A német Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) május 2-ai dátummal közzétett egy jelentést „A szabad munkaerő-áramlás május 1-jei bevezetésének hatása a munkaerőpiacra” címmel, amely részben februári, részben októberi adatokat tartalmaz. A jelentésben azon nyolc ország – Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia - állampolgárainak németországi munkavállalóit vizsgálták, amelyek előtt az EU-ban utolsóként 2011. május 1-től Németország és Ausztria nyitotta meg kapuit. (Az ausztriai magyar munkavállalók számának 57 százalékos emelkedéséről itt számoltunk be.)
Tíz hónap alatt negyedével több a nyolcakból
A német jelentés szerint a „nyolcak” munkavállalóinak száma 2011. április vége és 2012. február vége között 227 ezerről 284 ezerre emelkedett, ami 24 százalékos, 54 ezer fős növekedés. Az egy évvel korábbi időszak adataival korrigálva – amikor csökkent a számuk - a dokumentum úgy véli, hogy 65 ezer főre tehető a munkaerőpiacai nyitás hatása a jelzett időszakban.
Mivel azonban ugyanekkor a német népességstatisztikák előzetes adatai szerint a nyolc országból 69 ezer ember érkezett – akik között nyilván gyerekek, családtagok is lehettek -, feltételezik, hogy az új munkavállalók egy része már eleve az országban lakott, és gazdaságilag inaktív volt vagy egyénileg vállalkozott. (Azt a nagyon valószínű lehetőséget nem említik, hogy feketemunkásokat is legalizálhattak a nyitás után, ahogy azt az osztrák források viszont felvetették.)
Csak a lengyelek vannak többen, de mi jobban igyekszünk
Az egyes országok szerinti megoszlásról csak október végi adatok vannak, ezek szerint a magyar munkavállalók száma a 2011. április 30-i 20 106-ról októberre 28 839-re növekedett, azaz fél év alatt 43 százalékkal, 8733 fővel ment fel. Ez a növekedési ráta jóval magasabb, mint a nyolcak 24 százalékos átlaga, illetve a 192 ezer fővel a statisztika kétharmadát kitevő lengyelek 21 százalékos növekedése. Mi vagyunk viszont a nyolcból a második legnagyobb munkavállalói csapat a lengyelek után.
Ehhez jönnek még a munkanélküliek, akik száma a nyolcak állampolgárai körében 32 556-ról 35 620-ra, a magyarok között pedig 2111-ről 2445-re emelkedett február végéig. (A német munkanélküliek száma egyébként 3,1 millió, az összes külföldi munkanélküli pedig 488 ezer fő.) A jelentés megjegyzi, hogy a munkanélküliség a külföldieket változatlanul erősebben sújtja, mint a németeket.
Nem csak építőmunkás és pincér kell nekik
Ami az egyes szektorokat illeti, úgy látszik, a németeknek nem annyira a vendéglátóiparban és az építőiparban van szüksége szorgos kezekre, mint az osztrákoknak. A nyolcak dolgozóinak több mint húsz százaléka a feldolgozóiparban talált állást, 15 százalékuk a kereskedelemben és a járműjavításban, 12 százalék az egészségügyben, és csak hat, illetve négy százalék körüli az építőipar, illetve a vendéglátás aránya.
Érdemes még tudni, hogy a kelet-európai országokból jött munkavállalók száma október és április vége között lényegében nem változott, hasonlóan korábbi évekhez, aminek a szezonalitás az oka. Emiatt áprilistól februárig inkább csökkenni szokott a külföldi foglalkoztatottak száma, de most nőtt. A növénytermesztés, állattenyésztés és halászat előkelő helyet foglal el az ágazatok között, ám míg 2011 áprilisában 22 400 ezer kelet-európai polgár dolgozott ezen a területen, addig októberben csak 9600. A foglalkoztatottak átmeneti mélypontja december-januárban volt.