Hirdetés
Hirdetés

120 oldal gyerekcsinálás a Nemzetgazdasági Minisztériumtól

2012. május 10., 17:00

A magyar középosztály gyerekvállalási hajlandóságáról készített tanulmányt és megoldási javaslatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A három éve készülő kutatást lezáró írás hemzseg az évtizedek óta köztudott szociológiai tényektől, ugyanakkor konkrét megoldási javaslat nem igazán szerepel benne. Olyan megállapítások vannak benne, mint hogy a születendő gyerek potenciális adófizető, és hogy az egykulcsos adó családbarát.

Hirdetés

Motiválná a gyerekek születését, a gyerekvállalást a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárcánál három éve dolgozik a témán egy munkacsoport (Családbarát Magyarországért Munkacsoport), amely most nagyjából 120 oldalas tanulmányt tett közzé az eredményekről és a megállapításaikról. Az írást vitaindítónak, párbeszéd alapnak szánják a szakmai szereplőknek. Közleményük szerint a tanulmány „a népesedési kerekasztal javaslatai mellett, demográfiai helyzetképet, külföldi példákat, női foglalkoztatási trendeket tartalmaz és a teljesség igénye nélkül bemutat néhány fontos intézkedést a tárca részéről.” Az NGM írása itt érhető el.

A tanulmány alapmegállapítása az a köztudott tény, hogy évek óta gyorsuló ütemben csökken a magyar népességszám. Ennek legfőbb okai a korai halálozás és a csökkenő gyerekvállalási hajlandóság. A tanulmány szerint az elmaradó gyerekvállalás fő okai és a megoldási javaslatok a következők:

1. Jövedelem: a kieső kereső és a több eltartott miatt alacsonyabb és főként távlatosan bizonytalan a jövedelem. Az eltartottak számát figyelembe vevő, családbarát adórendszerre van szükség.

2. Kiesés a munkaerőpiacról: gyermekek mellett mindkét szülőnek nehéz munkát vállalnia. Ezt enyhítheti a munkahelyek családbarát szemléletének erősítése és a rugalmas foglalkoztatási formák támogatása.

3. Gyermekellátó intézményrendszer: Magyarországon a tervezett gyermekek megszületésének egyik alapvető akadálya, hogy hiányoznak kisgyermek elhelyezési intézményi férőhelyek.

4. Nem támogató a környezet: a lakhatási, közlekedési, oktatási feltételek nem kedveznek, sőt kifejezetten nehézzé, kényelmetlenné teszik sok esetben a gyermekvállalást.

5. Szemlélet és értékrend: nem támogató, esetenként negatív társadalmi megítélés a gyermekvállalással szemben. Jó példákat kell közvetíteni a médián és az oktatáson keresztül.

6. Halogatás: Az első szülés kitolódása világjelenség, viszont a halogatott gyermekvállalás, végül igen gyakran annak elmaradásával jár. Biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség, hiszen az elmaradt gyermekvállalás legfontosabb oka a bizonytalanság.

Forrás: KSH

 

A tárca tanulmánya hosszasan sorolja a nemzetközi és a magyar trendek összehasonlításait, az eltérések okait. Az írás megállapítja, hogy Magyarországon a párok által tervezett gyermekszám 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány csak 1,3 körül ingadozik, azaz a népességpótlási szint alatt van, ami azt jelenti, hogy 100 nő 130 gyermeket szül élete során. (A népesség egyszerű reprodukciójához 100 nőre 210 gyereknek kellene jutni.) A termékenység tehát tartósan legalább egyharmaddal alacsonyabb annál a szintnél, amely a népesség természetes újratermelődéséhez szükséges.

