120 oldal gyerekcsinálás a Nemzetgazdasági Minisztériumtól

2012. május 10., 17:00

A magyar középosztály gyerekvállalási hajlandóságáról készített tanulmányt és megoldási javaslatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A három éve készülő kutatást lezáró írás hemzseg az évtizedek óta köztudott szociológiai tényektől, ugyanakkor konkrét megoldási javaslat nem igazán szerepel benne. Olyan megállapítások vannak benne, mint hogy a születendő gyerek potenciális adófizető, és hogy az egykulcsos adó családbarát.

Motiválná a gyerekek születését, a gyerekvállalást a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárcánál három éve dolgozik a témán egy munkacsoport (Családbarát Magyarországért Munkacsoport), amely most nagyjából 120 oldalas tanulmányt tett közzé az eredményekről és a megállapításaikról. Az írást vitaindítónak, párbeszéd alapnak szánják a szakmai szereplőknek. Közleményük szerint a tanulmány „a népesedési kerekasztal javaslatai mellett, demográfiai helyzetképet, külföldi példákat, női foglalkoztatási trendeket tartalmaz és a teljesség igénye nélkül bemutat néhány fontos intézkedést a tárca részéről.” Az NGM írása itt érhető el.

A tanulmány alapmegállapítása az a köztudott tény, hogy évek óta gyorsuló ütemben csökken a magyar népességszám. Ennek legfőbb okai a korai halálozás és a csökkenő gyerekvállalási hajlandóság. A tanulmány szerint az elmaradó gyerekvállalás fő okai és a megoldási javaslatok a következők:

1. Jövedelem: a kieső kereső és a több eltartott miatt alacsonyabb és főként távlatosan bizonytalan a jövedelem. Az eltartottak számát figyelembe vevő, családbarát adórendszerre van szükség.

2. Kiesés a munkaerőpiacról: gyermekek mellett mindkét szülőnek nehéz munkát vállalnia. Ezt enyhítheti a munkahelyek családbarát szemléletének erősítése és a rugalmas foglalkoztatási formák támogatása.

3. Gyermekellátó intézményrendszer: Magyarországon a tervezett gyermekek megszületésének egyik alapvető akadálya, hogy hiányoznak kisgyermek elhelyezési intézményi férőhelyek.

4. Nem támogató a környezet: a lakhatási, közlekedési, oktatási feltételek nem kedveznek, sőt kifejezetten nehézzé, kényelmetlenné teszik sok esetben a gyermekvállalást.

5. Szemlélet és értékrend: nem támogató, esetenként negatív társadalmi megítélés a gyermekvállalással szemben. Jó példákat kell közvetíteni a médián és az oktatáson keresztül.

6. Halogatás: Az első szülés kitolódása világjelenség, viszont a halogatott gyermekvállalás, végül igen gyakran annak elmaradásával jár. Biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség, hiszen az elmaradt gyermekvállalás legfontosabb oka a bizonytalanság.

Forrás: KSH

 

A tárca tanulmánya hosszasan sorolja a nemzetközi és a magyar trendek összehasonlításait, az eltérések okait. Az írás megállapítja, hogy Magyarországon a párok által tervezett gyermekszám 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány csak 1,3 körül ingadozik, azaz a népességpótlási szint alatt van, ami azt jelenti, hogy 100 nő 130 gyermeket szül élete során. (A népesség egyszerű reprodukciójához 100 nőre 210 gyereknek kellene jutni.) A termékenység tehát tartósan legalább egyharmaddal alacsonyabb annál a szintnél, amely a népesség természetes újratermelődéséhez szükséges.

A rendszerváltozás után bekövetkezett termékenységcsökkenés a tárca szerint elsősorban arra vezethető vissza, hogy a korábbi fiatalkori gyermekvállalási minta megszűnt, és mind több nő halasztotta első gyermeke megszületését húszas évei végéig, harmincas évei elejéig. A gyermekvállalás időzítésének gyors, néhány év alatti jelentős megváltoztatása miatt a korábbi évekhez képest jóval kevesebb gyermek született. Ennek következtében igen alacsonyra csökkent az adott naptári év(ek) termékenységi arányszáma. Az alacsonyabb termékenység másik lehetséges oka, hogy a magasabb végzettségű (érettségizett, ill. felsőfokú végzettségű) nők ma igen súlyos hátrányba kerülnek a 35 velük azonos korú gyermektelenekkel szemben, hiszen arra kényszerülnek, hogy válasszanak pályájuk és a gyermekvállalás között. Ezt támasztja alá, hogy hazánkban a gyermek 3 éves kora előtt a nők csupán elenyésző része (15% alatt) tér vissza a foglalkoztatottak közé, szemben az OECD átlaggal (45% felett). Ez a minisztérium szerint a nemzetgazdaság számára is igen súlyos veszteség.

