Hirdetés

Akkora cég jöhet tőzsdére, ami mellett az Apple is eltörpül

Fellegi Tamás, 2016. január 08., 20:00

Különlegesség, ha egy 27 milliós, ugyancsak nem szegény ország GDP-jének a felét lényegében egy cég állítja elő. Egy ilyen cég bizony sokat érhet, és érdekes szituáció, ha hirtelen tőzsdére akarják vinni. Márpedig pont ez a helyzet a szaúdi Aramco állami olajvállalattal.

Mi a nagy?

A minap azt vizsgálgattuk, hogy egyes cégek mérete, piaci kapitalizációja milyen aránytalanul nagyra nőtt ahhoz képest, hogy milyen eredményt tudnak termelni. A 3-500 milliárd dollárt érő Facebook, Google és társai túl nagynak tűnnek, egyedül a közel 600 milliárdos Apple nem tűnt soknak, persze lehet, hogy a cég már túl van a zeniten.

Ezek után hirtelen bejelenti Szaúd-Arábia, hogy eladnak egy kisebb-nagyobb darabot az általa birtokolt olajcégből, amely lényegében az ország teljes kőolaj kitermelését és feldolgozását ellenőrzi, ráadásul még jópár országban is működik. A cég, ha úgy tekinthetnénk, hogy piaci értékén működik, a 10-szeresét is érhetné az említetteknek.

Hirdetés

Nehezen értékelhető

Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. A cég jelenleg teljesen állami tulajdonban van, és saját példánkból is tudjuk, hogy még demokratikusan választott kormány esetében is kiszámíthatatlan tulajdonostárs az állam. Szaúd-Arábia pedig egy abszolút monarchia, mindent a király dönt el, mikor milyen kedve van. Így, ha el is adnak egy részt a cégből, a részvényeseknek gyakorlatilag a király lesz a legnagyobb tulajdonostársuk a cégben, aki ráadásul a cég működési körülményeit is egyedül határozza meg, miután a tevékenység nagy része Szaúd-Arábiában zajlik.

Innentől kezdve viszont a cég roppant nehezen értékelhető. Ha ezt a kockázatot belevesszük, csak töredékét éri az Apple-nek, ha piaci alapon vizsgálnánk, még a jelenlegi nyomott olajár mellett is a többszörösét éri. Hol hát az igazság? Hogy lehet egy ilyen papírt árazni?

Épp most?

Eleve a piaci szereplőkben felmerül a kérdés, hogy miért akkor akarnak eladni egy olajcégből, amikor az olajár a béka hátsaja alatt tartózkodik. A válasz nagyon is logikus: a fő tulajdonos kényszerhelyzetben van, pont az alacsony olajár miatt költségvetése felborult, devizatartalékai fogynak, pénzhez kell jutnia, mégpedig nem kevéshez. A privatizáció mindig jó lehetőség ilyen esetben.

A cég közleményében mindenesetre az áll, hogy a cég részvényeinek egy részét, vagy a cég egyes részeit, pl. finomítóit egy külön cégbe helyezve adnák el. Az árazás egy komoly tárgyalási folyamat lenne, hisz a leendő részvényeseknek nyilván bizonyos garanciák kellenek a jövőbeni működésre és szabályozási környezetre ahhoz, hogy komolyabb árat fizessenek. Ezt a kibocsátónak, vagy a kibocsátást szervező konzorciumnak kell végigvinni, és Szaúd-Arábiának is érdeke, hogy megfelelő bizalom alakuljon ki, hisz akkor sokkal többet kérhet a portékáért.

A cég egyelőre nem átlátható, ami eddig nem is volt baj, hisz egy kézben volt. Most viszont tájékoztatást kéne adni az olajtartalékokról, termelési kapacitásról, olyan dolgokról, melyet az olajkitermelő országok szeretnek titokban tartani, de hát valamit valamiért.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Boldog szülinapot, Forint! Hogy lett nekünk forintunk?

Boldog szülinapot, Forint! Hogy lett nekünk forintunk?

Hetven éve, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a hiperinfláció felszámolása érdekében az új fizetőeszközt, a forintot. Miért volt rá szükség? Mi volt a baj a pengővel? Milyen történelmi események hatására vezették be? Kis forint-történelem.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • július 25
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, május)
    IFO üzleti hangulatindex
    Export, import
    július 26
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    McDonald's (2016 Q2)
    Beszerzésimenedzser-index
    Conference Board fogyasztói BMI
    Újlakás építések
    Apple (2016 Q3)
    július 27
    Airbus (2016 Q1)
    GDP
    július 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (április–június)
    Richter (2016 Q1)
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói BMI
    Friss és tartós munkanélküli-segélyek
    július 29
    KSH: Ipari termelői árak (június)
    KSH: Lakásépítések, építési engedélyek (I. félév)
    MNB: A hitelintézetek összevont mérlegének alakulása (június)
    MNB: A háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábak (június)
    GDP
    GDP

Szavazás

Ön sajnálja, hogy az Uber úgy döntött, kivonul Magyarországról?