A rendszerváltozás után bekövetkezett termékenységcsökkenés a tárca szerint elsősorban arra vezethető vissza, hogy a korábbi fiatalkori gyermekvállalási minta megszűnt, és mind több nő halasztotta első gyermeke megszületését húszas évei végéig, harmincas évei elejéig. A gyermekvállalás időzítésének gyors, néhány év alatti jelentős megváltoztatása miatt a korábbi évekhez képest jóval kevesebb gyermek született. Ennek következtében igen alacsonyra csökkent az adott naptári év(ek) termékenységi arányszáma. Az alacsonyabb termékenység másik lehetséges oka, hogy a magasabb végzettségű (érettségizett, ill. felsőfokú végzettségű) nők ma igen súlyos hátrányba kerülnek a 35 velük azonos korú gyermektelenekkel szemben, hiszen arra kényszerülnek, hogy válasszanak pályájuk és a gyermekvállalás között. Ezt támasztja alá, hogy hazánkban a gyermek 3 éves kora előtt a nők csupán elenyésző része (15% alatt) tér vissza a foglalkoztatottak közé, szemben az OECD átlaggal (45% felett). Ez a minisztérium szerint a nemzetgazdaság számára is igen súlyos veszteség.

Forrás: KSH

 

Az NGM tanulmánya megállapítja, hogy a több gyerek nemzetgazdasági érdek, ugyanis minden gyerek potenciális új adófizető. A minisztérium jó irányba tett, ösztönző lépésnek tartja az egykulcsos adót, és a gyerekvállalással járó szociális juttatások rendszerét. A családi pótlékkal kapcsolatban lehetséges megoldásnak látják, hogy az a család, amelyiknek van elég pénze, felajánlhassa a támogatást olyannak, aki szükséget szenved. Az írás nagy hangsúlyt fektet a gyereket vállaló nők munkavállalására. Megállapítják, hogy a jelenlegi környezet sokszor diszkriminatív, sok esetben nem támogatja az otthoni munkavégzést, a részmunkaidőt.

Nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekmegőrzésre, a nappali ellátórendszerek hálózatának bővítésére, újabb bölcsődék szükségességére. Külön fejezetet kaptak azok a felsőoktatásban résztvevő hallgatók, akik gyereket vállalnának, de nem biztosított a lakhatásuk. Az ő részükre külön gyerekbarát kollégiumi szobákat teremtenének. A tanulmány megállapítja, hogy a gyermekvállalási szándékok valóra váltásában demográfiai, társadalmi és intézményi hatások egyaránt szerepet játszanak. A gyermekvállalás csökkenését, illetve magát a gyermekvállalást is nagymértékben meghatározzák a jelen gazdasági és politikai folyamatai.

A gyermekvállalás lényegében a későbbi, újbóli munkába állás korlátját is jelenti. Jelenleg Magyarországon a legtöbb szülő hátrányba kerül a munkaerő-piacon. Egyrészt nagyon nehéz az újbóli munkába állás, másrészt több munkáltató is hátrányosan megkülönbözteti a kisgyermekes anyákat. A tárca szerint ahhoz, hogy a születéseket – és ezzel a népességszámot – növelhessük, fontos először a kisgyermekes családok, a gyermekvállalás, a munkába való könnyebb visszatérés segítése, ösztönzése. A gyermekvállalás ösztönzése mellett kiemelt feladat az „öregedési krízis” megoldása, enyhítése a társadalom és a jóléti ellátórendszerekre nehezedő nyomás szempontjából is. Az előrejelzések szerint ugyanis 2050-re Magyarország népességének közel 30 százaléka lesz 65 éves vagy idősebb.

 

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 1 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Mégis, mennyire vagyunk lemaradva az internet-ellátottságban?

2014. október 25., 16:19
Mégis, mennyire vagyunk lemaradva az internet-ellátottságban?

Tényleg nagyon le vagyunk maradva internetelérésben és használatban az EU átlagától? Miért van nálunk olyan kevés mobilinternet-előfizetés? A statisztikák megmutatják.

Utánajártunk

Hirdetés

Mi történt az elmúlt órákban?

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Létezik a világban olyan lehetséges befektetési célpont, ahol nincs se személyi jövedelemadó, se társasági adó, sem illetékek. Tudja, melyik az?