet rajta állampapírt. Ezeknek a hozama azonban fix vagy ha változó is, behatárolt, miközben a gazdag emberek életrajzai között számos olyat találunk, amikor valaki pénzügyi befektetéseken gazdagodott meg – értékpapírokon, mint a részvény vagy a kötvény, devizaüzleteken vagy például árupiaci termékeken, mint az olaj vagy az arany. Időnként az infláció is hajlamos úgy meglódulni, hogy a kockázatmentes kamatok nem tudnak lépést tartani vele.

 

 

Nem lehetne mégis többet kapni a megtakarított pénzünkért, de úgy, hogy ne kelljen ezért öt-hat évig nyomni az iskolapadot, Oxfordban diplomázni, éveket lehúzni egy nemzetközi befektetési banknál vagy sok éven keresztül tanulni és gyűjtögetni a tapasztalatokat autodidakta módon? Esetleg a saját bőrünkön tapasztalni, milyen veszíteni, megfizetni a tanulópénzt, többször elszegényedni közben?

Vannak, akik jobban csinálják

Sokféle elmélet van a tőkepiacokról, van olyan is, amely szerint legérdemesebb egyszerűen részvényeket vásárolni és évtizedekig hozzájuk sem nyúlni. Mégis, úgy tűnik, sokat számít a tudás, kétségtelenül vannak olyanok, akik a befektetések terén különösen sikeresek, mint Warren Buffett vagy Soros György. Évtizedekkel ezelőtt kitalálták tehát, hogy összegyűjtik az átlagemberek vagyonát, és szakemberekre bízva együtt, nagyobb tömegben fektetik be azt.

Így jöttek létre a befektetési alapok, amelyek egy ilyen közös vagyontömeget kezelő intézményt jelentenek, amelyet egy meghatározott alapkezelő kezel legjobb tudása szerint. A befektetők pedig  igazságosan, az eredeti befizetéseik arányában részesednek az elért eredményből, azaz a hozamból. A céljuk az, hogy magasabb hozamot érjenek el (adott minimális ajánlott befektetési időhorizont mellett), mint a kockázatmentes befektetések (állampapír, államilag biztosított bankbetét), de mérsékelt vagy vállalható kockázat mellett.

Osszuk meg a kockázatot együtt

Ha egyetlen társaság részvényébe fektetem mindenemet, akkor pénzem sorsa összefonódik ezzel a vállalattal: ha sikeres lesz, pénzem gyarapodik, de ha csődbe menne, az egész tőke elúszhat. Ezért az egyik legalapvetőbb befektetési szabály, hogy sohase tegyünk fel mindent egy lapra, osszuk el a kockázatot többfelé. Ha tízféle cégben van részvényünk, még nagy válság esetén sem valószínű, hogy mindegyik egyszerre menne csődbe. De lehet hogy jobb húszfelé osztani és részvények mellé kötvényeket, árupiaci termékeket is választani.

 

 

Ugyanakkor kis tőkét nagyon nehéz sokféle befektetésbe tenni, nálunk például még az olcsóbb brókercégeknél is van általában egy legalább pár száz forintos minimumjutalék. Emiatt legalább durván százezer forintot lenne érdemes egy-egy részvénybe tenni a magyar tőzsdén, ami elegendő féle papírnál már milliós nagyságrendű befektetést igényel. Ráadásul nincs is itthon húsz jó minőségű részvény, így külföldre is kéne tenni a pénzünkből. De akadnak olyan részvények és kötvények, főleg külföldön, amelyekből egy darab is több millió forintba kerülhet, vagy a kisbefektetőket eleve ki is zárják a vételéből, az alapokat viszont nem.

Le is kötöm, meg nem is

Az alapokban gyűlő nagyobb tőkének tehát komoly előnyei vannak a pár százezer vagy pár millió forintos kisbefektetői pénzekhez képest, de van itt még más is. Húszféle értékpapír megvásárlása, azok megismerése, tanulmányozása nagy munka lenne, ha pedig el kell adni, akkor úgyszintén. Közben esetleg egyes kötvények lejártak vagy kamatot, illetve a részvények osztalékot fizettek, azok újra befektetéséről is gondoskodni kell.

Jobban jár, aki nem ugrál?

