Hirdetés
Hirdetés

Akkora cég jöhet tőzsdére, ami mellett az Apple is eltörpül

Fellegi Tamás, 2016. január 08., 20:00

Különlegesség, ha egy 27 milliós, ugyancsak nem szegény ország GDP-jének a felét lényegében egy cég állítja elő. Egy ilyen cég bizony sokat érhet, és érdekes szituáció, ha hirtelen tőzsdére akarják vinni. Márpedig pont ez a helyzet a szaúdi Aramco állami olajvállalattal.

Mi a nagy?

A minap azt vizsgálgattuk, hogy egyes cégek mérete, piaci kapitalizációja milyen aránytalanul nagyra nőtt ahhoz képest, hogy milyen eredményt tudnak termelni. A 3-500 milliárd dollárt érő Facebook, Google és társai túl nagynak tűnnek, egyedül a közel 600 milliárdos Apple nem tűnt soknak, persze lehet, hogy a cég már túl van a zeniten.

Ezek után hirtelen bejelenti Szaúd-Arábia, hogy eladnak egy kisebb-nagyobb darabot az általa birtokolt olajcégből, amely lényegében az ország teljes kőolaj kitermelését és feldolgozását ellenőrzi, ráadásul még jópár országban is működik. A cég, ha úgy tekinthetnénk, hogy piaci értékén működik, a 10-szeresét is érhetné az említetteknek.

Hirdetés

Nehezen értékelhető

Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. A cég jelenleg teljesen állami tulajdonban van, és saját példánkból is tudjuk, hogy még demokratikusan választott kormány esetében is kiszámíthatatlan tulajdonostárs az állam. Szaúd-Arábia pedig egy abszolút monarchia, mindent a király dönt el, mikor milyen kedve van. Így, ha el is adnak egy részt a cégből, a részvényeseknek gyakorlatilag a király lesz a legnagyobb tulajdonostársuk a cégben, aki ráadásul a cég működési körülményeit is egyedül határozza meg, miután a tevékenység nagy része Szaúd-Arábiában zajlik.

Innentől kezdve viszont a cég roppant nehezen értékelhető. Ha ezt a kockázatot belevesszük, csak töredékét éri az Apple-nek, ha piaci alapon vizsgálnánk, még a jelenlegi nyomott olajár mellett is a többszörösét éri. Hol hát az igazság? Hogy lehet egy ilyen papírt árazni?

Épp most?

Eleve a piaci szereplőkben felmerül a kérdés, hogy miért akkor akarnak eladni egy olajcégből, amikor az olajár a béka hátsaja alatt tartózkodik. A válasz nagyon is logikus: a fő tulajdonos kényszerhelyzetben van, pont az alacsony olajár miatt költségvetése felborult, devizatartalékai fogynak, pénzhez kell jutnia, mégpedig nem kevéshez. A privatizáció mindig jó lehetőség ilyen esetben.

A cég közleményében mindenesetre az áll, hogy a cég részvényeinek egy részét, vagy a cég egyes részeit, pl. finomítóit egy külön cégbe helyezve adnák el. Az árazás egy komoly tárgyalási folyamat lenne, hisz a leendő részvényeseknek nyilván bizonyos garanciák kellenek a jövőbeni működésre és szabályozási környezetre ahhoz, hogy komolyabb árat fizessenek. Ezt a kibocsátónak, vagy a kibocsátást szervező konzorciumnak kell végigvinni, és Szaúd-Arábiának is érdeke, hogy megfelelő bizalom alakuljon ki, hisz akkor sokkal többet kérhet a portékáért.

A cég egyelőre nem átlátható, ami eddig nem is volt baj, hisz egy kézben volt. Most viszont tájékoztatást kéne adni az olajtartalékokról, termelési kapacitásról, olyan dolgokról, melyet az olajkitermelő országok szeretnek titokban tartani, de hát valamit valamiért.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Építési lázban ég az ország – itt most biztos találsz lakást

Építési lázban ég az ország – itt most biztos találsz lakást

Az újlakások és a családi házak piaca mellett rohamtempóban bővül a társasházak piaca is, tavaly mintegy 4238 társasház épült. Az OTP elemzői és a Házfórum szerint a lelkesedés idén is kitart majd, ez pedig a lakáskeresőknek kedvez: egy jól összerakott szerződéssel és az alapító okirat ügyes megfogalmazásával ugyanis rengeteget spórolhatnak a lakás árán. Erre egyébként szükség is van, jelenleg ugyanis a gatyánk is rámegy a költözésre.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • március 27
    Fogyasztói bizalmi index
    IFO üzleti hangulatindex
    március 28
    MNB kamatdöntés
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Conference Board fogyasztói bizalmi index
    Richmondi Fed feldolgozóipari index
    március 29
    KSH: munkanélküliségi ráta
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év)
    március 30
    KSH: Kiskereskedelem (január)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges)
    GDP (negyedév/negyedév, végleges)
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    március 31
    KSH: termelői árindex (év/év)
    KSH: a kormányzati szektor egyenlege
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói árindex (év/év)

Szavazás

Önt zavarja a vörös csillag a Heineken sörök csomagolásán?