120 oldal gyerekcsinálás a Nemzetgazdasági Minisztériumtól

2012. május 10., 17:00

A magyar középosztály gyerekvállalási hajlandóságáról készített tanulmányt és megoldási javaslatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A három éve készülő kutatást lezáró írás hemzseg az évtizedek óta köztudott szociológiai tényektől, ugyanakkor konkrét megoldási javaslat nem igazán szerepel benne. Olyan megállapítások vannak benne, mint hogy a születendő gyerek potenciális adófizető, és hogy az egykulcsos adó családbarát.

Motiválná a gyerekek születését, a gyerekvállalást a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárcánál három éve dolgozik a témán egy munkacsoport (Családbarát Magyarországért Munkacsoport), amely most nagyjából 120 oldalas tanulmányt tett közzé az eredményekről és a megállapításaikról. Az írást vitaindítónak, párbeszéd alapnak szánják a szakmai szereplőknek. Közleményük szerint a tanulmány „a népesedési kerekasztal javaslatai mellett, demográfiai helyzetképet, külföldi példákat, női foglalkoztatási trendeket tartalmaz és a teljesség igénye nélkül bemutat néhány fontos intézkedést a tárca részéről.” Az NGM írása itt érhető el.

A tanulmány alapmegállapítása az a köztudott tény, hogy évek óta gyorsuló ütemben csökken a magyar népességszám. Ennek legfőbb okai a korai halálozás és a csökkenő gyerekvállalási hajlandóság. A tanulmány szerint az elmaradó gyerekvállalás fő okai és a megoldási javaslatok a következők:

1. Jövedelem: a kieső kereső és a több eltartott miatt alacsonyabb és főként távlatosan bizonytalan a jövedelem. Az eltartottak számát figyelembe vevő, családbarát adórendszerre van szükség.

2. Kiesés a munkaerőpiacról: gyermekek mellett mindkét szülőnek nehéz munkát vállalnia. Ezt enyhítheti a munkahelyek családbarát szemléletének erősítése és a rugalmas foglalkoztatási formák támogatása.

3. Gyermekellátó intézményrendszer: Magyarországon a tervezett gyermekek megszületésének egyik alapvető akadálya, hogy hiányoznak kisgyermek elhelyezési intézményi férőhelyek.

4. Nem támogató a környezet: a lakhatási, közlekedési, oktatási feltételek nem kedveznek, sőt kifejezetten nehézzé, kényelmetlenné teszik sok esetben a gyermekvállalást.

5. Szemlélet és értékrend: nem támogató, esetenként negatív társadalmi megítélés a gyermekvállalással szemben. Jó példákat kell közvetíteni a médián és az oktatáson keresztül.

6. Halogatás: Az első szülés kitolódása világjelenség, viszont a halogatott gyermekvállalás, végül igen gyakran annak elmaradásával jár. Biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség, hiszen az elmaradt gyermekvállalás legfontosabb oka a bizonytalanság.

Forrás: KSH

 

A tárca tanulmánya hosszasan sorolja a nemzetközi és a magyar trendek összehasonlításait, az eltérések okait. Az írás megállapítja, hogy Magyarországon a párok által tervezett gyermekszám 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány csak 1,3 körül ingadozik, azaz a népességpótlási szint alatt van, ami azt jelenti, hogy 100 nő 130 gyermeket szül élete során. (A népesség egyszerű reprodukciójához 100 nőre 210 gyereknek kellene jutni.) A termékenység tehát tartósan legalább egyharmaddal alacsonyabb annál a szintnél, amely a népesség természetes újratermelődéséhez szükséges.

A rendszerváltozás után bekövetkezett termékenységcsökkenés a tárca szerint elsősorban arra vezethető vissza, hogy a korábbi fiatalkori gyermekvállalási minta megszűnt, és mind több nő halasztotta első gyermeke megszületését húszas évei végéig, harmincas évei elejéig. A gyermekvállalás időzítésének gyors, néhány év alatti jelentős megváltoztatása miatt a korábbi évekhez képest jóval kevesebb gyermek született. Ennek következtében igen alacsonyra csökkent az adott naptári év(ek) termékenységi arányszáma. Az alacsonyabb termékenység másik lehetséges oka, hogy a magasabb végzettségű (érettségizett, ill. felsőfokú végzettségű) nők ma igen súlyos hátrányba kerülnek a 35 velük azonos korú gyermektelenekkel szemben, hiszen arra kényszerülnek, hogy válasszanak pályájuk és a gyermekvállalás között. Ezt támasztja alá, hogy hazánkban a gyermek 3 éves kora előtt a nők csupán elenyésző része (15% alatt) tér vissza a foglalkoztatottak közé, szemben az OECD átlaggal (45% felett). Ez a minisztérium szerint a nemzetgazdaság számára is igen súlyos veszteség.

