A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikált adatai szerint az éve első felében 3 083 új lakás épült, ez 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 5 581 volt, 39 százalékkal több a 2014. január–júniusinál a KSH ma kiadott adatai szerint.
Mélyponton
Pozitív a kiadott építési engedélyek számának jelentős százalékos növekedése, de a lakásépítések száma ismét csökkent és továbbra is évszázados mélyponton van - közölte a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) a KSH adataira reagálva.
Az egyesület közleményében kiemelte, a lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére. Átfogó, koherens kormányzati lakásprogram azonban továbbra is várat magára.
Több lakás, de hogyan?
Az egyesület szerint a lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer lakásépítés hiányzik. Ez több mint 120 ezer megszűnt munkahelyet, egyben ennyi új munkahely lehetőségét jelenti.
A lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség. A felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. A mai magyar lakásállomány nem alkalmas arra, hogy több mint 400 évig fennmaradjon.
A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások nem jelentenek megoldást – véli a TLE. Ezek részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül 162 ezer db 1946 előtt épült, 90 ezer db pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ez az állomány nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját.
Az egyesület négy javaslatot fogalmazott meg a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:
1., Fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energiahatékony bérlakásépítésekre.
2., Szükséges lenne egy épületenergetikai program egyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.
3., Szükséges lenne továbbá, hogy a kormány a szocpol-támogatást olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát juttassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi SZOCPOL mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
A szocpol bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány.
4., A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy továbbra is rendkívül alacsony a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost. Kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására – jegyezte meg az egyesület.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