A befektetők sokszor próbálnak befektetési alapokon keresztül időzíteni, aktívan tőzsdézni, tehát ki-be szállnak az alapokba aszerint, mit gondolnak például a részvénypiacról.

 

A Concorde Alapkezelő tavaly kiszámolta, hogy a több mint 15 éve működő Concorde 2000 Alapba ki-be lépő befektetők mekkora hozamot értek el átlagosan a ki- és beszállásokat is figyelembe véve, vagyis mennyi volt a tőkével súlyozott átlaghozamuk a 15 év során. A be-ki ugrálók mintegy évi 6,2 százalékponttal rosszabb hozamot értek el, mint a hosszú távon bennmaradók, akik egyébként évi 12 százalékkal gyarapodtak. (Összesen 5,5-szeresére nőtt egyébként a végig bent maradók vagyona.) Hasonló eredményre vezettek nemzetközi felmérések is.

Egy ilyen összetettebb befektetéscsomag, úgynevezett portfólió mindezekért állandó odafigyelést igényel. Ezeket a feladatokat az alap kezelője átvállalja az ügyfelektől. Eközben – az úgynevezett nyílt végű alapok esetében – kötelezettséget vállal arra, hogy a pénzt bármikor visszafizeti, vagy azonnal, vagy egy meghatározott rend szerint, például két-három napos határidővel. Miközben tehát a pénzünk hosszabb távú befektetésekben van, szükség esetén egy részét vagy egészét gyorsan visszakérhetjük, nagyon hasonlóan a folyószámlákhoz.

Százféle fék és ellensúly

Az államnak, legalábbis rendes piacgazdaságokban, általában elemi érdeke, hogy a tőkepiac olajozottan működjön, az átlagemberek pedig takarékoskodjanak, befektessenek. Az így hasznosuló tőke ugyanis – legyen szó a részvényekbe, kötvénykibocsátókhoz vagy a devizapiacra áramló milliárdokról – közvetlenül vagy közvetett módon a termelésbe áramlik. Gépeket vásárolnak belőle, béreket fizetnek, árukat vesznek, jó alternatívája lehet a bankhitelnek.

Ezért – például a bankok működéséhez hasonlóan – sokféle garanciát építettek az alapok működésébe is. Van tőkepiaci felügyeleti szerv (nálunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete), az értékapírokat külön cég (a letétkezelő bank) őrzi, nem maga az alapkezelő, és felügyel a könyvvizsgáló is. Szabályozzák a kötelezően nyilvánosságra hozandó információkat, az egy értékpapírba fektethető tőkerészt, az alapkezelők által teendő vizsgákat és még ezer más fontos dolgot.

Természetesen az alapoknak vannak hátrányai is. Például az alapkezelésnek költségei vannak, az egyes alapkezelők teljesítménye, tudása pedig nagyon különböző lehet. A vakszerencse és a tőkepiaci turbulenciák, válságok is okozhatnak veszteségeket.

A sorozat támogatója a Concorde Alapkezelő

 

 