Forrás: KSH

 

Az NGM tanulmánya megállapítja, hogy a több gyerek nemzetgazdasági érdek, ugyanis minden gyerek potenciális új adófizető. A minisztérium jó irányba tett, ösztönző lépésnek tartja az egykulcsos adót, és a gyerekvállalással járó szociális juttatások rendszerét. A családi pótlékkal kapcsolatban lehetséges megoldásnak látják, hogy az a család, amelyiknek van elég pénze, felajánlhassa a támogatást olyannak, aki szükséget szenved. Az írás nagy hangsúlyt fektet a gyereket vállaló nők munkavállalására. Megállapítják, hogy a jelenlegi környezet sokszor diszkriminatív, sok esetben nem támogatja az otthoni munkavégzést, a részmunkaidőt.

Nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekmegőrzésre, a nappali ellátórendszerek hálózatának bővítésére, újabb bölcsődék szükségességére. Külön fejezetet kaptak azok a felsőoktatásban résztvevő hallgatók, akik gyereket vállalnának, de nem biztosított a lakhatásuk. Az ő részükre külön gyerekbarát kollégiumi szobákat teremtenének. A tanulmány megállapítja, hogy a gyermekvállalási szándékok valóra váltásában demográfiai, társadalmi és intézményi hatások egyaránt szerepet játszanak. A gyermekvállalás csökkenését, illetve magát a gyermekvállalást is nagymértékben meghatározzák a jelen gazdasági és politikai folyamatai.

A gyermekvállalás lényegében a későbbi, újbóli munkába állás korlátját is jelenti. Jelenleg Magyarországon a legtöbb szülő hátrányba kerül a munkaerő-piacon. Egyrészt nagyon nehéz az újbóli munkába állás, másrészt több munkáltató is hátrányosan megkülönbözteti a kisgyermekes anyákat. A tárca szerint ahhoz, hogy a születéseket – és ezzel a népességszámot – növelhessük, fontos először a kisgyermekes családok, a gyermekvállalás, a munkába való könnyebb visszatérés segítése, ösztönzése. A gyermekvállalás ösztönzése mellett kiemelt feladat az „öregedési krízis” megoldása, enyhítése a társadalom és a jóléti ellátórendszerekre nehezedő nyomás szempontjából is. Az előrejelzések szerint ugyanis 2050-re Magyarország népességének közel 30 százaléka lesz 65 éves vagy idősebb.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 1 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A befektetés hét főbűne 3. rész: A fösvénység

A befektetés hét főbűne 3. rész: A fösvénység

Ön vajon mennyit lenne hajlandó fizetni egy szép tulipánért? Talán néhány dollárt? És mit szólna egy különösen gyönyörű éjkék tulipánhoz karmazsinvörös szirmokkal? Ma már nehéz elhinni, hogy az ún. „tulipánmánia” – az első ismert, az 1630-as évek Hollandiájában megfigyelt pénzügyi piaci buborék.

További cikkek

Utánajártunk

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX21226.53+0.49%
    DAX10048.8+0.33%
    EUR/HUF313.92-0.27%
    EUR/USD1.1247-0.57%
    Arany1136.4-0.3%

Heti várható események, adatok

  • augusztus 17
    MNB: A háztartások és az államháztartás előzetes pénzügyi számlái -- II. negyedév
    New York-i feldolgozóipari beszerzési menedzser - augusztus
    augusztus 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 35 mrdFt
    Wal-Mart Stores - 2015 Q2
    Fogyasztói árindex - július
    augusztus 19
    KSH: Keresetek -- január–június
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről
    ÁKK: 2018/C államkötvény aukció, 20 mrdFt; 2020/B államkötvény aukció, 20 mrdFt; 2025/B államkötvény aukció, 10 mrdFt
    Raiffeisen - 2015 Q2
    Maginfláció - július
    Fogyasztói árindex - július
    augusztus 20
    Philadelphiai Fed index - augusztus
    Friss munkanélküli-segély kérelmek - augusztus
    Tartós munkanélküli-segély kérelmek -augusztus
    Hewlett-Packard - 2015 Q3
    augusztus 21
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - augusztus
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - augusztus

Szavazás

Ön szerint indulhat a 2008-ashoz hasonló gazdasági világválság 2015-ben Kínából?