Forrás: KSH

 

Az NGM tanulmánya megállapítja, hogy a több gyerek nemzetgazdasági érdek, ugyanis minden gyerek potenciális új adófizető. A minisztérium jó irányba tett, ösztönző lépésnek tartja az egykulcsos adót, és a gyerekvállalással járó szociális juttatások rendszerét. A családi pótlékkal kapcsolatban lehetséges megoldásnak látják, hogy az a család, amelyiknek van elég pénze, felajánlhassa a támogatást olyannak, aki szükséget szenved. Az írás nagy hangsúlyt fektet a gyereket vállaló nők munkavállalására. Megállapítják, hogy a jelenlegi környezet sokszor diszkriminatív, sok esetben nem támogatja az otthoni munkavégzést, a részmunkaidőt.

Nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekmegőrzésre, a nappali ellátórendszerek hálózatának bővítésére, újabb bölcsődék szükségességére. Külön fejezetet kaptak azok a felsőoktatásban résztvevő hallgatók, akik gyereket vállalnának, de nem biztosított a lakhatásuk. Az ő részükre külön gyerekbarát kollégiumi szobákat teremtenének. A tanulmány megállapítja, hogy a gyermekvállalási szándékok valóra váltásában demográfiai, társadalmi és intézményi hatások egyaránt szerepet játszanak. A gyermekvállalás csökkenését, illetve magát a gyermekvállalást is nagymértékben meghatározzák a jelen gazdasági és politikai folyamatai.

A gyermekvállalás lényegében a későbbi, újbóli munkába állás korlátját is jelenti. Jelenleg Magyarországon a legtöbb szülő hátrányba kerül a munkaerő-piacon. Egyrészt nagyon nehéz az újbóli munkába állás, másrészt több munkáltató is hátrányosan megkülönbözteti a kisgyermekes anyákat. A tárca szerint ahhoz, hogy a születéseket – és ezzel a népességszámot – növelhessük, fontos először a kisgyermekes családok, a gyermekvállalás, a munkába való könnyebb visszatérés segítése, ösztönzése. A gyermekvállalás ösztönzése mellett kiemelt feladat az „öregedési krízis” megoldása, enyhítése a társadalom és a jóléti ellátórendszerekre nehezedő nyomás szempontjából is. Az előrejelzések szerint ugyanis 2050-re Magyarország népességének közel 30 százaléka lesz 65 éves vagy idősebb.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Tényleg olyan rossz Magyarország versenyképessége?

Tényleg olyan rossz Magyarország versenyképessége?

A Világgazdasági Fórum ma megjelent elemzése szerint igen rosszul állunk a versenyképességi rangsorban, a 69. helyen. Vajon tényleg ilyen rossz-e a helyzet, vagy sok olyan szubjektív elem is van a mérésben, amely torzító hatású? Mindenestre a kistigris Szlovákia is a közelünkben van, úgy hogy olyan nagy gond nem lehet.

További cikkek

Utánajártunk

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX27557.00+0.28%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • szeptember 26
    IFO üzleti hangulatindex - szeptember
    szeptember 27
    KSH: Foglalkoztatottság - június–augusztus
    KSH: Munkanélküliség - június–augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 25 mrdFt
    Ipari válallatok profittömege - augusztus
    S&P/Case-Shiller házárindex - július
    Conference Board fogyasztói bizalmi index - szeptember
    Nike - 2017 Q1
    szeptember 28
    szeptember 29
    KSH: Kalászos gabonák - 2016. év
    Munkanélküliségi ráta - szeptember
    Munkanélküliek számának változása (ezer fő) - szeptember
    Fogyasztói árindex (év/év, előzetes) - szeptember
    Fogyasztói bizalom (végleges) - szeptember
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, végleges) - 2016 Q2
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek - szeptember
    szeptember 30
    KSH: Ipari termelői árak - augusztus
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (második becslés) -- július
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlegének alakulása - augusztus
    MNB: A háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak - augusztus
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    GDP (év/év, végleges) - 2016 Q2
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Munkanélküliségi ráta - augusztus
    Caixin feldolgozóipari BMI - szeptember
    Fogyasztói árindex (év/év) - augusztus
    Maginfláció (év/év) - augusztus
    Munkanélküliségi ráta - augusztus
    Ipari termelés (év/év) - augusztus
    Chicagói beszerzési menedzser index - szeptember
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (végleges) - szeptember

Szavazás

Ön részt vesz az október 2-i népszavazáson?