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 16800 16630 16890 +1,20% 0 0 4 551 385 505 HUF 2024-03-28 17:05:47
MOL 2960 2938 2980 +1,37% 0 0 1 844 664 804 HUF 2024-03-28 17:13:02
MTELEKOM 897 890 900 +0,79% 0 0 354 788 481 HUF 2024-03-28 17:05:47
RICHTER 9260 9260 9375 -0,05% 0 0 2 543 442 235 HUF 2024-03-28 17:09:18
OPUS 403 397 403 +0,50% 0 0 59 002 521 HUF 2024-03-28 17:09:51
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Befektetési alapok Nőtt a befektetási alapok vagyona februárban - a hozamok változatosak
Privátbankár.hu | 2024. március 14. 12:54
Februárban 4,3 százalékkal, 626 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, így az előző hónap végén a Bamosz tagjai 15 179 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
Befektetési alapok Ingatlanalapok: kiemelkedő eredmények nehéz piaci helyzetben
PR | 2024. március 13. 08:58
Noha a tavalyi- év jelentős kihívásokat tartogatott a hazai és a nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiacon, az ingatlanalapok és a magyarországi befektetési alapkezelők szempontjából 2023 kifejezetten eredményes évnek volt tekinthető. Ezen belül pedig kiemelkedően teljesítettek a Gránit Alapkezelő ingatlanos termékei. Az elemzők várakozása szerint a következő években az ingatlanbefektetések volumene emelkedni fog hazákban és a régióban, ami új lendületet adhat a kereskedelmi ingatlanpiacnak, és kedvezően hathat az ingatlanalapok teljesítményére is. A hazai és nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiac, valamint az ingatlanalapok tavalyi teljesítményéről és idei kilátásairól beszélgettünk Pozsgai Gáborral, a Gránit Alapkezelő értékesítési vezetőjével és Duha Bencével, szenior értékesítési és terméktámogatási menedzserrel.
Befektetési alapok Az év legjobb alapkezelőjét díjazták
Privátbankár.hu | 2024. március 1. 11:23
A Real Estate Awards Gálán az Erste Alapkezelő Zrt. kapta az Év Asset Management Cége 2023 elismerést. Ezzel a társaság másodszor nyerte el az ingatlanpiaci szakma egyik legjelentősebb díját.
Befektetési alapok Egy vagy két számjegyű hozam jutott az ingatlanalap-befektetőknek tavaly?
Eidenpenz József | 2024. január 26. 05:41
Nagy átlagban elmaradtak az évi tíz százaléktól a hazai ingatlanalapok hozamai tavaly, de volt néhány kivétel. Ennek számos oka lehet, nem csak a gazdaság és az ingatlanpiac lehűlése, még a kamatszint és a forint is belejátszhatott.
Befektetési alapok Már túl erős a forint, százmilliárdokat fizet nekünk idén a PMÁP
Eidenpenz József | 2024. január 18. 15:01
Az Equilor szerint 2024-ben a magyar gazdaság kilábalhat a recesszióból, 3,2 százalékkal bővülhet a GDP, a forint viszont enyhén gyengülhet, év végén 395 forint lehet az euró. Nemsokára több százmilliárd forintnyi állampapírkamat keres majd új helyet. Az év azonban a nagy kérdőjelek éve lesz a sok kockázat miatt.
Befektetési alapok Mi történt a magyarok legkedveltebb alapjaival?
Eidenpenz József | 2024. január 15. 05:44
Megnéztük a kötvényalapok tavalyi teljesítményét, a hozamuk pedig átlagosan jóval meghaladta az inflációt, 14,77 százalékra rúgott az évben. Ám nagy a szórás, devizában például nem volt jó ötlet megtakarítani. Másrészt pedig még ez sem tudja feledtetni a rettenetes 2022-es esztendőt.
Befektetési alapok Az MBH önálló, specializált befektetési bankjánál is a reneszánszukat élik a kötvénybefektetések
Natív tartalom | 2024. január 2. 13:04
A három hitelintézet fúziójából létrejött és 2023. május 1-jén indult MBH Bank a turbulens gazdasági környezet és az egyesüléssel járó plusz feladatok mellett is kiemelkedő tavalyi első háromnegyedéves eredményeket tudhat maga mögött. A privátbanki üzletág által kezelt vagyon mintegy 20 százalékos gyarapodásához vezető folyamatok mellett természetesen szó esett az idei kilátásokról is az újonnan alakult MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettesével, Pleschinger Gyula Márkkal készült interjúban.
Befektetési alapok Van, ahol 362 milliárd forintot ért a november
Privátbankár.hu | 2023. december 14. 15:41
Szépen híznak a befektetési alapok.
Befektetési alapok Évi 35 százalékos hozam kötvényalappal
Eidenpenz József | 2023. október 24. 09:31
Az utóbbi egy évben 15-35 százalék közötti hozamot értek el a forintos hazai rövid és hosszú kötvényalapok, de ennek megismétlődése valószínűtlen. Ha a hozamcsökkenési trend tovább tart, akkor azért még előfordulhatnak két számjegyű értékek. A devizavétel sem jött be tavaly, a devizás alapok eredményei szerényebbek voltak. 
Befektetési alapok Ez a vagyon 438 milliárd forinttal hízott egy hónap alatt
Privátbankár.hu | 2023. október 16. 13:57
A befektetési alapokban kezelt pénzekről van szó.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG