A stabilitási törvény és az internetes konzultációra bocsájtott növekedési tervről beszélt mai sajtótájékoztatóján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki szerint e két törvény hozzásegít minket ahhoz, hogy "megépítsük a sikeres, XXI. századi Magyarországot" és hogy "megnyerjük a következő nagy gazdaságtörténeti időszakot".
Vissza az ortodox útra
| Az államadósság tervezett értékének - az előző évhez viszonyított - növekedési üteme nem haladhatja meg a költségvetésben meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét - ez a "modern" főszabály lép életbe 2016-tól, és lesz az államadósság elleni harc alkotmányos bástyája. Matolcsy György szerint a végleges célkitűzés, hogy a GDP arányában 50%-ra csökkenjen az adósság, ez 10-15 éven belül elérhető lesz. Az eredeti tervek szerint a főszabály már januártól, az új alkotmánnyal együtt életbe lépett volna, ezt csúsztatta el most a kormány. A feltételeket ugyanis jövőre nem tudtuk volna vélhetően teljesíteni, aminek elsődleges oka a gyenge gazdasági teljesítmény. Matolcsy György megerősítette, 0,5 és 1% közé várják a jövő évi GDP-növekedést. A növekedési tervben azonban még mindig 1,5% szerepel. És akkor még nem beszéltünk a 300 forintos euróról is. Az NGM szerint a költségvetésbe épített tartalékok ellensúlyozni tudják a hazai fizetőeszköz gyengeségét, a szerényebb gazdasági teljesítmény azonban már "sok" lehet a büdzsének. Márpedig a kabinet határozott célja, hogy tartsa az év végi hiánycélt és tovább csökkentse az államadósság szintjét. Nézzük a szigorú képlet és az aktualizált konvergenciaprogram alapján hogy alakulna az adósságpálya. A stabilitási törvénybe foglalt képlet alapján azt tudjuk megmondani, mekkora mozgástere lenne a kormányzatnak a költségvetés megalkotásánál - a törvény ugyanis nem jelent automatikus adósságcsökkentést.
Piaci elemzők szerint a magyar növekedés -0,5 és és 0,5% között lehet jövőre, 4,2%-os infláció mellett.
A képletből jól látszik, hogy gazdasági visszaesés esetén nagyobb mozgástere van a költségvetésnek. A gazdasági miniszter szerint a szigorúbb szabályozás alól csak egy eset jelenthet majd kivételt: az elhúzódó recesszió (legalább egy 1 év). A 2011-es konvergenciaterv szerint a következő adósságcsökkentési pályát kell tartania az NGM-nek.
Nem könnyítette meg a dolgát a gazdasági kormányzat azzal, hogy a konvergenciaprogramból indul ki, de legalább nem szegi meg az alkotmányt, amennyiben a célszámokat nem éri el. Az is nagy kérdés, hogy az NGM mikor veszi tudomásul a 300 forintos euró árfolyamot - erről ugyanis ma Matolcsy sem beszélt, és az NGM adósságmérőjében sem találtunk rá utalást egyelőre. |
Megint Európa előtt járunk?
"10%-kal csökkentettük az államadósságot, persze árfolyam függvényében" - mondta a miniszter, ez utóbbi kitételről azonban nem nagyon beszélt. Márpedig a gyenge forint nagyon is káros lehet, az MNB szerint a gyenge árfolyamszint miatt a bruttó hazai termékhez mért államadósság ismét 80% felett van. Pedig a kormány 1400 milliárd forintnak megfelelő hazai állampapírt vont be (a nyugdíjpénztári vagyonból) és mintegy 4 milliárd euróval csökkentette az adósságszintet. A szerény növekedés és a forint gyengélkedése azonban ezeket a lépéseket elmoshatja.
Matolcsy szerint az államadósság-csökkentésére megalkotott közgazdasági képlet Európa legmodernebb ilyen irányú kezdeményezése, így az adósságszintünket az eurózónánál is gyorsabban építhetjük le.
A stabilitási törvény mindezek mellett szabályozza az ÁKK és a Költségvetési Tanács jogállását, visszafogja az önkormányzati szektor eladósodását, valamint a nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályok is bele került (e tekintetben nincs sok újdonság).
Így fogunk növekedni
Január végéig átnézik a növekedési tervvel kapcsolatos internetes konzultáció eredményeit a tárcánál, ahol közben elkezdték a terv hátterének kidolgozását. Matolcsy szerint ugyanis intézményrendszer és forrás kell mindehhez.
Újabb 120 milliárd az MFB-nek
Az MFB-ben 60 milliárdos tőkeemelést hajt végre a kormány, ezt követi egy újabb, két lépésből álló emelés, szintén 60-60 milliárddal. Matolcsy szerint ugyanis az állami pénzintézetek forrásainak növelésével lehet pénzt juttatni a gazdaságba, vagyis finanszírozni a növekedést. A kormányfő arra kérte a kormányt, hogy az európai uniós források 95%-a kerüljön lehívásra, a vissza nem térítendő támogatásokat pedig az utolsó fillérig használják fel. A pályázatokhoz szükséges önerő előteremtésében szintén az állami bankok lehetnek, elsősorban a kkv-k segítségére.
Az MFB és leányai hitelek mellett kamattámogatási programokkal és állami garanciavállalással segíthetik a likviditási hiánnyal küszködő hazai kis vállalatokat.
Ezt javasolta Matolcsy Simornak
A tárcavezető ma ismét egyeztet a jegybankkal, Matolcsy György és Simor András ismét arról tárgyal, miként tudja támogatni a maga eszközeivel a nemzeti bank a növekedési tervet. Matolcsy hangsúlyozta, a devizatartalék kincs, abból közvetlenül a növekedés beindítására nem lehet forrást lekötni.
A devizaadósok megsegítésére azonban a jegybank adhatna segítséget a kereskedelmi bankoknak a devizatartalékok terhére - a kormány ebbe nem szól bele, de az elképzelést támogatja.
Matolcsy elárulta ugyanakkor, hogy az NGM azt javasolta az MNB-ben, indítsa újra jelzáloglevél-vásárlási programját, mely 2009-ben nem volt igazán sikeres. További - természetesen nem a devizatartalék terhére - az MNB egy vállalti kötvényvásárlási programot is beindíthatna.
A tárgyalásokat folytatják ma is, erről Matolcsy György csak annyit mondott, "nem várunk a világtól elszakadt megoldásokat az MNB-től, csak olyat, amit a BoE vagy a Fed nap, mint nap megtesz".
Erre utal Josep Borrell kijelentése. 
