Hirdetés
Hirdetés

Egy évszázaddal a forradalom után végső nyugalomra lelhet annak vezetője

Fellegi Tamás, 2017. április 21., 06:05

A Szovjetunió felbomlása óta időről időre felmerül, hogy alapítóját el kellene temetni, ahelyett, hogy moszkvai mauzóleumában mutogatnák őt bebalzsamozva. Eddig megosztotta a kérdés az oroszokat, most azonban a parlament napirendre tűzi a kérdést, 100 évvel a Lenin által kirobbantott forradalom után.

Ha meglenne még a Szovjetunió, feltehetően nagy csinnadrattával ünnepelnék a Lenin által irányított forradalom 100. évfordulóját november 7-én, mégpedig úgy, hogy a szuperhatalmi állam vezetői a Lenin-mauzóleum tetején állnának, ott mondanának beszédet, és onnan integetnének az elvonuló tömegnek. Így volt az azóta, hogy a forradalmi vezérnek mauzóleumot állítottak, egészen a Szovjetunió és egyúttal a Lenin által létrehozott kommunista rendszer megszűnéséig.

Vegyes megítélés

Logikusnak tűnt akkor, hogy megszüntetik a mauzóleumot, a forradalmi vezért pedig eltemetik. Igen ám, de ez a közvélemény ellenállásába ütközött, mivel Lenint sokan nem találták negatív figurának az orosz történelemben, sőt, azt a vezetőt látták benne, aki megalapította Oroszországnak és korábbi gyarmatainak azt az államformáját, amely a második világháború után a világ két szuperhatalma közül az egyik lett, így történelme során ekkor érte el legnagyobb hatalmát Oroszország.

Hirdetés

A megítélés továbbra is vita tárgya, hisz van, aki diktátornak, van, aki nemzeti hősnek tekinti Lenint, de miután a rendszer-, és országváltás óta eltelt egy negyedszázad, felnőtt egy teljes generáció, melyet már nem fűznek érzelmi szálak a mauzóleumhoz, és a hozzá kötődő nosztalgiához. Ők akár nagy embernek tartják Lenint, akár negatív figurának, úgy gondolják, hogy az a méltó, ha végre örök nyugalomra lelhet.

Eljött az ideje

Erre hivatkoznak a törvényjavaslat benyújtói is – négyen a kormányzó Egységes Oroszország párt képviselői, ketten egy kisebb, de a kormányhoz közelálló párt tagjai. A mostani határozat nem azonnali intézkedést eredményezne, csak az illetékes hatóságnak adják át a döntés jogkörét, hogy akkor temessék el Lenint, amikor ezt megfelelően tartják. Mostantól nem kell már a parlament és az elnök döntése.

A törvényhozók hangoztatják, hogy nem politikai okokból, és nem is az évforduló alkalmából vetették fel a kérdést, és hogy nem akarnak Lenin politikai megítélésével foglalkozni. Egyszerűen arra gondolnak, hogy előbb-utóbb csak illene megejteni a temetést, és ezt most már a közvélemény is elfogadja. Nem Lenin az egyetlen egyébként, akit bebalzsamoztak és kiállítottak az aktuális felvonulási térre: a kommunista rendszeralapítók között ez szokássá vált. Így tettek Kínában Maóval, Vietnamban Ho Shi Minh-el, Bulgáriában Dimitrovval.

Emléke élni fog

Dimitrov mauzóleumát már rég felszámolták, Kínában és Vietnamban viszont látogathatók a bebalzsamozott elvtársak, mivel elvileg jogfolytonos a rendszer az általuk alapítottakkal, azóta is a kommunista párt irányít, jóllehet már inkább a kapitalizmust építik. Oroszország esetében ugyanakkor logikusnak tűnt volna a mauzóleum megszüntetése, miután Lenin rendszere is megszűnt. Csakhogy ez Oroszország esetében nem ilyen egyszerű: számukra az a rendszer nem feltétlenül rossz megítélésű, miután valóban a legnagyobb hatalmat hozta Oroszországnak történelme során.

Ez ugyan a második világháború következménye lett, amikor Lenin már rég halott volt (mindössze 7 évet élt a forradalom után), de kétségtelen, hogy maga Lenin az első világháborús vereségtől összeomlott birodalom romjain viszonylag gyorsan felépítette annak utódállamát, a Szovjetuniót, visszaszerezve az elvesztett területek és gyarmatok nagy részét, utóbbiaknak névleges országot létesítve, hisz addig csak kormányzóságok voltak a cári birodalomban. A Lenin-szobrok is sok helyen állnak még, és nemcsak Oroszországban,  hanem más szovjet utódállamokban is, különösen ott, ahol jelentős orosz kisebbségek élnek.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Bukhatnak a nagy német-francia tervek - mindenki utálja az új elnököt

Bukhatnak a nagy német-francia tervek - mindenki utálja az új elnököt

A frissen megválasztott, de mára már közutálatnak örvendő elnök megakaszthatja a nagyívű európai terveket. Macron nárcisztikus és nagyképű, de rögtön oroszlánná változik, ha a Total olajóriás érdekeiért kell harcolnia Iránban és Líbiában. De miért tajtékzik ettől Róma?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 21
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. július végi helyzetéről
    augusztus 22
    KSH: Keresetek (január–június)
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (15 mrdFt)

    ZEW-index (augusztus)
    ZEW-index (augusztus)
    augusztus 23
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, június)
    ÁKK: 2026/D államkötvény csereaukciók, 2019/A - 20 mrdFt és 2019/C - 20 mrdFt
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Feldolgozó- és szolgáltatóipari BMI (előzetes)
    Fogyasztói bizalom (előzetes)
    Feldolgozóipari BMI (augusztus)
    Hewlett-Packard (2017 Q3)
    augusztus 24
    GDP (év/év, Q2)
    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 25
    MNB: Hitelintézetek prudenciális adatai (2016. év végi auditált adatokkal, Q2)
    IFO üzleti hangulatindex (Q2)
    GDP (év/év, Q2)
    Fogyasztói árindex (év/év, július)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?